A Mérce cikke.

A harminchároméves Joshua Schulte volt CIA-szoftverfejlesztőt szerdán a manhattani szövetségi bíróság esküdtszéke elítélte amiatt, mert 2017-ben állítólag feltörte az amerikai titkosszolgálatok szigorúan titkos szoftverét és dokumentumokat juttatott el róla a WikiLeaks oldalnak. A WSWS híroldal szerint a Vault 7 kódjelű dokumentumok kiszivárogtatása miatt Schulte akár nyolcvan évig tartó börtönbüntetést is kaphat.

Schulte ellen nehezen állt össze a vád. Mivel kezdetben semmiféle bizonyítékot sem találtak arra, hogy valóban ő állt a Vault 7 nevű dokumentumok megjelentetése mögött, gyermekbántalmazásról készült képek és videók birtoklásának vádjával vették őrizetbe és tartották börtönben 2018 óta.

Eközben a Schulte elleni első tárgyalás 2020-ban azzal zárult, hogy az esküdtszék a kémkedési vádakkal kapcsolatban nem hozott ítéletet, és csak a bíróság megsértésében és az FBI félrevezetése miatt találta bűnösnek.

Schulte 2010-ben kezdett el dolgozni szoftverfejlesztőként előbb az IMB-nél, kisvártatva pedig a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél (NSA), ahol a CIA szoftvermérnökévé vált.

Éppen ott és éppen úgy, ahogyan Edward Snowden is, aki 2013-ban több száz titkos dokumentumot adott át az amerikai NSA és a brit GCHQ napi működéséről, amelyek bizonyítják, hogy a titkosszolgálatok minden létező ember adatához hozzáférnek, ezeket az adatokat összegyűjtik, és tárolják a saját állampolgáraikról.

Schulte állítólag 2016. április 20-án lopta el a Confluence nevű program biztonsági mentési fájljait, hamarosan pedig a WikiLeaks oldalon megjelentek az első, Vault 7-nek nevezett dokumentumok.

A 2013-2016 közötti időszakban született bizalmas dokumentumok részleteket tartalmaztak a CIA informatikai képességeiről, például arról, hogyan képesek átvenni az uralmat autók, okostévék, böngészők és operációs rendszerek felett. A 9 ezer dokumentumot tartalmazó Vault 7 az Egyesült Államok legnagyobb nemzetbiztonsági szivárogtatása.

Joshua Schulte a bírósági eljárás során végig kitartott amellett, hogy a kormánynak nincs bizonyítéka arra, hogy ő juttatta volna el a dokumentumokat a WikiLeaks oldalnak.  A záróbeszédében azt állította, hogy „több száz embernek volt hozzáférése” a kiszivárgott fájlokhoz, és hogy „több száz ember ellophatta volna” azokat.

A Schulte elleni ítéletet éppen akkor fogalmazták meg, amikor folyamatban van Julian Assange-nak, a WikiLeaks alapítójának kiadatása az Egyesült Államoknak.

Ha Assange-t csakugyan kiadják Amerikának, a kémkedési törvény (Espionage Act) alapján 18 vádpontban találhatják bűnösnek, s összesen 175 év börtönbüntetés vár rá, mivel több százezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg és tett közzé a WikiLeaks honlapon.

(WSWS, BBC, Mérce)