Honnan jön ez a „halál kultúrája” marhaság, amit most Kövér László is eltanult?
Látom, hogy a kommentelők közük sokan küldenék elmegyógyintézetbe a házelnököt, akinek egy-egy buggyant ötletért tényleg nem kell a szomszédba mennie – de higgyétek el, hogy ez most nem az ő fejéből pattant ki. 🙂
A „halál kultúrájától” való félelem gondolata – egészen pontosan annak népszerűsítése – a „genderideológia” elleni kultúrharc anyjától, az ultrakonzervatív szerző Gabriele Kubytól származik, aki a Harry Potter ostorozása után megírta A nemek forradalma című művét, és összespanolt XVI. Benedek pápával. Onnantól nem volt megállás, a halál kultúrájával kapcsolatos dörgedelmek zengtek minden katolikus templomban, majd bepofátlankodtak a politikába is. (Részletesebben erről lásd korábbi írásomat: „A Szexuális Baloldal szerint túl sok a kisbaba és túl kevés a szex” – a genderideológia elleni harc története és érvrendszere.)
Annak, aki esetleg az abortusz- az LMBTQ- vagy a feminizmusellességet szimpatikusnak találja e diskurzusban, szólok, hogy a „halál kultúráját” vizionálók álma a mélykatolikus dogmák alapján berendezett világ – melyben a szűzességet meg kellene őrizni a házasságkötésig, és a házasságon belül annyi gyereket kellene vállalni, amennyi fogamzásgátlás nélkül megfogan. Így már azért nem jön be annyira, ugye?
Kuby könyve szerint – mely együgyű, jajongó hangvételű, és nyomokban sem észlelhető benne a szerző szociológus végzettsége – a genderideológia a nácizmus és a kommunizmus bukása után a totalitarizmus új formája, amely leszámol a nő és a férfi létezésével, a családdal, a nemzettel, betör az iskolákba és az állami intézményekbe, és a „halál kultúráját” képviseli.
A „halál kultúrája” nemcsak az abortuszra vagy az eutanáziára vonatkozik, ahogy esetleg gondolhatnánk, hanem lényegében egyenlő minden olyan véleménnyel, amely elfogadja a szexualitásnak a szaporodástól független formáit (többek közt a heteroszexuális aktusok 99 százalékát). Kuby J. D. Unwin antropológus Sex and Culture című, közel száz évvel ezelőtt megjelent művére hivatkozva állítja, hogy minél inkább korlátozza egy társadalom a szexualitást, annál fejlettebb. Kuby szerint az, aki nem hisz a konzervatív-katolikus dogmákban, csakis egy erkölcsi korlátokat nem ismerő, mindenen és mindenkin átgázoló ösztönlény lehet, a (Ratzingertől vett kedvenc szava)„relativizmus” híve, azaz olyan, akinek minden belefér és nincs stabil értékrendje. Az a társadalom, amely demokratikus, és tolerálja a különböző vallásokat és világnézeteket az „igazság” (= konzervatív katolicizmus) kötelezővé tétele helyett, Kuby véleménye szerint óhatatlanul pusztulásra van ítélve.
Na, innen meríti a szellemi muníciót Kövér & co. – és lesz ez még rosszabb.
A szerző Facebook-bejegyzése 2023. augusztus 15-én.