A Röfi teljes nevét nem tudjuk, az egyetemista lányé alapos feltételezésünk szerint Simonyi Fanni Virág (még a neve is gyönyörű!) – ezt abból gondoljuk, hogy az ezzel a névvel a Népszava Visszhang rovatában jegyzett cikk (Ha felvettek, de a pénz nem vet fel – melós egyetemi évek alkonyattól pirkadatig) bevezetője témaját illetően így igazít el:
„A felvételi ponthatárok minapi közlése után a sikeresen felvettek és családjaik számára az öröm mellé félsz is társulhat. Hogyan fogják kibekkelni a következő három-öt évet anyagilag? Él egy kép az emberekben a léhűtő egyetemistákról, akik ott tombolnak minden buli első sorában, és a sok szabadidejükkel nem tudva mit kezdeni, talán beténferegnek egy-két órára, csak a társaság kedvéért. Utána már nyitva a sarki kocsma is, csak beköszönnek illedelmes emberek módjára, mégsem bunkónak nevelték őket. Ez a kép, bevallom, számomra is vonzó, pedig egyetemista vagyok. Éppen ezért tudom, hogy ez csak egy amerikai filmes ábránd, miközben óráról szaladunk munkába vagy fordítva, és éjszaka egy beadandó megírása közben öt percre elmerengünk, hogyan is csinálják a nagymenők.”
Érdemes elmerengeni ezen, érdemes elolvasni az érdekes, fontos cikket, de a legérdemesebb nézni őket. És arra gondolni, mégiscsak szép az élet. (Ha nem is pont a miénk…)
