A miniszterelnök egy bejegyzésével nyílttá tette a konfliktust Hadházy Ákossal (akinek több „kártyája” van, arról nem is beszélve, hogy – sok mindenben – igaza). Másfelől minden vitához figyelembe kell(ene) venni a racionális megfontolást, hogy nem a Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalon (NVVH), még kevésbé annak elnökén múlik, hogy a bíróságok mikor hoznak ítéletet… (Az ellopott közpénz mértékéről jelenleg annyit tudni, hogy 20 és 60 ezer milliárd forint – nagyságrendileg 150 milliárd euró! – között van.) Hatalmas, példátlanul fontos mega-intézmény alakul! Óriási munka. Ezt is figyelembe kell venni. ||| Összeállítás következik, a véleményszabadság jegyében.
„Karddal, uraim, karddal, ne tűszúrásokkal!”
Tarasconi Tartarin
Belső (demokratikus…) viták nyomán vitatott kompromisszum és szemmel látható idegesség, majd zűrzavar, amelyet nem csillapítanak a miniszterelnök reagálásai… Állítólag már tüntetni is készülnek, pontosan nem tudni, hogy kik. Tűz van, és Magyar Péter bejegyzése ebben a hangulatban olaj lehetett a tűzre. Tisztázó gyors reagálására, magyarázatai mindenképpen szükség volt! Mindent ennek tudtával és tükrében kell megítélni.
A bejegyzés alatt tiltakozó, rendreutasító hozzászólás-özön. Alábbi összeállításunk ezekből, illetve további – az NVVH-ügyre reagáló – Facebook-bejegyzésekből készült. Cseppek a tengerből: a „plakát” alatt (román) éjjel háromkor több mint 15 ezer hozzászólás oélvasható. The show must go on!
Gáll T. Barna
Azért azt az embert, aki az elmúlt több mint egy évtizedben gyakorlatilag a politikai pályáját tette fel a korrupciós ügyek feltárására és a rendszer lebontására, egyszerűen „egy állatorvosként” odadobni: szerintem méltatlan és erősen leegyszerűsítő.
Hadházyt nyilvánvalóan nem azért akarták sokan az NVVH élén látni, mert állatorvos, hanem azért, mert hosszú éveken keresztül következetesen csinálta azt, amit most ettől a hivataltól várunk: ügyeket tárt fel, dokumentumokat szerzett meg, kérdezett, utánament a közpénzek útjának, és akkor is beszélt ezekről, amikor ennek még jóval nagyobb személyes és politikai ára volt.
És igen, lehet kritikát megfogalmazni az új vezetővel, a kiválasztással vagy akár azzal kapcsolatban is, hogy milyen tempóban kellene történnie az elszámoltatásnak. Ha valaki azt mondja, hogy nem ért egyet azzal a kiindulóponttal, miszerint hat év alatt jogerős ítéleteket várni „botorság”, az még nem a kormány vagy a rendszerváltás ellensége. Éppen ellenkezőleg: azért ilyen magasak az elvárások, mert az emberek jelentős része pontosan ezt várta a változástól.
Nem bosszút, nem koncepciós pereket, hanem gyors, törvényes és valódi elszámoltatást.
Én legalábbis pontosan ezt kértem: hogy végre ne csak négyévente legyen fontos a választók hangja, hanem akkor is, amikor egy új rendszer intézményei felépülnek. Ha pedig azok, akik éveken át követelték a változást, most kérdeznek, kételkednek vagy sürgetnek, azt nem lesöpörni kellene, hanem meghallgatni.
A rendszerváltásnak szerintem éppen az lenne az egyik jele, hogy a kritika többé nem ellenséges támadás, hanem a demokratikus működés természetes része.
Lévai Katalin
Én teljes szívemböl támogattalak, de ezzel a hozzászolással te mentél szint alá.
Ez a döntés még megbosszulja magát.
Tarutin József
Szerintem azt a bizonyos szintet sikerült alulmúlni. De sajnos neked, Péter! A kampány, a beszédek, azok nagyon mennek neked. Elcsábítottál 3,5 millió embert. Megadtad nekik, nekünk a reményt. Aztán, mikor teljesíteni kellene, valahogy mellésikerül. Reméljük, jönnek az eredmények és nem hat év múlva. Annyi időnk nincs.
