A MÚOSZ vasárnapi nemzetközi lapszemléje.
Amerika fenntartja a párbeszédet Moszkvával
A lap újabb elemzésben méltatja az amerikai elnök politikáját a háború kapcsán. Merthogy az utóbbi napok eseményei hátborzongatóak voltak, tessék csak arra gondolni, hogy akár még a nukleáris viszály is kirobbanhatott volna, miután orosz gyártmányú rakéták csapódtak be Lengyelországban. Ám kiderült, hogy Amerika fenntartja a párbeszédet Moszkvával és igyekszik elkerülni a katasztrófát.
Joe Biden abból indul ki, hogy egyhamar nem lehet békét kötni Oroszország és Ukrajna között, és Washington nem diktálhat Kijevnek, habár itt volna az ideje véget vetni a konfliktusnak. Ezért a diplomácia az orosz félre összpontosít, de közben továbbra is segíti az ukránokat.
A CIA igazgatója ezért vitte a héten azt az üzenetet orosz kollégájának, hogy súlyos következményekkel járna, ha a Kreml használná atomerőit. Amerikai megítélés szerint az oroszok egészen komolyan vették a jelzést. William Burns elment Zelenszkijhez is, láthatólag azért, hogy megnyugtassa: az USA semmit sem tesz a háta mögött. Erre a feladatra keresve sem lehetett alkalmasabb figurát találni nála, esetében nagy-nagy elismerés a szürke eminenciás kifejezés.
Nagyon fontos volt továbbá, hogy az USA megőrizte a mértéktartást a két áldozatot követelő lengyel rakéta-ügyben is, noha abból könnyen katasztrófa lehetett volna. Bevárta, amíg befutnak a megbízható jelentések és a lengyelek is óvakodtak attól, hogy azonnal Moszkvára tolják rá a felelősséget.
Végezetül az amerikai-ukrán viszonyban lényeges, hogy a Fehér Ház ellenáll Zelenszkij nyomásának. Próbál egyensúlyt kialakítani a jelentős katonai támogatás és aközött, nehogy a szerepvállalása közvetlen viszályhoz vezessen Moszkvával. Biden fő feladata ugyanis az, hogy megvédje az Egyesült Államokat. Az eltelt néhány hét esettanulmányszerűen támasztotta alá, miként lehet támogatni egy háborút, és egyidejűleg meggátolni, hogy egy másik súlyos katonai összecsapás alakuljon ki.
Kifejezetten jó hírek érkeznek
A szemleíró, Andreas Kluth bevallja, hogy ő alapvetően borúlátó és a világ számára ez az év kifejezetten rossz, ám újabban igen jó hírek érkeznek, Ukrajnától kezdve, Brazílián át, az Egyesült Államokig. Amerre néz az ember, mindenütt kavarodást lát, de a jelek arra utalnak, hogy a dolgok kezdik kiforrni magukat, és egy csomó minden jobbra fordul, de legalábbis nem lesz rosszabb. Így a háború, amely fokozta az élelmiszerhiányt, az energiaszűkét, valamint a menekültválságot. De ugyanez vonatkozik az autokraták és a demokraták, vagyis a szabadság híveinek és ellenségeinek küzdelmére is.
A lengyel rakétaincidens rávilágított, hogy bármikor súlyosbodhat a fegyveres viszály, elvileg még a 3. világháború is kitörhet, illetve a nukleáris csapásmérés sem kizárt. De ez elmaradt, és alighanem el is fog. Viszont Putyin mindinkább elszigetelődik. Még kínai szövetségese is elfordul tőle. Hszi Csin-ping jelezte Balin, hogy nem nézi el, illetve nem tűri el, ha Oroszország beveti az atomfegyvert.
Az orosz hadsereg számára egyre rosszabbul alakulnak az események. Ugyanakkor a világ óvatosan bizakodhat abban, hogy működik a török államfő révén létrejött gabona-megállapodás, így nem súlyosbodik az éhezés a 3. világban. Továbbá az is látszik, hogy Putyin saját magának ásott csapdát, amikor leállította a gázszállításokat Európának. Tévedett, ha azt hitte, hogy meg tudja zsarolni a földrészt, így az kilép Ukrajna mögül.
A tekintélyelvűség és a jogállam küzdelmében fontos fejlemény, hogy kikapott a választáson a populista brazil elnök. Amerikában az időközi választás legnagyobb vesztese Trump, valamint az a reménye, hogy 2024-ben harcban indulhat a Fehér Házért. De azzal is felsült, hogy tovább hirdesse: két éve biztos győzelemtől fosztották meg törvénytelen eszközökkel.
Ezen felül úgy néz ki, hogy a legrosszabb már a világgazdaságban is mögöttünk van.
