Az alkotmánybíróság (CCR) szerdán részlegesen helyt adott a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) módosításai elleni beadványoknak – közölték az Agerpres hírügynökséggel a testülethez közeli források.
Ezek szerint az alkotmánybírák többek között megállapították, hogy a hivatali visszaélés bűncselekményként minősíthető az okozott kár értékküszöbének megszabása nélkül is, a tett súlyosságáról a bíró hivatott dönteni. Korábban nagy felháborodást váltott ki, hogy a szenátus megszavazott egy olyan törvénytervezetet, amely szerint a hivatali visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha az okozott kár értéke meghaladja a 250 ezer lejt. Később az igazságügyi miniszter azt javasolta, hogy 9 ezer lej legyen ez a küszöbérték. Döntő házként végül a képviselők végül úgy szavazták meg a jogszabálytervezetet, hogy ne legyen értékhatár a hivatali visszaélésnél. A képviselők ugyanakkor – elég furcsa körülmények között – arra is igent mondtak, hogy a SRI által végzett lehallgatások felhasználhatók legyenek a korrupciós bűncselekményeknél.
A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv április elején elfogadott módosításait a Jobboldal Ereje párt és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói, valamint a legfelsőbb bíróság és a Nép Ügyvédjének hivatala is megtámadta az alkotmánybíróságon. A források szerint az alkotmánybírák elfogadták a legfelsőbb bíróságnak azt a beadványát, amelyben azt kifogásolták, hogy a SRI által végzett lehallgatások felhasználhatók meg a büntetőeljárás során. A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék úgy ítélte meg, hogy a büntető törvénykönyvet (Btk.) és a büntetőeljárási törvénykönyvet (Betk.) módosító törvény, nem tartja tiszteleten a CCR korábbi határozatait a hivatali visszaélésre és a hivatali hanyagságra vonatkozó szabályozásokról.
Az RMDSZ egyébként csak a Btk. módosítását szavazta meg, a Betk. (ami a SRI-s lehallgatások felhasználását engedélyezte) szavazásánál tartkózkodott.
„Az eljárási törvénykönyv esetében tartózkodtunk, mert sok érv szól ellene, és ezek a jogállamisággal és a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatosak. A bírói és az ügyészi hatalmat nem szabad összekeverni semmilyen más hatalmi ággal. Tehát a titkosszolgálatoknak nincs helyük a büntetőeljárásban. A parlament által megszavazott formában, amelyet mi nem szavaztunk meg, a SRI-t bevezetik a büntetőeljárásba, azaz visszamegyünk az időben, mintegy 10 évet, sőt többet is, ami befolyásolja az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését” – mondta akkor Kelemen Hunor.
A Jobboldal Ereje elnöke, Ludovic Orban a SRI-s lehallgatások kapcsán április 12-én kifejtette: alaptörvénybe ütköző, demokráciaellenes és az egyéni jogokat korlátozó előírásnak tartják, hogy a nemzetbiztonsági célú információszerzés során végzett titkosszolgálati lehallgatások felhasználhatók bizonyítékként a bírósági tárgyalásokon a módosított büntetőeljárási törvénykönyv 139. cikkében felsorolt bűncselekmények esetében.
A politikus tájékoztatása szerint emellett korlátozza a polgárok védelemhez való alkotmányos jogát a büntetőeljárási törvénykönyvnek az az előírása, amelyik arra kötelezi a nemzetbiztonsággal kapcsolatos büntetőperek vádlottjait, hogy fogadjanak olyan ügyvédeket, akik rendelkeznek a titkosított információkhoz hozzáférést biztosító ORNISS-igazolvánnyal. „Ez egy aberráció. Az ORNISS-igazolványokat egy állami intézmény bocsátja ki, amelyik annak adhat ORNISS-igazolványt, akinek akar. Ha megakadályozzák a vádlottat az ügyvédje megválasztásában, akkor megakadályozzák a védelemhez való alkotmányos joga gyakorlásában” – nyilatkozta akkor az ellenzéki politikus.