És az állatorvosról annyit, hogy nélküle jóval kevesebbet tudnánk az elmúlt tizenhat évről. Több tiszteletet neki. Ő kiérdemelte. Ti még csak szeretnétek.
Bajnok Imre
Leszögezem, hogy nem sokan gyűlölik jobban a Fideszt nálam.
De nem érzem azt, hogy történt volna változás a jó irányba.
Hadházy Ákos egyedül többet tett a ,,rendszerváltásért” , mint a többi együttvéve.
Egyre jobban látom, hogy nincs új a nap alatt.
Nem lesz itt elszámoltatás.
Már előzetesben ülhetnének.
Szűcs R. Gábor
Egy asszonynak férjhez megy a lánya. A virágárus megkérdi, milyen színű legyen a csokor. Ha a léány még érintetlen, akkor fehér, ha már nem, akkor lila. – Hová gondol?! –háborodik fel az anya. – Persze, hogy fehér! Aztán az ajtóból visszafordul: – Itt-ott egy kis lilával. Hát, ilyen volt ez az NVVH elnökválasztás. Volt benne néhány lila. De lehet, hogy a lila dominált.
A megválasztott elnök nem jogász. A megválasztott elnöknek semmilyen gyakorlata nincs az adott területen. A megválasztott elnök minimum hat évet ígért a bűnösök bünteteséig. A miniszterelnök azt mondta, hogy ezt felgyorsítják. Azt nem mondta, hogyan. Szemem se rebbene, ha nem gyorsítaná fel. A Fidesz/KDNP nyilvánvaló bűnösei joggal bontgathatnak pezsgőt.
Mi lesz a legnagyobb bűnesetekkel: nem csupán az MNB-ügy, az igazságügyi államtikár váltal vezetett végrehajtó-maffia, a nyilvánosság számára rejtett Kaleta-ügy, a külügyminiszter bekötöttsége az orosz hírszerzéshez, és ennek anyagi következményei a hazai energia-iparra nézve, a TEK beavatkozása Bosznia-Hercegovinában és ennek ára, az aranykonvoj-ügy és ennek ára, a külügyminiszter világkürüli utazásai bermuda nadrágban, , a túlárazitt objektumok (pl Bosnyák-tér) stb.
Ezekről a megválasztott elnök, mintha nem is volnának, említést sem tett, még példaként sem. Pedig ha mást nem, a hitelességet igazolta volna. Így viszont hiteltelen. Személye igenis a semmiből bukkant elő, ki tudja, hogyan. és ki tudja, miért. Az pedig, akármilyen durván hangzik is, a pofátlan képmutatás teteje, hogy dr. Ligeti Miklóst meghÍvta ajtónállónak: ez az ablak alá szarás és a smirgli tipikus esete.
A Facebook tele van tiltatakozással, tekintélyes szakembrek, hozzáértő szervezetek, tudósok ellenezték ezt a kinevezést. Érdekes:. most nem tetszenek olvasni a Facebookot?! Narcissus csak a saját képét nézegeti?
Hát, eddig tartott a hitelesség, hölgyeim és uraim. Miért érzek itt valami hiteltelenség-becsapás-árulás bűzt? Talán a szaglásommal van baj? Talán valami egészen mással.
Szegény, szegény Magyarorzság. Megint megszívattak.
Sándor Zsíros
Nem elegáns „állatorvosozni” Hadházy Ákost, aki évekig egyedül tárta fel a korrupciógyanús ügyeket.
Balint Farkas
Ja, csak az állatorvos egy évtizede dokumentálja a NER ganéságait, óriási személyes kockázatot vállalva, a megválasztott politológus pecsétje meg Orbán Balázs plagizált PhD-jén virít.
Meg amúgy volt itt egy jogász is, aki szintén egy évtizede küzd a NER mocska ellen, a gyakorlatban, nem az egyetemi elefántcsonttoronyból. Ő se kellett – indoklás nincs.
Miniszterelnök Úr, az első perctől támogatlak, most először szólalok fel ellened. Ez most óriási hiba! Térjetek észhez!
V Mészáros Anikó
Az FBI igazgatója Kash Patel büntetőjogászként diplomázott!! Ön azt mondta,hogy nincs jogász végzettsége!Hadházy rossz intézményt nevezett meg,ön meg rossz információval lobbizik a jelöltjük mellett!!!!! Véleményem szerint rossz döntés született…..
