„Minden jelből ezt olvastam ki, hogy ez a XX. század, ez el lett rontva. Szóval itt mi vesztesek vagyunk, és valahogy a pórusainkban, a bőrünk alatt is ott van, hogy vesztesek vagyunk. És én arra vállalkoztam, az volt a tervem, hogy a politika eszközét fölhasználva nemcsak egyszerűen jó kormányunk legyen, hanem meg fogjuk változtatni a sorsunkat. Vesztesekből győztesek leszünk. Én erre szerződtem.” – vallotta meg titkos ambícióját Orbán Viktor 2025. december 14-én a mohácsi „háborúellenes” gyűlésén, tapsvihart kiváltva.
Na de sikerült? – kérdezhetjük K. Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár örökbecsű szavaival.
Ha az egykori szovjet blokk tíz kelet- és közép-európai országát vesszük figyelembe, a várható élettartamot tekintve 1990-ben az utolsó helyen álltunk, 2010-ben és 2024-ben egyaránt a hetedik helyen. A mögöttünk lévő országok mindössze egy évvel vannak lemaradva, de közülük ketten is nagyobb javulást értek el 2010 óta, mint mi. Az egy főre jutó GDP alapján 1990-ben Magyarország még bronzérmes volt Szlovénia és Csehország mögött, 2010-ben az ötödik helyre csúszott, 2024-ben pedig a nyolcadikra, amikor már csak Románia és Bulgária volt mögöttünk.
Hány év kellene még ahhoz, hogy Orbán titkos ambíciója valósággá váljon? Meddig bírná az ország?
Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyams 1–2. számának Páratlan oldalán 2026. január 9-én.
A szerkesztő megjegyzése
Az Eurostat adatai és gazdasági elemzések szerint Románia 2023-ban megelőzte Magyarországot az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP tekintetében. Románia megközelítőleg az EU-átlag 78 százalékát érte el, míg Magyarország körülbelül 76 sszzázalékon állt.
Ez azt jelenti, hogy Romániában a pénz többet ér a mindennapi árakhoz képest, ezért vásárlóerőben az egy főre jutó teljesítmény kicsit magasabb lett, még ha a fizetések nominálisan nem is feltétlenül nagyobbak.
De a tendencia egyértelmű…
