Nem a racionális elmém segítségével értettem meg a világegyetem alapvető törvényeit.
„Ami az anyagot illeti, mindannyian tévedtünk. Amit mi anyagnak neveztünk: energia, amelynek rezgése annyira lecsökkent, hogy az érzékszervekkel érzékelhetővé vált. Az anyag a szellem a láthatóságig redukált szellem. Nincs anyag.”
„Az idő és a tér nem olyan állapotok, amelyekben élünk, hanem olyan módok, amelyekben gondolkodunk. A fizikai fogalmak az emberi elme szabad alkotásai, és nem a külső világ határozza meg őket, bármennyire is úgy tűnik.”
„Az idő nem létezik – mi találtuk ki. Az idő az, amit az óra mutat. A múlt, jelen és jövő közötti különbségtétel csupán makacs és tartós illúzió.”
„Kilencvenkilencszer gondolkodom, és nem találok semmit. Abbahagyom a gondolkodást, úszom a csendben, és az igazság eljut hozzám.”
„Az értelemnek kevés dolga van a felfedezéshez vezető úton. Van egy ugrás a tudatosságban, nevezzük intuíciónak vagy bárminek, a megoldás eléd jön – nem tudod, hogyan és miért.”
„Amikor valami rezeg, az elektronok az egész világegyetemben rezonálnak vele. Minden összekapcsolódik. Az emberi lét legnagyobb tragédiája az elkülönülés illúziója.”
„A valóság pusztán illúzió, bár nagyon is tartós.”
„Szent biokémiai ruhába öltöztetett lelkek vagyunk, és a testünk az a hangszer, amelyen keresztül a lelkünk zenél.”
„Ha megvizsgálod a valaha köztünk járt legbefolyásosabb emberek életét, felfedezel egy szálat, ami mindannyiukén végigvonul. Először a spirituális természetükkel voltak összehangolva, és csak azután a fizikai énjükkel.”
„Egy ember igazi értékét abban találhatjuk meg, hogy milyen mértékben érte el az énjétől való megszabadulást.”
„A régiek tudtak valamit, amit mi, úgy tűnik, elfelejtettünk.”
„Minél többet tanulok a fizikáról, annál inkább vonzódom a metafizikához.”
„Egy dolgot tanultam meg hosszú életem során: hogy minden tudományunk a valósághoz mérve primitív és gyerekes. Még az ezredrészét sem ismerjük annak, amit a természet elénk tár. Nagyon is lehetséges, hogy érzékszerveink tapasztalatai mögött olyan rejtett világok vannak, amelyekről nem is tudunk.”
„Nem vagyok ateista. Az érintett kérdés túl hatalmas a mi korlátolt elménk számára. Olyan helyzetben vagyunk, mint egy kisgyerek, aki belép egy hatalmas könyvtárba, amely tele van sok nyelven írt könyvekkel. A gyerek tudja, hogy valakinek meg kellett írnia ezeket a könyveket.”
„Az a közkeletű elképzelés, hogy ateista vagyok, nagy tévedésen alapul. Aki így értelmezi tudományos elméleteimet, nem értette meg azokat.”
„Mindent, minden kezdetet és véget olyan erők határoznak meg, amelyek felett nincs hatalmunk. Meg van határozva a rovar és a csillag számára is. Ember, zöldség vagy kozmikus por, mindannyian egy titokzatos dallamra táncolunk, amelyet a távolban egy láthatatlan kürt szólaltat meg.”
„Az ősök tudtak valamit, amit mi, úgy tűnik, elfelejtettünk. „
„A jövő vallása kozmikus vallás lesz. Túllép a személyes Istenen, és elveti a dogmákat és a teológiát.”
„Az energiát nem lehet létrehozni vagy megsemmisíteni, csak egyik formából a másikba átváltani.”
„Minden energia, és ez minden, ami létezik. Párosítsd a kívánt valóság frekvenciáját, és csak azt a valóságot fogod megkapni. Nem is lehet másképp. Ez nem filozófia. Ez fizika.”
„Boldog vagyok, mert nem akarok senkitől semmit. Nem érdekel a pénz. A kitüntetések, címek vagy díjak semmit sem jelentenek nekem. Nem vágyom dicséretre. Nem követelek elismerést semmiért. Egy boldog ember túlságosan elégedett a jelennel ahhoz, hogy túl sokat gondoljon a jövőre.”
Forrás: Nemzetközi Metafizikai Akadémia
A szerkesztő megjegyzése
Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet, és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett eredményeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket száz évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat. A hétköznapi emberek bizonyos köreiben ő vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben a Time folyóirat az „évszázad emberévé” választotta. (Wikipédia)
Valószínű, hogy nem egy fenti mondás eredetisége, hitelessége, pontossága enyhén szólva megkérdőjelezhető…
