Érdeklődni szeretnék a mélyen tisztelt kormánytól és médiájától, hogy megtalálták, beazonosították-e már a pedagógiai asszisztens tizenötéves áldozatát? Felvették-e a fiú vallomását? Beszéltek a szüleivel? Hogyan támogatta őt az iskola? Kapott-e – ha már gyermek- és áldozatvédelem – pszichológiai és egyéb segítséget?
Vagy egy nem létező és nem bizonyított bűncselekmény, egy gusztustalan, elhibázott, káros provokáció miatt fog a gyermekvédelem újabb LMBTQ-ellenes irányba menni, cserben hagyva a sokkal nagyobb számú heteroszexuális férfi ragadozók diáklány áldozatait?
Azaz, a teljes kormány felül egy ostoba, egoista, és (a szervezeti támogatásokról mindenképpen) hazudozó provokatőrnek?
Ahelyett, hogy azzal foglalkozna, hogy heteroszexuális tanár és iskolai dolgozó elkövetők is vannak ám, ráadásul bizonyítottan, azonosított áldozatokkal – csak ők egy lábjegyzet szoktak lenni a hírekben, nem országos botrány. Ezt is elmondhatnátok, hogy ez miért van. Ha férfi él vissza kislánnyal, az nem olyan nagy baj, mert a dolog mégiscsak heteroszexuális kereteken belül marad?
Orbán igazán megszólalhatna például a tizenhároméves lánnyal kikezdő iskolaőr ügyében is. A lány áldozatok jogai és az ő szüleik a jogai nem számítanak?
Ha valóban gyermekvédelmi törvény lenne készülőben, amely nemtől függetlenül megvédi a diákokat az iskolájuk dolgozóinak visszaéléseitől, azt mindenki támogatná, ahogyan beleegyezési korhatár (a partnerek nemétől független) egységes megemelését is. A beleegyezési korhatárt is éppen a Fidesz-kormány szállította lejjebb (én akkor is írtam róla, hogy ezt nagyon nem kellene), de a tévedést sosem késő beismerni es korrigálni.
Forrás: Újnépszabadság