Telex
Napokon belül látni akarja az Egyesült Államok, hogy az orosz–ukrán tűzszünet teljesíthető-e, mert ha nem lesz előrelépés a tárgyalásokon, akkor Donald Trump feladja eddigi, békét célzó törekvését – közölte Marco Rubio. Az amerikai külügyminiszter Párizsban tárgyalva üzent, szavait vélhetően elsősorban Moszkvának címezve.
A Kreml ugyanis mindeddig újabb és újabb feltételeket szabva csak szavakban egyetértve támogatta Trump békemisszióját, hiába tett az Egyesült Államok elnöke több gesztust is az oroszok felé. Azzal, hogy feltétel nélkül közvetlen tárgyalásokba kezdtek az amerikaiak az orosz féllel, már önmagában nagy szolgálatot tett Vlagyimir Putyinnak, ám az orosz elnök érdemben semmilyen kompromisszumos javaslattal nem állt elő, továbbra is maximális katonai, politikai követeléseket fogalmazott meg Ukrajnával szemben, miközben Oroszország csak növelte a háború intenzitását az ukrajnai fronton. Az orosz fél tárgyalási taktikájáról és valódi céljairól ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Trump választási kampányában Putyinnal való jó kapcsolatára is hivatkozva azt mondta, ha rajta múlt volna, ez a háború ki sem tört volna, de Fehér Házba való visszatérése esetén 24 órán belül lezárná a háborút. Végül erre valamivel hosszabb időt adott magának, ám hivatalba lépése után csaknem három hónappal sem látszik a jele egy teljes értékű tűzszünetnek, nem is beszélve a békéről.
Eközben az amerikai–ukrán kapcsolatok nagy hullámvasutat jártak be: Trump egy időre felfüggesztette az Ukrajnának szánt amerikai szállítmányok eljuttatását, sőt, szüneteltette a hírszerzési adatokat is a frontok egyes szakaszain – megkönnyítve ezzel Oroszországnak például a kurszki ukrán betörés felszámolását –, majd látványosan összeveszett a kamerák előtt a Fehér Házban Volodimir Zelenszkijjel, és az ukrán elnököt egyenesen diktátornak nevezte.
Többszöri nekifutás után azonban mára elérhető közelségbe került a Trump által követelt megállapodás, amely az Egyesült Államoknak hozzáférést biztosítana Ukrajna ásványkincseihez és infrastruktúrájához. Erről csütörtökön memorandumot írtak alá, és a jelek szerint a szerződést a jövő héten tető alá hozhatják.
Ukrajna elfogadta a Trump által javasolt 30 napos tűzszünetet is – ezt Moszkva visszautasította, és csak a polgári infrastruktúra elleni támadások kölcsönös szüneteltetését javasolta, ám ezt sem teljesítette –, majd a fekete-tengeri fegyvernyugvás vetődött fel, de érdemben ez sem valósult meg.
Ukrajna ellen csak intenzívebbek lettek a dróntámadások, elsősorban a frontközeli városokban. (Péntekre virradóra Herszon lakónegyedét érte becsapódás, egy ember meghalt, többtucatnyian megsebesültek.)
A fentiekből olvasható ki, hogy Rubio szavait elsősorban Moszkvának címezte, miután látható, hogy a tárgyalásokat az orosz fél inkább időhúzásra, katonai pozíciójának erősítésére, semmint a háború szüneteltetésére használja fel.
Az azonban nem derült ki a külügyminiszteri nyilatkozatból, hogy mit jelentene az, hogy az Egyesült Államok feladja az eddigi béketörekvéseket és továbblép, mivel a világban más területekre is fókuszálnia kell – ez elsősorban Kínát jelentheti, de a Trump által elindított vámháború miatt globálisan is rengeteg égető feladata van az Egyesült Államoknak.
Trump korábban utalt rá, hogy ha Oroszországon fut zátonyra a béke megteremtése, akkor Ukrajna olyan segítséget kaphat Amerikától, mint korábban soha, de Rubio most erre nem tért ki.
Az azonban jelzésértékű, hogy a Zelenszkijt korábban lediktátorozó, a háború kirobbanásáért is okoló Trump csütörtökön azt mondta, nem tartja az ukrán elnököt felelősnek a háború kitöréséért. Igaz, az olasz kormányfő, Georgia Meloni washingtoni látogatásakor tett közös sajtótájékoztatón Trump hozzátette, hogy ettől még nem nagy rajongója Zelenszkijnek, és továbbra is igaz, hogy „nem végzett nagyszerű munkát” a háború megelőzése érdekében – írta a Guardian.
Washington azonban több szólamban beszél egyszerre, így Moszkva kap továbbra olyan jelzéseket, amelyek kedvezőek a számára. A Putyinnal való kapcsolattartásban Trump által előtérbe helyezett Steve Witkoff – aki emellett a közel-keleti ügyekért felelős különmegbízottja is az elnöknek – a Wall Street Journalnak adott interjújában azt mondta, Ukrajnának nem nélkülözhetetlenek az „oroszul beszélő régiók”, így felvetette, hogy azokból az elfoglalt részekből valamennyit megtarthatna Oroszország.
