Mármint a jelenlegit, Joe Bident, az USA 46. elnökét, aki – amikor az RMDSZ elnöke 1999 szeptemberében a szövetség bukaresti székházában fogadta őt – ötvenhét évesen már a szenátus külügyi bizottságának rangidős tagjaként érkezett. Az RMDSZ akkor három éve volt kormányon, Markó Béla pedig – a szóban forgó találkozó szempontjából egyáltalán nem mellékesen – a szenátus (nyilván a román parlament felsőháza) külügyi bizottságának tagja.
A Markó–Biden találkozóra az amerikai szenátor Balkánon tett körútja alkalmából került sor, amelyen Joe Biden „a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte”, amint fentebb a Szatmári Friss Újság hírében olvasható.
A száraz, tárgyilagos beszámoló szavai számunkra ma is sokatmondóak. Markó azt hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság és érdekképviseleti szervezete kisebbségi gondjainak megoldására nem a „koszovói utat” választotta (voltak néhányan, akik ezt szerették volna… és akkor most vajon hol lennénk, hogy állnánk?), hanem a kisebbségi jogok békés úton történő érvényesítését. Biden pedig határozottan kijelentette azt, amit hallani szerettünk: hogy „amíg Romániában nem rendezik a kisebbségek helyzetét, addig sem a NATO-integrációra (akkor az volt napirenden), sem más jelentős intézménybe való felvételre nem kerülhet sor”. Persze lehetne mérlegelni, hogy miután – a mielőttről nem is beszélve – Románia az RMDSZ segítségével tagja lett a NATO-nak, majd később az EU-nak, mennyire megnyugtatóan rendeződött a kisebbségek helyzet….
A magas szintű találkozót illető kérdésünkre Markó Béla elmondta, akkor még Washington tényleg komolyan érdeklődött az etnikai viszonyokról, és próbáltak segíteni kisebbségjogi ügyekben. „Restitúciós kérdésekben ennek volt is eredménye. Egyébként én is voltam többször Washingtonban abban az időben. Nem volt kivétel a Biden látogatása, de azért nem is mindennapi esemény, hiszen az amerikai szenátus külügyi bizottságának nagy súlya volt. Nem oldották meg helyettünk a problémákat, de segítettek. Bidennél is azt láttam, hogy valóban tudni akarja, mi a helyzet.”
Az mindenképpen látszik, tudvalevő kezdettől fogva, hogy Joe Biden és alelnöke, Kamala Harris a demokrácia, az emberi jogok és a kisebbségi érdekvédelem elkötelezett híve. Eltérően elődjétől, az USA 45. elnökétől, aki veszélybe sodorta a demokráciát, annak alapértékeit, az amerikai nép és a világ sorsát.
Ha Markó Bélának lennék, személyesen gratulálnék Joe Bidennek elnökké választása és hetvennyolcadik születésnapja (november 20.) alkalmából.