A szuverenitás védelméről szóló törvény és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét. – ez áll Magyarországgal kapcsolatos ötpárti határozattervezetben.
Az Európai Bizottság hasonló észrevételeket fogalmazott meg a Magyarországgal szemben február 7-én indított kötelezettségszegési eljárásban. A magyar kormány a két hónapos határidő után, áprilisban válaszolt, amit jelenleg Brüsszelben értékelnek. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az ügyet tovább vihetik a következő lépcsőbe, esetleg az EU Bíróság elé terjeszthetik.
A magyarországi jogállamiság megerősítéséről szóló parlamenti állásfoglalás-tervezet – amely a búcsúzó EP tizenegyedik ilyen dokumentuma – leszögezi, hogy az uniós értékek rendszerszintű megsértésének megállapítása céljából 2018-ban elindított hetes cikkelyes eljárás alatt a helyzet romlott, amihez hozzájárult az európai intézmények határozott fellépésének a hiánya.
A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és a szélsőbaloldaliak által előterjesztett szöveg megismétli, hogy a hetes cikkelyes eljárásban végre el kell jutni ajánlások megfogalmazásáig, majd kimondani, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket. A képviselők aggodalmaiknak adnak hangot a július elsején hivatalba lépő magyar EU-elnökség miatt, és bírálják a tagállamokat, amiért elnézik, hogy a magyar kormány képviselői elnököljenek az EU Tanács demokráciával, jogállamisággal, alapvető jogokkal és az EU pénzügyi érdekeinek védelmével foglalkozó ülésein.
Az állásfoglalás-tervezet megismétli:
komoly aggályokat vet fel az a decemberi határozat, amely – az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését szolgáló intézkedések nyomán – 10,2 milliárd euró támogatást szabadított fel Magyarország számára anélkül, hogy az uniós források szabályszerű elköltését megfelelő pénzügyi ellenőrzési mechanizmusok vagy közbeszerzési eljárások biztosítanák.
Ezért felszólítja a döntéshozó Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a határozatát, „különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a volt igazságügyi miniszter kiszivárogtatott, az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaló megnyilatkozásai fényében“
A képviselők kritikát fogalmaztak meg az Integritás Hatóság kapcsán is, amelyet Brüsszel nyomására hoztak létre, de álláspontjuk szerint ez önmagában nem oldja meg a problémákat. Sürgetik az intézmény vizsgálati jogkörének megerősítését, ajánlásainak kötelező érvényűvé tételét és az adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítását.
Az Európai Parlament korábbi állásfoglalásaihoz hasonlóan a jelenlegi tervezet is foglalkozik a stratégiai érdekeltségű vállalatokkal szembeni diszkriminatív gyakorlattal, ami miatt néhány cég kiszorul a magyar piacról. Emiatt a parlament arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezzen felülvizsgálatot.
Információk szerint az EP utolsó, jövő heti plenárisa elé kerülő határozattervezethez a frakciók még be fognak nyújtani módosító indítványokat.