Alin Ene bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagja bírálja Nicușor Dan államfő igazságszolgáltatással kapcsolatos nyilatkozatait, amelyek egy referendum megszervezésére vonatkoznak, kijelentve, hogy ezek „teljességgel elfogadhatatlanok bármely demokratikus államban” – közölte az Agerpres.
Emlékeztetünk arra, hogy Alin Ene bíró az elmúlt időszakban bírálta Nicușor Dan elnök igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos állásfoglalásainak többségét, legutóbb pedig a Lia Savonea, a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnöke elleni november 14-i tiltakozás szervezőit is.
„Románia – jogállam vagy sem? Nincs semmilyen jogalap, amely lehetővé tenné az ország elnöke számára egy, a ‘CSM távozására’ irányuló ‘referendum megszervezését a bírói testületen belül’. A hatalmi ágak szétválasztásának megsértése ebben az esetben olyan, mintha az igazságszolgáltatás országos referendumot szervezne Románia elnökének leváltásáról vagy a Parlament feloszlatásáról” – írta Facebook-oldalán a bíró.
Ene utalt arra is, hogy milyen alacsony volt azoknak a bíráknak az aránya, akik részt kívántak venni a Cotroceni-palotában tartott megbeszéléseken. „Még ha egy ilyen konzultáció meg is valósulna, az legfeljebb újabb csalódáshoz vezetne az elnök számára, aki már most is csalódott amiatt, hogy a szólásszabadságot támogató petíció 885 (nem 1000) aláírója közül – akik túlnyomó többsége ügyész és nyugdíjas – mindössze húszan kívántak találkozni vele. Valószínűleg az igazságügyi tanácsadói torzított formában mutatták be neki ezt a listát, elégedetlen CSM-tagokként feltüntetve az aláírókat, innen pedig a vak bizalom és a hiú remények” – mondta Ene.
Véleménye szerint a CSM tagjai csak akkor „távoznak sürgősen”, ha a bírák közgyűlései (nem az ügyészekéi, akiket az elnök háttérbe szorított) döntenek visszahívásukról. „Tehát biztosan nem akkor, amikor egyetlen ember úgy akarja, még ha az illető az ország elnöke is, akinek semmilyen hatásköre nincs az igazságszolgáltatás megszervezésében és igazgatásában – éppen ez a hatalmi ágak szétválasztásának garanciája, amely a jogállam sajátja. Ha már a plebiszcitum útjára lépünk, talán le kellene mondanunk a diszkriminációról, és az állam minden hatalmi ágát egyformán kellene kezelni. Tehát mikor lesz referendum annak megállapítására, hogy a kormány, a parlament és Románia elnöke még élvezi-e a nép támogatását?” – tette fel a kérdést.
Álláspontja szerint az államfő ilyen jellegű kijelentései abszolút elfogadhatatlanok bármely demokratikus államban. „Addig is meg kell jegyezni, hogy az ilyen kijelentések és lépések teljes mértékben elfogadhatatlanok bármely demokratikus államban. Természetesen ezek megszokottak lehetnek kevésbé demokratikus államokban, amelyeket talán nem kellene követendő példaként magunk elé állítani. A kérdés tehát nagyon egyszerű: milyen jövőt akarunk Romániának? Demokráciát, jogállamot, EU-tagságot? Vagy az ellenkező irányba indulunk el? Nincs helyes válasz. A többség dönt, amíg még demokráciában élünk” – zárta gondolatait Alin Ene.
Nicușor Dan államfő vasárnapi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az igazságszolgáltatásban tapasztalt súlyos problémákra utaló üzenetek nyomán januárban, közvetlenül az ünnepek után referendumot kezdeményez a bírói testületen belül, egyetlen kérdéssel: „A CSM a közérdeket szolgálja, vagy az igazságügyi rendszer egy belső csoportjának érdekét?” „Ha a bírák összességében azt mondják, hogy a CSM a közérdeket szolgálja, akkor folytatjuk a törvényhozási vitákat. Ha viszont többségük szerint a CSM nem a közérdeket, hanem a szakmai testület érdekeit képviseli, akkor a CSM sürgősen távozni fog” – tette hozzá Dan elnök.
Forrás: G4Media
A szerkesztő megjegyzése
Egyes hírek szerint vannak politikusi hangok, miszerint N. Dan állemelnök felfüggesztéséről kellene népszavazást tartani a sajtótájékoztatón bejelentett alkotmányellenes ötlete nyomán.
Hivatalos szakmai véleményt adtak ki a magisztrátusok hivatalos testülete, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói is. Egyértelműen elutasítják Nicușor Dan államfő kezdeményezését, amely referendumot irányozna elő a bírói karon belül. Álláspontjuk szerint az ilyen jellegű referendum nem létezik a román jogrendben, és egyetlen szakma esetében sincs rá jogszabályi alap.
A közlemény hangsúlyozza, hogy az állami intézmények csak az alkotmányban rögzített hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve szerint járhatnak el. Ezen elv megsértése súlyos alkotmányos problémát jelent.
A CSM bíró tagjai kiemelik: alkotmányos szerepükből fakadóan az igazságszolgáltatás függetlenségének letéteményesei, feladataikat önállóan látják el, és semmilyen formában nem tűrik el a politikai vagy intézményi beavatkozást – sem közvetlen, sem közvetett módon – a bírósági hatalom működésébe.
A megfogalmazás határozottsága arra utal, hogy a bírói testület a kérdést nem politikai vitaként, hanem alkotmányos vörös vonalként kezeli.
