Brit tudósok megállapították, hogy a hanta-vírus Magyarországról ered. Első terjesztője Orbán Viktor volt: Hunnia legnagyobb hantása.

Padlón vagyunk, jelentette ki Bayer Zsolt  május 17-én. Mit lehet erre mondani? Lesztek lejjebb is.

Nem sok jóslata vált be a neve elhallgatását kérő kedves barátomnak, Keifel Hansinak, de a legutóbbit illetően van rá esélye: azt jövendölte huncutul, hogy a közeljövőben több nő csőbe fogja húzni Magyar Pétert.  

Hülye vicc, hülye csattanóval. Csíkcsicsó-alsóban, Csicsókában egy zsaru megállít egy gépkocsit gyorshajtás miatt. – Szálljon ki, mondja az autó vezetőjének. Az komótosan kiszáll, megáll a zsaru előtt, és azt mondja: – Maga tudja, ki vagyok én? – Nem, miért, ki maga? – Nézzen meg jobban, semmi? – Semmi. – Na jó, hívja fel Borboly Csabát! – Komolyan mondja? – sápad el a zsaru. – Komolyan, és kapcsolja be a telefon-kamerát is. A zsaru úgy tesz. – Mi a baj, drusza? – kérdi Borboly a zsarutól. – Hát itt van ez az ember, megállítottam gyorshajtásért… – Vaszi, te vagy? – kiált fel-közbe Borboly lelkesen – mi van veled? – Hát itt van ez a… – Jaj, Vaszi, nem hiszek a szememnek, hát tényleg te vagy az?! Édes öregem, ez fantasztikus, találkoznunk kell, tudod mit? Gyertek ide azonnal! Drusza, hozza ide Vaszit, jöjjenek be mindketten, ezt megünnepeljük. Megérkeznek, Borboly nem bír magával az örömtől, én ezt nem hiszem el, igyunk egyet, de várj csak, fel kell hívnom valakit. – Elnök úr, képzeld, ki van itt, azzal megmutatja Vaszit a mobiljával Kelemen Hunornak. – Szent Isten, Vaszi, hát te vagy az, édes öregem? (A sofőr közben álmélkodik, semmit sem ért.) El sem tudom mondani, mennyire örülök, amióta az RMDSZ elnöke vagyok… de várjatok csak, gyertek mind ide, meg akarom mutatni Vaszit valakinek. Elmennek mind Kelemenhez, aki egy politikai aforizmával, majd  pálinkával kínálja meg őket, kimondhatatlanul örülök, hogy látlak, Vaszi, figyelj ide, én most felhívok valakit, gyere ide mellém. – Halló, Viktor, tudod, ki van itt? Idenézz! – Hűha, Vaszi, te vagy az? Rég nem láttalak, öreg fiú, mint egy világbajnoki szereplést, gombócból elég kevés vagy, nagy öröm ez nekünk, na, gyertek ide mind azonnal, a sofőr is, ha felmostátok. Elmennek hát Orbán Viktorhoz, aki némi lelkendezés után felhívja Putyint: – Mélyen tisztelt Vlagyimir Vlagyimirovics, mély tisztelettel szereték mutatni Önnek valamit, sőt valakit. – Mi van, Viktor, elfogtátok Zelenszkijt? – Nem, főnök, a sors annál érdekesebb, nézze csak, ki van itt… – Vaszi, létezik? Drága Vaszilij Vasziljevics, hát hogy van ez? Igor, szólj, hogy álljanak le a bombázással, Viktor, gyertek ide mind a Kremlbe, de sürgősen. (Sofőr felmosva, mennek, a parancs az parancs.) Ott Putyin a maga hűvös modorában: – Vaszi drága, mióta várom ezt a pillanatot, gyere öleljelek meg! Fiúk, nektek is örülök, és van neked is egy meglepetésem, Igor, hozd ide a mobilomat, hívd fel Trumpot, Vaszi gyere ide mellém. – Donald, látod, ki van itt? – Fantasztikus! Ez iszonyúan fontos, Vaszival én nagyon jóban vagyok, ölellek, Vaszi barátom, mikor is találkoztunk utoljára? Te sem tudod? Csodálatos érzés, ma golfoztam egy kicsit, nem szeretem a spanyolokat, a törtpaszulyt és a kubai rumot, szóval gyertek is mind, nincs időnk, muszáj lássalak, te legnagyszerűbb Vaszi-Vaszi-Vaszi!…
Szóval Trump felhívja Leót, Leó is lelkesen üdvözli Vaszit, Isten hozott, kedves barátom, most sietek, de tudod mit, gyere velem, megyek pünkösdi szentmisét cerebrálni a Szent Péter téren, légy mellettem. Közben a csíki sofőr (miután többször felmosták, értelemszerűen a padlóval együtt) elszakad Borbolytól, Kelementől, Orbántól, Putyintól, Trumptól, és kimegy a térre Leóval. Amikor megjelenik a pápa másodmagával az ablakban, a tömeg éljenez, a sofőr most már biztos benne, hogy nem álmodott s nem álmodik, odafordul egy mellette állóhoz a tömegben, s megkérdi, ki az ott fenn az erkélyen. A válasz: Én először vagyok itt, nem tudom, ki az a fehér ruhás pacák, de mellette az Vaszi. (Non so chi sia quella con il vestito bianco, ma accanto a lei c’è Vaszi.) 

A Pesti Srácok új publicistát vesz fel, s mivel a fiatalembernek szlávos a neve, a főszerkesztő melegen ajánlja, hogy valamilyen más, magyar névvel írja alá a cikkeit, például Nagy János vagy Kovács Pál. Viszi is a jelölt az első dolgozatát, alatta az aláírással: Nagy János vagy Kovács Pál. – Azonnal fel vagytok véve! – ragyog fel a főszerkesztő arca. 

Gianni Infantino, tudják, az a FIFA-főnök, aki mindig fifikás pénzhalmozási ötletekkel áll elő, most a Világkupával állt elő (június 11-én kezdődik a labdarúgó világbajnokság, reszkessetek, betörők!), elmondott néhány dolgot felsőfokban, majd feltette a retorikai kérdést: vajon ki emeli magasba a szobrocskát július 19-én az East Rurherford-i  MetLife Stadiumban? Nos, a kérdés szónoki – természetesen Donald Trump. 

Véletlenül, szörfözés közben jutottam el egy cikkhez a Facebookon Koós János (1937 – 2019) haláláról. 1968-69-ben, a bukaresti dalfesztiválon lépett fel nagy sikerrel (Kislány a zongoránál), és még a tanárkollégák is, akikkel együtt néztük a Cerbul de Aur (Aranyszarvas) fesztivált, hevesen méltatlankodtak, hogy nem ő nyerte az első díjat. (Utána megnyert három táncdalfesztivált is, és az fontosabb volt számára…) Hanem Jani nagyon furcsán érezhette magát Bukarestben. Ugyanis ott született!  Ezt láttam meg most, ezt a fontos infót osztom meg olvasóinkkal.

Végül nem állom meg, hogy a Hócipó utolsóelőtti számának címlakját ide ne másoljam, a zseniálisan kifordított orbáni aforizmával. Amelyet eredeti változatban Csrámp elnök is idézett, vagyis jól megjegyezte. Nos, hátha nála is kifordul…

Korántsem olyan szellemesen, mint a Kaucsni, mert azt nem lehet, parafrazeálunk magunk is egy Orbán-mondást: Ne azt nézzétek, hogy mit mondok, hanem nézzátek, hogy kicsináltak!