Kiváló, részletes cikkben ismertette a Transtelexen Vig Emese a román Szabad Európa interjúját az RMDSZ elnökével. Ehhez fűznénk néhány megjegyzést.
Az x értékét egyelőre nem tudjuk, a végén derül ki, most sietünk olvasás közben megfogalmazni észrevételeinket. (Hogy miért neveztük őket tételeknek? Pusztán stiláris igényességből.)
1. „A demokrácia sokféle lehet, akár illiberális is.” Egyenértékű tétel: ”Vaskarika sokmindenből készülhet, akár fából is.”
2. A magyarországi demokráciával egyébiránt nem az a baj, hogy „illiberális” – érthetőbben fogalmazva: hogy nem liberális –, hanem az, hogy megszűnt létezni. Az, ami Magyarországon van, nem demokrácia. Hanem önkényuralmi rendszer, a feudalizmus továbbélése.
3. Kelemen Orbánról: „az Európai Uniót nem belülről, és semmiképp sem Budapest irányából fenyegeti veszély”… Orbán Viktor a magyar kormány miniszterelnöke, Kelemen Hunor a román kormány miniszterelnök-helyettese – ergó Kelemen Hunor eme kijelentése a román kormány álláspontját fejezi ki az uniós alapelvek megsértése, az Európai Bizottság által indított eljárások kérdésében. Vajon a román kormány álláspontja az is, hogy az Európai Unióban „minden az ideológiának van alárendelve, hiányzik a jövőkép és az intellektuális bátorság, hiányzik a politikai kormányzás”? Érdekes, hogy miközben minden az ideológiának van alárendelve (mások szerint inkább a gazdasági érdekeknek), hiányzik a politikai kormányzás… Úgy lehet.
4. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke nem egészen egy hét múlva betölti ötvenedik életévét. Kelemen Hunor gratulál majd neki, tekintve, hogy a német politikus korábbi nyilatkozataiban – közvetlenül miután az EPP politikai közgyűlése többségi szavazással felfüggesztette a Fidesz tagságát (amelynek ily módon azóta nincs joga részt venni a szervezet ülésein), a magyar kormány „Brüsszel- és EU-ellenes kampányának” beszüntetését szorgalmazta? Nota bene: a Fidesztől eltérően az RMDSZ az Európai Néppárt tagjaként megszavazta Manfred Weber elnökségét, továbbra is „egy sikeres Európai Néppártot akar”.
5. Élmény olvasni, hogy a besúgókat ezután kötelező bejelentőknek hívják (és jönnek) Romániában. Az őket érintő törvényről érdemes elolvasni Székely Ervin lapunkban megjelent cikkét: Kövesi asszony aggódik. Olyan háttérvonatkozásokat is megfogalmaz, mint például: „Laura Codruţa Kövesiről van szó, aki jelenleg európai főügyész, korábban pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetőjeként különlegesen fontos szerephez juttatta az igazságszolgáltatásban a titkosszolgálatokat. Működését a DNA élén a nagyfokú kreativitás és az egyéni jogértelmezés jellemezte. (…) Ha nem volt bizonyíték, hát gyártott, ha pedig nem, akkor felszólította a megvádoltat, hogy ‘bizonyítsa ártatlanságát’. Elkötelezett, pártos korrupt-üldözésében bátran és kizárólagosan a hírszerzésre támaszkodott, nem pedig az amúgy is unalmas törvényekre (írott malaszt).” Ha ezzel a fontos közléssel Kelemen egyetért, mi is elhisszük az ő véleményét a kötelező bejelentőkről…
6. Mindaz viszont, amit az RMDSZ elnöke egyebekben Romániáról mond, hiteles! Ennek legfőbb záloga, hogy képviseleti szervezetünk, a romániai magyar kormánypárt tárcavezetői remek munkát végeznek – különösen Cseke Attila és Tánczos Barna, de elsősorban előbbi. A román kormány legjobbjai! Hasonlítsuk őket össze a magyar kormány megfelelő minisztereivel? Tánczos Barnát (Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszterét) persze nehéz lenne, mert Magyarországon nincs ilyen miniszter! (A világ 194 országa közül csak négy országban nem működik önálló zöld tárca: Szomália, Tanzánia és Szaúd-Arábia mellett Magyarországon…), Cseke Attilát pedig azért nehéz, mert – új magyar kollégájától, Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől eltérően – folyékonyan és helyesen beszél magyarul. Igaz, más a helyzetük, de a mi Attilánk nem is tesz olyan nagy ívű megoldási javaslatokat, mint a kolléga: „A legolcsóbb módja a válságkezelésnek, ha véget ér a háború”… Félő, hogy más módszert kell keresni egy darabig. Esetleg ha szólnának a nagy testvérnek, hogy hagyja abba…
7. A román miniszterelnök-helyettes legfontosabb ki/bejelentése az interjúban: „A téli időszakra elegendő földgáz-tartaléka lesz az országnak”. Igen, sok és egyre több más mutatóhoz hasonlóan Románia ebből a szempontból is jobban áll. És hát primum vivere, deinde philosophari.
… Amúgy, ha a Kelemen Hunor érintette témákról nem csupán arra reflektálnánk, amit ő a szokott tusványosi elméleti igénnyel elmondott (nyilván nem állatorvosi, hanem filozófusi végzettsége alapján), hanem igazi szakvéleményeket is idéznénk, akkor x a tízes-százas nagyságrendhez tartana…
Fontos megjegyezni – kettős beszéd! – azt is, hogy K. H. ezúttal alig mondott mást a román rádióhallgatóknak, mint amit a magyar közönségnek mondhatna, elvben. Mármint a mi erdélyi, romániai magyar közönségünknek. Ugyanis a magyarországinak nyugodtan mondhatja akár azt is: „Orbán Viktor mindössze annyit tesz, hogy nevén nevezi a dolgokat”. Az egy olyan közönség, hogy egyszerre veszi be ezt a kijelentést meg azt, hogy Orbán sorozatosan „legyőzi Brüsszelt”, „sallert és kokit” osztogat, „ne Brüsszel nevessen utoljára” stb. De újabban még azt is elhiheti, hogy – mint olvassuk – a magyar kormány egyre több brüsszeli igényt kész teljesíteni! Arról nincs statisztika, hogy az „Orbán mindössze annyit tesz”-t a románok mennyire hiszik el.
A kijelentések a jelenben fejtik ki a hatásukat. Orbán „a nevükön nevezve a dolgokat” megnyerte a választást, most visszakozhat nyugodtan. Kérdés viszont, hogy a „két lépés előre, egy lépés hátra” stikát az EU beveszi-e. Vagy nem mehet tovább az alapelvek megcsúfolása, a kettős beszéd, a nagyotmondás, a bratyizás a közös ellenséggel, a trumpizmus, a fosztogatás?
Tusványos után még okosabbak leszünk. Hegyezzük a tollainkat, a nyilainkat és a körmünket…