Bele se merek gondolni, mi lett volna, ha az ellenzék nyer. Megkaptak volna egy tönkretett országot és egy krízist – el tudod képzelni, mit szólna most a nép, amikor megszorító intézkedéseket kellett volna bevezetniük?
Mi menne most tévében, rádióban? Már ostromolnák a Parlamentet, a teljes NER obstruálná, akadályozná őket és húzná be ellenük az első pillanattól az összes lehető kéziféket, és Rezsiszilárd üvöltené minden fórumon: “mi megmondtuk, nézzétek, mit tesz az ellenzék az árakkal”!
A nép pedig nyilván lenne olyan ostoba, hogy azt gondolná, ha tegnap jobb volt, ma rosszabb, akkor az az új kormány hibája. Véletlenül sem évtizedek szívós munkája érett be…
Persze az is érdekes lenne, hogy mit kezdenének ezzel a helyzettel ők. Elempétől dékáig. Hogy tülekednének a hatalomba, és amikor baj van, hogy tülekednének a hatalomból el.
Ez a háztáji ellenzék is hosszú évtizedek szívós munkájának eredménye. Ha valaki tényleg alkalmas lett volna valamire, azt tönkretették, elmarták. Arra rászállt a rendőrség, a NAV, a NÉBIH, a verőemberek.
Utálom, amikor valaki azt hajtogatja, hogy “de nem volt más, akire szavazzak”. Nem volt más, mert nem hagyták, hogy legyen. És amikor te leszavaztál rájuk, támogattad, hogy ne is lehessen más lehetőséged.
Szóval a 2022-es választás tulajdonképpen így volt jól, ahogy. Ha nyert volna az ellenzék, Orbán már megmentőként talán vissza is jött volna, már könyörögne érte és neki a nép, hogy hozza vissza a rezsicsökkentést, a békét és a háromhatvanas kenyeret.
2018-ban, 2014-ben és 2010-ben lehetett volna másként.
De ez már egy másik történet.
Forrás: Újnépszabadság
