A Szabad Európa Rádiót és testvérszervezetét, a Szabadság Rádiót (SZER, angolul Radio Free Europe/Radio Liberty, rövidítve: RFE/RL) az Amerikai Egyesült Államok kormánya hozta létre a hidegháború kezdetén, 1949-ben azzal a céllal, hogy híreket és információkat sugározzon Kelet-Európába, Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre azokba az országokba, ahol „a kormányzatok betiltották vagy akadályozzák az információk szabad áramlását. Sokan fogtuk Erdélyben is, mi a Telefunken rádiónkon, legemlékezetesebbek az ’56-os közvetítései voltak (a Kossuth Rádió adásaival együtt), mai napig nem értem, hogyan hallgathattuk (bár, igaz, recsegett néha meg el-elment a hangja), minden leckéjénél fontosabb volt, hogy a hallgatás szüleimtől kapott parancsát betartottam, ma már azt hiszem, sokan voltunk akár az osztályunkban is, akik tartottuk a titkot, közben büszkén nagyon fontosnak tartva magunkat…

A Szabad Európa Rádió 1993 végéig üzemelt. Huszonhét évvel később, 2019-2020-ban indult újra néhány kelet-európai országban a médium, de az új korszaknak megfelelően már nem rádióként, hanem online multimédiás szolgáltatásként (hírek, cikkek, audio podcastok és videós tartalmak) üzemelt 2025 novemberéig Szabad Európa néven. Mármint a magyar, mert a román kicsit később, most szűnt meg, április elsejével.

2025-ben a második elnökségét kezdő Donald Trump az év márciusában írta alá azt a rendeletet, amely „a szövetségi bürokrácia fölösleges elemei” közé sorolta a külföldön működő amerikai közmédiumokat – közöttük az Amerika Hangját, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádiót és a Szabad Ázsia Rádiót – ellenőrző USAGM hivatalt. A rendelet 77 millió dollár értékben befagyasztotta a rádió finanszírozását. A döntések mögött egyes értelmezések szerint inkább hosszabb távú amerikai külpolitikai és médiapolitikai megfontolások álltak. A finanszírozás megvonása klasszikus „intézményi kivéreztetés”.

*

Politikailag a döntés mögött több, egymást erősítő szempont állt: a) „Ne finanszírozzunk szövetségeseket”, az amerikai álláspont egy része szerint: NATO- és EU-országokban nincs szükség ilyen médiumra; ezt akár eléjelként tekintettük volna mindannak, ami napjainkban történik…; b) a külpolitikai logika is kétségtelenül közrejátszott: a Szabad Európa egyes anyagai: korrupciót, kormányokat, orosz befolyást vizsgáltak
Trump-közeli érvek szerint ez „beleavatkozás” vagy „destabilizálás”; c) költségcsökkentés + intézményi leépítés: Trump 2025-ben az USAGM-et is a „felesleges bürokrácia” közé sorolta tehát nem csak egy médiumról, hanem egy teljes rendszer visszavágásáról van szó.

Hogy kinek kedvezett ez „geopolitikailag”? A kérdés lényegében az információs hatalomról szól: ki nyer azzal, ha egy külső finanszírozású, oknyomozó, sokszor kritikus médium eltűnik egy régióból? Oroszország – egyértelmű nyertes: a Szabad Európa (Rádió, de a portál is) klasszikusan orosz dezinformációt vizsgált, korrupciós és befolyási hálókat tárt fel, alternatív narratívát adott. Geopolitikai értelemben ez aszimmetrikus előnyt jelent: Oroszország aktívan kommunikál, terjeszti propagandáját, a nyugati oldal visszavonul. Az Európai Unió – vesztes, de nem végzetesen. Az EU paradox helyzetbe került: rövid távon veszít egy külső, független kontrollmechanizmust, csökken a médiapluralizmus egyes országokban, hosszabb távon kényszerbe kerül: vagy saját médiainfrastruktúrát épít, vagy elfogadja a nagyobb információs kitettséget.

Mindenképpen indokolt azt gondolnunk, hogy megint a médiával kezdődött egy sokkal nagyobb átrendeződési folyamat, amelyiknek legfájóbb meghatározója, hogy Trump (az USA) a szövetségeseivel (Európa) kegyetlenül bánik, az „ellenfelével” (Oroszországgal) már-már szövetségesként, összebeszélve, az agresszió áldozatával, Ukrajnával pedig ellenségként, akinek „nincs kártyája”. Most éppen azért izgul a világ, hogy kilép-e a NATO-ból az Amerikai Egyesült Államok (ez már ma hajnalban elválik, nem várjuk meg ébóren…), miután az oroszok az „Iránért Ukrajnát” dealt minden jel szerint már gyakorlatilag keresztülvitték.

*

Mint említettük, a román kiadás, az Europa Liberă România 2026. március 31-ével szűnt meg. Meghalunk, és szabadok leszünk!” | Búcsú helyett: tíz szó, amit a jó időkben tanultunk, és amit a nehéz időkben érdemes szem előtt tartani címmel a portál összeállítása olvasható.
„Kérjük, osszák meg velünk véleményüket Facebook-oldalunkon az elkövetkező hét napban. Bár egyszerű, gyakran használt szavakról van szó, ezeket nem könnyű pontosan meghatározni. Nem véletlenül születtek róluk egész könyvtárak.
Egyébként a legérdekesebb, legjobban megalapozott és leginkább lenyűgöző hozzászólásokat a Rádió Szabad Európa Románia csapatának könyvtárából származó könyvekkel jutalmazzuk. Ajándékba adjuk őket: a DEX-től kezdve a politikatudomány és a közelmúlt történelmének klasszikusaiig.” – fordul olvasóihoz a kiváló portál.
A román szerkesztőségre nagyobb szükség volt a politikai kultúra és a sajtószabadság szempontjából, mint a magyarra!
Íme a tíz szó „búcsúzóul”, mintegy hagyatkozásként: Szabadság, Demokrácia, Pluralizmus, Politika, azonos-e a Legitimitás a Törvényességgel?, a Szuverenitás azonos-e a Szuveranizmussal? Forradalom, Politikai pártok, Tárgyalás vagy Kompromisszum? Szólásszabadság. Megjegyzés: a felsorolásban mindegyi fogalom kérdőjellel szerepel.
Az elköszönö szöveg utolsó bekezdése:
Ismétli magát a történelem? De nem a depresszió miatt fogatuk így a hidegzuhanyt. A közhiedelemmel ellentétben a történelem nem ismétli önmagát. A döntés a mi kezünkben van. Mindannyian változást hozhatunk. Szabadok vagyunk. Nincs szükség a „Meghalunk, és szabadok leszünk!” jelszóra ahhoz, hogy újra szabadok legyünk Romániában. Elég, ha nemet mondunk, magyarázatot kérünk, és megvédjük jogainkat, ha azokat megsértik. Most, amíg még nincs szükség bátorságra, csak annyit kell tennünk, hogy ne vesztegessük az időt, és törődjünk egy kicsit azzal, ami velünk történik. (A cikk még megemlíti, hogy a román sajtóban a Romania libera portál azok között volt, amelyikre a legtöbben hivatkoztak.

Végezetül említsük meg, hogy Radio Free Europe című dalával áll ki a sajtószabadság és a Szabad Európa mellett az R.E.M. együttes.

Zenével búcsúzunk kedves hallgatóink.