Egyre kevésbé támaszkodnának az Egyesült Államokra. A cél az oroszok elrettentése egy NATO elleni háborútól.
alapvető stratégiai dokumentumokat | Fotó: Kay Nietfeld | Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP
Németország célja, hogy a fokozódó orosz fenyegetés elrettentésében az Egyesült Államok helyett egyre inkább Európára támaszkodjon – mondta Boris Pistorius védelmi miniszter szerdán, amikor bejelentette az ország új katonai stratégiáját. „A Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé fejlesztjük. Rövid távon javítjuk a védelmünket és ellenálló képességünket, középtávon az átfogó képességek jelentős növelésére törekszünk, hosszú távon pedig technológiai fölényt fogunk kialakítani” – jelentette ki Boris Pistorius.
A miniszter a fegyveres erők vezetőivel együtt sajtóértekezleten ismertette a Bundeswehr számára készült alapvető stratégiai dokumentumok csomagját, köztük az ország második világháború óta első önálló katonai stratégiáját, egy új képességprofilt, egy létszámnövelési tervet és egy új tartalékos stratégiát, amelyek együtt a Bundeswehr évtizedek óta legátfogóbb átalakítását vetítik előre.
A Felelősség Európáért című stratégia a NATO elleni háború feltételeinek megteremtésén dolgozó és a szövetség tagországai ellen az ukrajnai invázió kezdete óta hibrid műveleteket folytató Oroszországot nevezi meg „elsődleges fenyegetésként Németország és az euroatlanti régió békéjére és biztonságára”, és forgatókönyveket vázol fel a NATO területe elleni lehetséges támadásokra.
A DefenseNews amerikai katonai hírportál beszámolója szerint ugyanakkor a dokumentum elmozdul az „egységes hadszíntér megközelítés” felé, összefüggő biztonsági terekként kezelve a NATO területét, a Közel-Keletet és az indo-csendes-óceáni térséget.
Donald Trump szövetségesei kezdenek rájönni, hogy itt a vége, függetlenedniük kell az Egyesült Államoktól – Az országok – Kanada, Ausztrália, Dél-Korea, Japán –,…
Az ehhez kapcsolt úgynevezett képességprofil eltávolodik az eddigi merev fegyverzetkvótáktól, s ehelyett egy hatásokon alapuló tervezési modell felé fordul. „A kérdés nem az, hogy hány zászlóaljra van szüksége a német hadseregnek, hanem az, hogy milyen hatások elérésére kell képesnek lennie” – mondta a miniszter. Kiemelt területként említette a mélységi precíziós csapások, a hiperszonikus rakéták elleni légvédelem és a drónhadviselés képességeinek megteremtését, hangsúlyozva, hogy
a nagy hatótávolságú csapásmérések terén Németország lényegében a nulláról indul.
A személyi állományt a jelenlegi, mintegy 185 ezer aktív szolgálatot teljesítő katonáról a 2030-as évek közepére 260 ezerre tervezik növelni, míg a tartalékosok számát 60 ezerről legalább 200 ezerre, így összesen 460 ezer harcképes katonával számolnak. A terv három szakaszra tagolódik: egy gyors kiépítésre 2029-ig, egy képességközpontú bővítésre 2035-ig és egy hosszabb, technológia vezérelt szakaszra 2039-ig. A már idén januárban hatályba lépett keretszabályozás törvényben rögzíti a mérföldköveket, és lehetővé teszi a sorkatonai szolgálatra való behívásokat, ha a toborzási célokat nem sikerülne elérni. Nicole Schilling, a hadsereg főfelügyelő-helyettese szerdán azzal bíztatott, hogy az idei toborzások eredménye egyelőre 10 százalékkal meghaladja a tavalyi ütemet, a jelentkezések 20 százalékos növekedése mellett.
A sokáig másodlagos, csak vészhelyzetekben aktiválandó tartalékosokat a DefenseNews szerint most kifejezetten „az aktív erővel egy szinten” pozicionálják, egy olyan stratégiával, amelynek értelmében a belső védelmet látnák el, biztosítva, hogy Németország válság idején logisztikai központként szolgálhasson a kelet felé mozgó szövetséges csapatok számára.
A csomagot a bürokrácia leépítésére, az adminisztráció korszerűsítésére és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentésére irányuló ütemterv teszi teljessé. „A jelentéstételi kötelezettségek csak ott maradnak fenn, ahol tényleges értéket képviselnek” – tette hozzá Pistorius.
Alakul az új német-olasz tengely, Giorgia Meloni és Friedrich Merz szerint a két ország még soha nem állt ilyen közel egymáshoz – Friedrich Merz kancellár egyre…
Ezek a stratégiák élő dokumentumok lesznek – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint rendszeresen frissíteni fogják őket a fenyegetésekhez és a technológiai fejlődéshez igazítva. Elismerte az ambiciózus ütemtervek kockázatait is, példaként említve, hogy a légvédelmi rendszerek iránt megugrott közel-keleti kereslet máris leszűkítette az elérhető termelési kapacitásokat. – Megvan a pénzünk és elindítottuk a beszerzéseket, de nem tudjuk kontrollálni az összes tényezőt – mondta.
Amikor arról kérdezték, hogy a stratégia számol-e az Egyesült Államok európai szerepvállalásának csökkenésével Donald Trump elnöksége alatt, Boris Pistorius nem kívánt részletekbe bocsátkozni, de jelezte, hogy mérlegelnek ilyen forgatókönyveket. Azt mondta, a NATO-nak „európaibbá” kell válnia ahhoz, hogy transzatlanti maradhasson, kijelentve, hogy az európai pillér és az USA közötti tehermegosztás biztosítja az egyensúlyt és az erőt a szövetségen belül.
A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a NATO európai tagjait régóta kritizáló amerikai elnök április elején azzal fenyegetőzött, megfontolja az Egyesült Államok kilépését a szervezetből, amiért a szövetségesek nem csatlakoztak az Irán ellen indított amerikai-izraeli hadjárathoz. Bár elemzők szerint valószínűtlen, hogy Washington hátat fordítson a NATO-nak, a Politico szerdai cikke szerint a Fehér Ház a hónap elején listába szedte a tagországokat a szövetséghez való hozzájárulásuk szerint, hogy erre hivatkozva büntethesse azokat, akik nem támogatták Irán elleni háborúját.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2026. április 27-én.
