Régen felfigyeltünk a Magyar Alvás Szövetség honlapjára. Az alvás és főleg a zavarai – járvány nélkül is korunk, a modern ember/életvitel nagy problémája. Most G. Németh György c. egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség elnöke külön cikkben hívja fel a figyelmet Az alvás és a pandémia összefüggéseire. Abból indul ki: „Számos megfigyelés és tapasztalat, amely ma már a kutatók rendelkezésére áll világszerte, arra enged következtetni, hogy az alvás kulcsfontosságú lehet a világjárvány megszüntetésében.” Álljon itt a teljes cikk, legfontosabb figyelmeztetésével: Aludjunk úgy, mintha az életünk múlna rajta!
Jelenleg nyolc nagy klinikai vizsgálat folyamatban van az egész világon, amely arra irányul hogy kiderüljön a melatonin hatásmechanizmusa a vírusfertőzés megakadályozásában, illetve leküzdésében – tette közzé tanulmányát 2020 decemberében James Hamblin, a Yale School of Public Health munkatársa a The Atlantic-ban.
Kezdetben úgy gondolták, hogy az alvászavarok rohama az embereknél csupán a pusztító globális válsággal járó szorongás eredménye: az egészséggel, a gazdasági hatásokkal és az elszigeteltséggel kapcsolatos aggodalmak. Valójában az alvás rosszabbodásáról, a minőségi alvás hiányáról világszerte vannak tapasztalatok. Októberben a Columbia Egyetemen végzett tanulmány megállapította, hogy az intubált betegek túlélési aránya jobb, ha melatonint kapnak. Ismeretes, hogy Donald Trump amerikai elnök koronavírus fertőzésének terápiája között szerepelt a melatonin is.
Mindezek arra engednek következtetni, hogy a vírus és a melatonin kapcsolata több mint tapasztalat, ugyanis ha a melatonin valóban segítséget nyújthat az embereknek, akkor ez lehetne az egyik legolcsóbb és legkönnyebben hozzáférhető gyógyszer a COVID-19 elleni küzdelemben.
Több kutató laboratórium azonban figyelmeztet: az alvás gyógyszerként használt melatonin olyan mesterséges anyag, amely kétségtelenül hatással van a szervezet kémiai tulajdonságaira. Látszólagos előnye a COVID-19-el fertőzött betegek számára egyszerűen hamis összefüggést sugallhat, és a standard eredmények megszületéséig óvatosságra int. Mások az információk alapján megállapítják: nem a melatonin hatása a legfontosabb ezekben a vizsgálatokban, hanem maga az alvás. Az általános ajánlás az, hogy a test cirkadián ciklusainak rendszeres működtetése előnyösebb, mint egyszerűen kiegészítők szedése, vagy az éjszakába nyúló tévézések és az ágyban a telefon bámulása. Az alvás irányításának kialakítása azért fontos, mert sok ember számára az élet sok más részében hiányzik a rend. Ezt erősítik a magyarországi alvásminőségi vizsgálatok.
A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató Intézet 2020 februárjában végzett reprezentatív felmérése jelezte: a magyar lakosság alvásminőségi mutatói nem jók.
A pandémia nyilvánvalóan súlyosbította a helyzetet, ezt a személyes orvosi tapasztalatok, a szövetség alvás rendelőjében, a Budapesti Alvásközpontban vizsgálatra jelentkezett alvás betegek beszámolói is megerősítették. Az alvás javításának leghatékonyabb módja annak biztosítása, hogy az embereknek minden éjszaka nyugodt és csendes pihenőhelye legyen, és az alapvető szükségleteinek, például a mindennapi táplálkozásnak, a mozgásnak, az önmaga és családja biztonságának, a jelenének és a jövőjének az aggodalma nélkül.
Aludjunk úgy, mintha az életünk múlna rajta!
Bár közhelynek tűnik, de soha nem volt időszerűbb a jó alvás népszerűsítése, mint napjainkban, a pandémia időszakában. Ugyanis az alvás megerősít és felkészít minket az adott válságra, télidőben különösen, amikor rövidek és hidegek a napok, és az embereknek alig van más kézenfekvő lehetőségük, hogy megvédjék magukat. A monoton napok depresszióba, alkohollal való visszaélésbe és mindenféle, szuboptimális állapotba sodorhatják az embereket. Kijelenthetjük, hogy a szokásos járvány tanácsok sorába oda kerül a jó alvás is. Húzzuk meg a vonalat: eddig így volt, most másként lesz: például aludjunk úgy, mintha az életünk múlna rajta. Remélhetően nem azon fog múlni, de a fogadalom megvalósítása sikeres lehet.
Jelen tanulmány szerzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a COVID-19 vírusfertőzéshez kapcsolódó diagnosztikai megközelítések és kezelések tapasztalatainak végső összegzése még nem történt meg, minden bizonnyal holisztikusabb, folyamatos tudományos megfigyeléseket igényelnek az immunrendszer egyensúlyának helyreállítása és fenntartása érdekében. Az egészségügyi rendszerek jelenleg kevésbé irányulnak ilyen megközelítésekre. Ennek a betegségnek a kiszámíthatatlansága – hosszú távon hogyan és milyen széles körben fog lejátszódni, és mit kell tennie annak érdekében – egyedülálló kihívásokat jelent ebben az amúgy is bizonytalan járványban.