Nem fociakadémiáról lesz szó, hanem nyelvvel foglalkozó tudományos akadémiáról. És szereptévesztésről: amikor a focista (a futballbíró, a sportújságíró) nyelvészkedik… (A nyelvész meg focizzék? Inkább ne! Bár van egy szinérváraljai származású jóbarátom, aki – saját elmondása szerint – kiváló focistának indult, s végül kiváló történész vált belőle. Azért az Aranycsapatról is írt egy kódexet. Mivel történészi munkáit a román meg a magyar nemzetté válásról vitamentesen elfogadom, a focista múltjáról mondottakhoz is így állok hozzá…) Most Uruguay akadémiája tehát a témám – a teljes neve: Academia Nacional de Letras de la Republica Oriental del Uruguay. 1943-ban alapították, mindegyik latin-amerikai országban van hasonló intézmény.
*
Nos, az új év első napján az uruguayi nyelvi akadémia nyilatkozatban állt ki Edinson Cavani uruguayi labdarúgó mellett, akit jelenlegi klubja, a Manchester United három meccsről eltiltott, egyben 100.000 (angol) font büntetés megfizetésére kötelezett, mert egyik tavalyi meccsén többször is használta a ’negrito’ szót (még írásban is). A United ’nyelvész’ illetékesei szerint ezzel megsértette a klub rasszizmusellenes szabályait. Az uruguayi akadémikusok szerint viszont a manchesteriek nem kompetensek nyelvi kérdésekben, és döntésük megalapozatlan, ezért megkérdőjelezhető.
A nyelvészek rámutattak, hogy a világ minden nyelvében előfordul, hogy egyes megszólítások, megnevezések, minősítések stb., ha lehetnek is negatív tartalmúak, más kontextusban ugyanakkor barátságosak és kedvesek. Megerősítették, hogy Uruguayban a negrito (gordito etc.) a ’közhasználatban’ kedvességet, közeli viszonyt takar. Cavani, a ’Matador’ is – félreérthetetlenül – ilyen kedveskedő érelemben használta a ’negrito’ szót.
Az akadémiai állásfoglalás szerint a sértéshez, bármilyen nyelven, az kell, hogy az adott nyelvi elem (szó, kifejezés, mondat stb.) valóban sértse a másikat, szándékosan provokálja vagy irritálja a kimondott-leírt szöveggel. Ha ilyen szándék nem áll fönn, ha a szó nem egyértelműen sértő, akkor nem is szankcionálható (azaz nem alkalmazható a klub szabályzatában megfogalmazott tiltás és az előírt büntetés a játékosok – rasszra, etnikumra, nemzetiségre, bőrszínre vonatkozó – nyilvános kommentálásai ’fönnforgására’).
Cavani közelmúltbéli megnyilvánulása pedig egyáltalán nem merítette ki a rasszista uszítás fogalmát. Az angol futballszövetség tehát súlyos jogsértést követett el egy közismert és köztiszteletben álló labdarúgó terhére; a megfelelő tudás és az összefüggések ismerete híján hibásan és félreérthetően magyarázva egy – beszélt – nyelvi jelenséget. (Amivel megsértette magát az uruguayi spanyol nyelvet is!)Fölmerülhetne kérdésként, hogy ha például egy magyar focista cigányzenéről vagy cigánypecsenyéről, cigánykerékről, tótágasról, zsidótojásról stb. beszél, akkor ettől már rasszista-e. És: melyik akadémia álljon ki mellette?
Biztos van a különböző nyelvekhez, hagyományokhoz ’idomult’ határontúli (sőt: itthoni) magyar nyelvhasználatban több olyan szó is, melyet a másikak félreértenek (sokszor egyáltalán nem értenek), esetleg még sértő is számukra – vagy esetleg a ’többségi nemzet’ nyelvtudorai gondolják így… Persze, olyankor nincs mit tenni: ha a ’címzett’ vagy valamilyen botcsinálta nyelvész valamit mindenképpen sértésnek akar érezni, akkor úgy is fogja föl, hogy ő most meg van sértve… Egy magyarul valamelyest tudó idegenlégiós is fölháborodhatna, ha győzelmi örömét a közismert tornamutatvánnyal kifejezve azt hallaná ’Nézd má’, hogy hányja a cigánykereket!’ mert a cigányt rasszizmusnak vélhetné, a hányást meg utópiás – pia utáni – biológiai folyamatnak. S akkor egyik akadémiánknak nálunk is állást kellene foglalnia…
*
Ezzel rá is térek a szorosabb nyelvészkedésre (amihez jobban értek, mint a focihoz).Argentínában és Uruguayban a ’negro’ nem elsősorban ’négert’ jelöl – ezekben az országokban nemigen akadtak néger rabszolgák, a lakosságon belül alig tíz százalék alatt maradtak; a ’negro’-t (és kicsinyített formáját, a ’negrito’-t) inkább bizalmas, baráti megszólításként használják – bőrszínre és egyéb ’faji’ jellegzetességekre utalás nélkül. Kitérő: bár Argentínában az egyik kedvenc muzsikám volt (Atahualpa Yupanqui , Mercedes Sosa vagy Victor Jara előadásában) a ’Duerme, negrito’ – ez nem ellenpélda: közismerten karibi (kolumbiai-venezuelai) néger rabszolga-bölcsődal feldolgozásáról van szó – ott ugyanis nagy számban dolgoztak ’afroamerikaiak’ a (kávé- és cukor-) ültetvényeken. Sokat hallottam a ’negro’, ’negritoi’ szavakat a ’fehérebbek’ (a kreolnak nevezett spanyol ’őslakosok’, a különféle európai ’migráncsok’, sőt: valódi őslakos indiánok egymás közti beszélgetésélben mint kedveskedő megszólítást; magyarul, mondjuk, ’cigányszemű’, ’cigányos’ lehetne).