Péter Gergely
Azt gondolom, hogy jól vizsgázott a magyar közvélemény. A rendszerváltást támogatók elsöprő többsége látta Ligeti Miklóst alkalmasabb jelöltnek, ami jó intuitív reakció a társadalom részéről. Ligeti Miklós félreállítása a közakarat ellenére annak a jele, hogy a Tisza politikai okokból nem hagyhatta, hogy egy olyan típusú állami szerv jöjjön létre ami veszélyes lehet a hatalmára. A hivatal független és sikeres működése esetén olyan politikai tőke és hatalom képződött volna a hivatal, illetve Ligeti Miklós oldalán ami nem kívánatos a Tisza kormány számára. Száraz politikai érdekek és logika húzta keresztbe egy igazán erős, kompetens és jogosultságokkal rendelkező hivatal létrejöttét. Helyette létrehoznak egy politikai kommunikációjában roppant hangos kutatóintézetet ami majd mutogat az ügyészségre és sietteti bíróságokat. Közben a helyzet, hogy a magyar társadalom tökéletesen megértette, hogy mi történt vele. Nincs ezen mit elemezgetni. Amennyiben nem indulnak hamarosan gyors és eredményes büntetőeljárások, a kormány megbukik.
Dóra Fauszt
Attól még ki lehet adni „az állatdokinak” a kért adatokat, ha nincs mit takargatni….
Mónika Laczkó
Kapásból három probléma van ezzel a poszttal: a lenéző állatorvosozás, a társadalmi akarat ellenére megválasztás úgy, hogy két normális mondattal nincs indokolva, miért ő volt az alkalmasabb, és a harmadik a köztársasági elnök választásnál is bedobott „soha nem mondtuk, hogy a nép fogja megszavazni” duma, ami fidesses időket idéz. Sokan csalódtunk ma, nagyon.
László Dudás
Ezzel most nagyon nem tudok egyetérteni, pedig a kormányt akkor is támogatom, amikor szerintem igaza van. Nálam viszont nincs kettős mérce.
Hadházy Ákost „állatorvosként” odaszúrva emlegetni szerintem méltatlan. Igen, állatorvos a végzettsége. És? Ettől még hosszú éveken keresztül olyan korrupciógyanús ügyeket tárt fel és dokumentált, amelyekkel nagyon komoly szolgálatot tett ennek az országnak. Ezt akkor sem kellene elfelejteni, amikor éppen kellemetlen kérdéseket tesz fel.
Az NVVH elnökét valóban az Országgyűlés választotta meg, ezt tegyük helyre. Unger Anna 137 igen szavazatot kapott. De ettől még szerintem teljesen legitim kérdés, hogy milyen pontrendszer alapján rangsorolták a 94 jelentkezőt, és miért éppen így alakult a kiválasztás. Ha minden rendben történt, annak nyilvánossága csak erősíteni fogja az új hivatal hitelességét.
És nekem van itt egy fontosabb problémám is. Ha azt kérjük az emberektől, hogy a politikai vitában ne menjünk egy bizonyos szint alá, akkor ezt a mércét magunkra is alkalmazni kell. Az „ún. szakértő” és az „állatorvos” nekem már nem szakmai válasz, hanem odaszúrás.
Én nem azért szavaztam változásra, hogy mostantól mindent automatikusan helyeseljek. Nem vakon szavaztam, ezért vakon bízni sem fogok. Ha a Fidesztől átláthatóságot, elszámoltathatóságot és kulturált közbeszédet követeltünk, akkor ugyanezt a saját oldalunktól is követelni fogom.
Hadházy Ákos – nak pedig szerintem minimum kijár annyi tisztelet az elmúlt évek munkájáért, hogy ha kérdez, akkor a kérdésére válaszoljunk. Nem a diplomájára.
Jánosne Kelemen
Egyszer mentem el szavazni, hittem, bíztam… soha többé!
Kiss Máté
Péter, azt ne felejtsd el, hogy mi hatalmaztunk fel titeket, de a hatalmat el is vehetjük. Ha így folytatjátok, nektek is takarodó lesz. Ne szálljon el ennyire az arcod.
Roma Tagozat Civil Szervezet
Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Péter Magyar !
A Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal elnökének megválasztása után szeretném leírni, hogyan látom ennek a döntésnek a politikai jelentőségét. Talán érdemes azzal kezdenem, hogy azok közé tartozom, akik nagyon korán a TISZA mellett álltak, amikor még semmilyen garancia nem volt arra, hogy ebből egyszer kormányzó erő, pláne kétharmados felhatalmazás lesz. Talán még a ma parlamenti padsorokban ülő képviselők jelentős részénél is korábban hittem abban, hogy az Ön megjelenése nem egyszerűen egy új pártot, hanem egy valódi rendszerváltás lehetőségét jelenti.
A politikának ugyanis van egy nehezen mérhető, szellemi és közösségi dimenziója is. Emberek úgy is képesek együtt gondolkodni, ugyanazokat a társadalmi rezdüléseket érzékelni és ugyanazért a célért dolgozni, hogy fizikailag nincsenek egy térben. Szerintem a TISZA erejének egy része pontosan ebből született. A TISZA soha nem pusztán egy hagyományos pártszervezet volt. Létrejött egy közvetlen kapcsolat Magyar Péter és több millió változást akaró ember között, és ez a kapcsolat sokkal fontosabb volt bármilyen klasszikus pártstruktúránál. Ez teremtette meg a TISZA politikai identitását, és végső soron ez hozta létre a kétharmados felhatalmazást is.
Ebben a rendszerváltó közösségben természetesen voltak és vannak olyan emberek, akik különböző területeken testesítették meg ezt az identitást. Melléthei-Barna Márton – TISZA számomra ezek közé tartozik: jogi kérdésekben szakmai tudást és önálló gondolkodást képviselt. Ugyanígy fontos szerepe volt mások mellett Radnai Márk és még néhány olyan embernek, akik nem egy már győztes politikai rendszerhez érkeztek meg, hanem részesei voltak annak a folyamatnak, amelyből maga a rendszerváltás megszületett.
Innen nézve értékelem az NVVH elnökének megválasztását is. Politológusként ezt szinte bizalmi szavazásként értelmezem. Nem pusztán két jelölt közötti szakmai versenyként, hanem annak próbájaként, hogy egy ilyen alapvető rendszerváltó kérdésben mennyire találkozik egymással a TISZA intézményi döntése és saját társadalmi bázisának akarata.
A TISZA politikai karakterének alapja ugyanis az Ön és a választók közötti közvetlen kapcsolat. Ebben természetesen lehetnek nézetkülönbségek. Egy miniszterelnök nem közvélemény-kutatások alapján kormányoz, és nem kötelessége minden kérdésben a pillanatnyi többségi véleményt követni. De szerintem vannak olyan identitásképző kérdések, amelyekben a politikai vezetés és saját társadalmi bázisa közötti szakadék nem válhat túl naggyá. Az elszámoltatás pontosan ilyen kérdés.
Nem állítom, hogy reprezentatív kutatás bizonyítaná, hogy a TISZA-szavazók 80 vagy 85 százaléka Ligeti Miklóst akarta. Ilyen adatot felelősen nem lehet mondani. De a nyilvános reakciók intenzitásából egy rendkívül erős társadalmi jelzés látható, és szerintem súlyos hiba lenne ezt egyszerű internetes zajként kezelni. Ráadásul a döntés után továbbra sincs világosan és közérthetően elmagyarázva, hogy miért éppen a megválasztott elnök koncepciója szolgálja jobban az elszámoltatást, mint Ligeti Miklósé.
Ez pedig óriási hátrányt jelent az új elnök számára is. Nem azért, mert biztosan rosszul fog dolgozni. Lehet, hogy kiválóan fogja vezetni a hivatalt, és én lennék az egyik legboldogabb ember, ha ebben a kérdésben tévednék. De mostantól ketyeg az óra. A társadalom türelmetlen lesz. Az emberek ügyeket, feltárt vagyonokat, jogszerű vagyonbiztosítási intézkedéseket, vádemeléseket és kézzelfogható eredményeket akarnak látni. És ahol annak törvényi feltételei fennállnak, azt is látni akarják, hogy a büntető igazságszolgáltatás működik. Nem politikai bosszút várnak, hanem következményeket.
