Victor Laszlo Washington
Hamarosan megjelenik egy könyv, amelynek egy példányához hozzájutott a CNN. Ez a könyv nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az amerikai hadsereg legfőbb tisztje, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Mark Milley tábornok attól tartott, hogy Donald Trump (akkori) elnök és szövetségesei a novemberi választások után puccsot kísérelhetnek meg. Esetleg más veszélyes vagy törvénytelen intézkedést tehetnek. Ezért Milley és más vezetők informális módon különböző terveket készítettek Trump megállítására.
Nem akárki a két szerző. Carol Leonnig és Philip Rucker, a Washington Post két Pulitzer-díjas riportere. A könyv leírja, hogy Milley és a többi vezérkari főnök megvitatta azt a tervet, hogy inkább egyenként lemondanak, mint hogy végrehajtanák Trump általuk illegálisnak, veszélyesnek vagy meggondolatlannak tartott parancsait. “Ez egyfajta fordított szombat esti mészárlás volt”- írják a könyvben. (Az amerikai politikai nyelvben ” szombat éjszakai mészárlásnak” neveznek egy eseménysorozatot, amely 1973. október 20-án, szombaton este történt az Egyesült Államokban, a Watergate-botrány idején. 1973. október 20-án este Richard Nixon amerikai elnök utasította Elliot Richardson igazságügyi minisztert, hogy rúgja ki Archibald Cox különleges ügyészt; Richardson ezt megtagadta, és azonnali hatállyal lemondott. Nixon ezután utasította William Ruckelshaus helyettes igazságügyi minisztert, hogy rúgja ki Coxot; Ruckelshaus ezt megtagadta, és szintén lemondott. Nixon ezután utasította az Igazságügyi Minisztérium harmadik legmagasabb rangú tisztviselőjét, Robert Bork főügyészt, hogy rúgja ki Coxot. Bork Nixon kérésének megfelelően végrehajtotta az elbocsátást. Bork kijelentette, hogy ezután szándékában áll lemondani.)
Az “I Alone Can Fix It” (Egyedül csak én tudom rendbe hozni) című, a tervek szerint jövő kedden megjelenő könyv Trump utolsó elnöki évének krónikája. A szerzők a kulisszák mögé tekintve elmondják, hogyan navigálták a kormányzat vezető tisztviselői és Trump belső köre a 2020-as választások elvesztése után egyre zavartabban viselkedő Trumpot. A szerzők több mint két órán keresztül készítettek interjút Trumppal is.
A könyv elmeséli azt, hogy az Egyesült Államok modern történetében először a nemzet legelső katonája, akinek az a feladata, hogy tanácsot adjon az elnöknek, leszámolásra készült a főparancsnokkal (aki természetesen az elnök), mert puccskísérlettől tartott, miután Trump elvesztette a novemberi választásokat.
A 2020. novemberi választások után Miley a Pentagonban baljós előjeleket tapasztalt. Barátokkal, törvényhozókkal és kollégákkal beszélt a puccsveszélyről, úgy érezte, hogy “résen kell lenni” “Megpróbálhatják, de kurvára nem fognak sikerrel járni” – mondta Milley a szerzők szerint a helyetteseinek. “Ezt nem lehet megcsinálni a hadsereg nélkül. A CIA és az FBI nélkül sem megy. Mi vagyunk a fegyveres fickók.”
A január 6. előtti napokban, írja Leonnig és Rucker, Milley aggódott Trump viselkedése miatt. “Milley azt mondta a stábjának, hogy szerinte Trump szítja a zavargásokat, valószínűleg abban a reményben, hogy ürügyet talál arra, hogy a felkelési törvényre hivatkozhasson, és behívhassa a hadsereget”.
Milley úgy tekintett Trumpra, mint ” klasszikus tekintélyelvű vezetőre, akinek nincs vesztenivalója” – írják a szerzők –, és párhuzamot látott Adolf Hitler retorikája és Trump választási csalásról szóló hamis állításai között. “Ez egy Reichstag-pillanat” – mondta Milley a könyv szerint segítőinek. “A Führer evangéliuma”. Ez “a “barnaingesek modern amerikai megfelelője lehet az utcán”, utalva arra a nácibarát milíciára, amely Hitler hatalomra jutását segítette.
Milley nem fog nyilvánosan foglalkozni a könyvben felvetett kérdésekkel – mondta a CNN-nek egy, a tábornokhoz közel álló munkatárs. A tisztviselő nem vitatta, hogy Milley olyan dolgokat tett és úgy kommunikált Trump elnökségének utolsó napjaiban, amelyek nem tartoznak a hagyományos tevékenységébe.
“Csak nem fog csendben ülni, miközben emberek megpróbálják a hadsereget amerikaiak ellen felhasználni” – mondta az említett munkatárs. Így bár Milley “a lehető legjobban igyekezett aktívan távol maradni a politikától”, ha a történtek miatt ideiglenesen belekerült ebbe a szférába, s ha már így történt, “hát legyen” – mondta a tisztviselő.
A tábornok nem nevezte Trumpot nácinak, de úgy érezte, hogy nincs más választása, mint reagálni, tekintettel az aggodalmaira, hogy az elnök és támogatói által használt retorika milyen fejleményekhez vezethet.”
Rucker és Leonnig több mint 140 forrással készített interjút a könyvhöz, bár a legtöbbjüknek névtelenséget biztosítottak, hogy őszintén beszélhessenek az események menetéről. Milley-t rengeteget idézik, és pozitív fényben tűnik fel, mint aki megpróbálta életben tartani a demokráciát, mert úgy vélte, hogy az az összeomlás szélén áll, miután egy héttel a választások után egy régi barátjától figyelmeztetést kapott. “Amit itt megpróbálnak, az az új kormány megbuktatása” – mondta a barát, akit nem neveznek meg. “Ő egy igaz ember. Azon kevesek egyike, aki köztünk és a nagyon rossz dolog között áll”.
Forrás: Újnépszabadság