Edinson Cavani, becenevén El Matador, a MU csatára
A ’kreol’” (criollo) uruguayi Edinson Cavani még tavaly szólt oda meccs közben az egyik játékosnak (aki történetesen tökfekete afroamerikai) hogy ’kicsi néger’ (negrito), majd SMS-ben is így szólította meg – ahogy később elmondta, ebben nem volt semmi rasszista konnotáció: Uruguayban ezt nem a kicsi ’feketékre’ használják, az így megszólítottnak a bőrszínét sem veszik figyelembe… A becézés amúgy is elveszi az eredeti értelmezés esetleges élét (a ’gordo’ – kövér – szóból képzett ’gordito’ ’gordita’ maximum pufit jelent, de inkább olyan valakit – különösen, ha nőnemű –, akin van mit fogni… azaz nem jelent ’digidagit’, ’kövér disznót’, ’hájast’ és hasonló negatívumot).
Röviden: a ’negrito’ csöppet sem tiszteletlenség… Még az újabb kori polkorrekt törekvésekben sem ítélték meg inkorrektnek, rasszistának (a River Plate – La Plata két partján legalábbis, azaz Uruguayban és Argentínában nem sorolták be az ’N-betűs szavak (N-word) közé, melyek gyakorlatilag a ’nigger’ egytagú szócsoportot alkotják…). Egész Latin-Amerikában nem nigger a ’negro’ (és a ’negrito’) – a negro ráadásul a fekete szín egyszerű, rasszizmusmentes megfelelője… (az angolszászok is innen, valószínűleg a portugálból vették kölcsön). Igaz, mostanra már – mesterségesen – kialakult egy kis stichje, az erőteljes és erőszakos ’polkorrekt’ kampányok révén.
A hispán világkiterjedésében is igen nagy, és ismerőinek száma is az (22 országban államnyelv, jó négyszáz millióan, a brazil-portugálokkal együtt legalább félmilliárdnyian beszélik) – ráadásul ’nyelvtájanként’ óhatatlanul eltérhet (el is tér) a nyelvhasználat.
Nyelvoktatásban mindig fölhívtam az ilyen eltérésekre a figyelmet például a ’coger’ igére, amely a hivatalos standartot képviselő spanyolországi (kasztíliai) spanyolban egyszerűen ezt jelenti ’fogni’, ’/el-,ki-,le-/ venni –, ám az argentin nyelvhasználatban csupán a nemi élet legdurvább (legszókimondóbb, nem eufém) jelölésére alkalmazzák. (Buenos Airesben történt meg, hogy egy kubai diplomata kollégám így kérdezte meg a szállodaportástól, hogyan foghatna egy taxit : ¿ Cómo se coje un taxí?’ – s erre azt a választ kapta, hogy ’Tal vez, por detrás – pero te quemará las pelotitas.’ – azaz: talán hátulról, de megégetheti a tojáskáidat…A ’coger’ amúgy egyetlen más spanyol nyelvű területen nem jelent koitálást…
Ugyanakkor argentínok és uruguayiak, otthon és a világon bárhová kerülve, egymás között a mindennapi beszédben aktívan használják a nem sértő ’negrito’, ’gordito’, ’papito’, akár ’loquito’ (’te kis őrült’) megszólításokat nem becéző formában is (negro, gordo, papá, loco), mert ezzel nem sértenek senkit…
Egyébként már 2011-ben is volt (hasonló) focipályai eset: Luis Suárez uruguayi idegenlégiós a Liverpool-Manchester United mérkőzésen a Franciaországból odaigazolt, amúgy fekete afrikai ellenfelét ’lenegritózta’, és őt is kemény pénzbüntetés kifizetésére kötelezték. Az angol futballszövetség sértésnek ítélte meg a negritót…A ’címzett’ afrikai játékos egy szót sem tudott spanyolul, különösen nem ’uruguayiul’ – a neki szánt szót mégis igen sértőnek érezte… Már Suárez is azzal védekezett – joggal –, hogy egy többértelmű szó használat közben nem mindig fordítható le más nyelvre pontosan és egyértelműen; különösen nem a ’gugli’ fordítóprogramjával… Egy szó alkalmazásakor igen fontos a ’hol?’, ’hogyan?’, ’mikor?’ stb. elem. Egyértelmű volt például egy brazil focista (Roberto Carlos) reakciója az orosz liga egyik nyári mérkőzésén, mikor azért vonult le a pályáról, mert a szurkolók néhány bedobott banánnal próbáltak ’kedveskedni’ neki (hasonló hazai esetről itthon is olvastam).