Ha karácsonyig, majd fél év múlva, később egy év múlva nem lesznek érzékelhető eredmények, akkor minden egyes hónappal egyre erősebben fog visszatérni a kérdés: miért nem hallgattatok ránk? És akkor már nem kizárólag az NVVH elnökének szakmai teljesítményéről lesz szó. A politikai felelősség vissza fog szállni arra a TISZA-frakcióra és politikai vezetésre, amely ezt a döntést meghozta.
Éppen ezért tartottam volna kisebb kockázatnak egy új eljárás rövid távú káoszát, mint egy esetleges hosszú távú bizalomvesztést. Egy néhány hetes politikai botrányt el lehet felejteni. Egy rendszerváltás legfontosabb ígéretébe vetett hit megrendülését sokkal nehezebb helyreállítani.
Itt szeretnék valami kellemetlent is kimondani. Miniszterelnök Úr körül ma már természetesen rengeteg tanácsadó, politológus, kommunikációs szakember és politikus dolgozik. Biztos vagyok benne, hogy sokan közülük nálam képzettebbek, ismertebbek és nagyobb szakmai tekintéllyel rendelkeznek. Nem vitatom a tudásukat. De a politikai vezetők egyik legnagyobb veszélye mindig az, amikor a körülöttük kialakuló szakértői világ lassan fontosabbá válik számukra, mint az a társadalom, amely hatalomra juttatta őket.
Az előző rendszer egyik tanulsága pontosan ez. Egy idő után a vezető már elsősorban olyan elemzéseket hall, amelyek megmagyarázzák neki, miért helyes az, amit tett. Egyre kevesebb ember marad körülötte, aki azt mondja: álljunk meg, szerintem ezt most rosszul látjuk. Nem szeretném, ha a TISZA valaha ebbe a csapdába kerülne.
Nem állítom, hogy nálam van az igazság. Én is tévedhetek. De a TISZA politikai identitásának és rendszerváltó karakterének megértésében bízom a saját ítélőképességemben. Ugyanaz a politikai ösztön mondatja ezt velem, amely nagyon korán azt mondta: Magyar Péter és a TISZA képes lehet arra, amire az akkori ellenzéki világ már nem volt képes.
Ezért mondom most is: szerintem ez a döntés politikai hiba volt.
Nem végzetes hiba. Nem jelenti a TISZA végét, és végképp nem jelenti azt, hogy az új elnök sikertelen lesz. A TISZA sokkal nagyobb politikai közösség annál, mint hogy egyetlen személyi döntés eldöntse a sorsát. De a politikai bizalom ritkán egyetlen hatalmas eseményben omlik össze. Sokkal gyakrabban kisebb, egymásra rakódó csalódásokból épül fel a bizalomvesztés.
Ezért tartom veszélyesnek ezt a pillanatot. Nem feltétlenül ma fog megjelenni az ára. Lehet, hogy csak hónapok múlva válik mérhetővé. És ha erre újabb kommunikációs és személyi hibák rakódnak, akkor egyszer csak azt vesszük észre, hogy megindult egy folyamat, amelyet már sokkal nehezebb visszafordítani.
Tudom azt is, hogy amit mondok, nem mindenkinek fog tetszeni. Lehet engem lebecsülni, lehet azt mondani, hogy ki vagyok én ahhoz, hogy ezt megmondjam. Származásom vagy társadalmi helyzetem pedig végképp nem teszi sem értékesebbé, sem értéktelenebbé az érveimet. Egyetlen dolgot kérek: ne azt nézzék, ki mondja, hanem azt, hogy igaz-e, amit mond.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, a TISZA legnagyobb politikai tőkéje nem a kétharmad. Nem a frakció, nem a kormányzati pozíciók és nem a kommunikációs gépezet. A legnagyobb tőkéje az a bizalmi kapcsolat, amely Ön és a változást akaró magyar társadalom között létrejött.
Ezt kell mindenáron megőrizni.
Mert amíg ez a kapcsolat él, addig a TISZA képes korrigálni a hibáit. Ha viszont egyszer ez a kapcsolat meggyengül, semmilyen kommunikációs stratégia nem fogja tudni pótolni.
Tisztelettel:
B. Artúr
Politológus,
Rendszerváltás Szakértője
Béla Szert
Tizenhat év után mindenki okos és mindenki türelmetlen. Legyen egy kis bizalmunk és józan eszünk.