Uruguayban tehát a ’negrito’ – kedveskedés. Ahogyan egy nőnek is intim kedveskedés a ’gordita’. A focipályán és a táncparketten kívül már más a helyzet: 2009-ben a hondurasi külügy miniszternek le kellett mondania, mert azt találta mondani az akkori amerikai elnökre, Obamára, hogy ’… ez a „negrito” még azt sem tudja, hol van a hondurasi főváros, Tegucigalpa…’ (Még ha a tényben igaza volt is, nem illik a szomszédot, főként a Nagy Szomszédot lenegritózni.)
*
Folytatva az akadémiák témáját, az uruguayi nyelvi akadémia, alapszabálya értelmében, a spanyol nyelv ottani (’helyszíni’) megőrzését és gazdagítását tűzte ki célul. Az első nyelvi tudós társaságot 1871-ben hozták létre Latin-Amerikában, méghozzá Kolumbiában – az ’anyaországi’ Királyi Spanyol Akadémia (Real Academia Española, RAE) fiókintézményeként, annak mintájára (az egyetlen, melyben jártam is – kedves, koloniális stílusra hajazó palotában kapott helyet Bogotában). A cél a gyarmatbirodalmat uraló ország nyelvének, kulturális hegemóniájának a fenntartása volt.
Később sorban megalakultak a volt gyarmatok saját akadémiái; a tudósok intézményeiben a legnagyobb presztízsűek hagyományosan mindenütt a nyelvvel foglalkozó akadémiák lettek. A legutóbbi időkig egyfajta döntőbíró volt a ’központi’ RAE – mostanra azonban már nem a spanyolföldi spanyol továbbadása, ’tisztaságának’ a megőrzése a fő cél, hanem a közös irodalmi nyelv széttöredezésének (nyelvjárásokra szétesésének) lehetőség szerinti megakadályozása vagy fékezése, a közös helyesírási normák megerősítése, egyben a ’nemzeti’ (helyi) spanyol nyelvi változatok ápolása és gazdagítása, közös erőfeszítésekkel.
A huszonhárom (nemzeti nyelvi) akadémia 1951-ben létrehozta az ASALE-t (Asociación de Academias de la Lengua Española ), mely nemzetközi tudományos szövetségnek a spanyolországi RAE is (csak) egyik egyenjogú tagja. Az egyesült tudósok folyamatosan keresik a nyelvi konszenzust, igyekeznek kidolgozni közös nyelvi normákat a pán-hispán világ számára – elejét véve mindennemű (nyelvi, nyelvpolitikai) hegemóniára törekvésnek….
Az igen gazdag spanyol ajkú akadémiai világban – a spanyolországi mintákhoz igazodva – még jó tucatnyi általános (királyi) akadémia működik: az ’egyenlők között elsőnek’ elfogadott nyelvin túlmenően az alábbi ’szakosodott’ tudományos akadémiák működnek még: egzakt és természettudományok; történeti tudományok; szépművészet és iparművészet, és – kiemelten – filmművészet; politikatudományok; orvosi, fogorvosi, valamint gyógyszerészeti és állatorvosi tudományok; mérnöki tudományok; közgazdasági és pénzügyi tudományok; és van egy római akadémia is. (Ahogy nekünk is van egy Római Magyar Akadémiánk!). A spanyolok a közelmúltban megalakították az ifjabb tudósok összefogására a Spanyolország Fiatal Akadémiája nevű intézményt. Ezenkívül van egy sor ’szabad’ akadémia is, amely úgy viszonyul a hivatalos (legtöbbször ’királyi’, ’nemzeti’) tudós társaságokhoz, ahogyan a szabadegyetemek az univerzitásokhoz (ezek nagy része művészeti, illetve bölcsészeti tartalmú; általában multidiszciplináris; az estek többségében csupán nagyzoló elnevezés az egyszerűbb sportklub vagy tánciskola helyett; akad köztük fociakadémia is, például az International Football Academy. A ’szakosított’ tudóstársaságok is foglalkoznak a nyelvvel: az adott tudományág nyelvi megjelenítését segítik elő a szaknyelv ápolásával.