Olvasom az Amerikai Népszava szerzőjének cikkét, olvasom Zöldi Tamás bejegyzését az Új Hét mai kínálatában. Előbbi idulatosabban és gyakran szándékvélelemmel élve, utóbbi érvelően és tömörebben, de mindkettő elkeseredetten próbálja magyarázni, mekkora átverés, mekkora igazságtalanság készül a Tisza – kétségtelenül tehetséges – vezetőjének, csapatának boszorkánykonyhájában.

Előbbinél ezt olvassuk: „Magyar támogatói megérdemelnék Magyart, hogy lássák, hova vezetett az elvakult Gyurcsány-gyűlöletük. De ellenzékben is gyönyörködhetnek benne. A magyarok olyan gödörbe ásták bele magukat, amelyből nem tudnak kijönni egy jó ideig. Vagy az öreg Fideszre szavaznak, amely most már a kimúlás felé halad, vagy a fiatal Fideszre, amely elölről kezdi ugyanazt, és még egyszer eljut majd ugyanoda.”

Utóbbinál ezt olvassuk: „Alakulhatna ez másképp is, ez kizárólag Magyar Péter felelőssége, hogy nem így történik. Ha lenne érdemi kommunikáció a Tisza és a többi ellenzéki párt között, és néhány helyen nem indítana a Tisza jelöltet, akkor a DK is visszaléptetné a jelöltjeit, vagy legalábbis mindenkit arra buzdítana, hogy a legerősebbet, azaz a tiszás jelöltet támogassák. (71 körzetben muszáj indulni a lista miatt, tehát mindenhol nem tudna visszalépni a DK). De Magyar Péter minden együttműködéstől elhatárolódott – ez pedig nem demokratikus, ez igazi fideszes tempó.”

Közben Dobrev Klára kijelentette, hogy mindenkit támogat(na, a parlamentben), aki a Fidesz + Mi Hazánk ellen lép fel. Olybá tűnik, hogy Magyar Péter nem egyszerűen csak küzd az „óbaloldal ellen”, hanem a fő célja megakadályozni, hogy bárki (rajta kívül?) a Fidesz + a Mi Hazánk ellen lépjen fel.

Ez van. Plusz az ellenzők szorgos csapatainak „érvelése” hónapok óta, hogy miért kell úgymond a rendszerváltozás érdekében mindenkinek visszalépni a Tisza javára. Mintha az úgy menne! (Zöldi Tamás erre vonatkozó gondolatmenete hibátlan.) A „kiállások” futtában elátkozzák a DK-t, amiért él a jogával, és azt teszi, ami minden normális, tisztetességes politikai párt fő törekvése: részt vesz a megmérettetésen, még akkor is, ha a hatalom aljas módon súlyosan egyenlőtlen feltételeket, akadályokat állít.

Ez lesz. Ha nem lesz rendszerváltás, ami a fő cél, akkor sokan úgy fogják megélni, hogy hiába okolja Magyar Péter a DK-t és a választókat (jellemző Fidesz-tempó az áldozat hibáztatása Iványitól Ukrajnáig…), ő az igazi oka a kudarccal felérő félsikernek. És innen már csak egy lépés a gyanú(sítás), hogy voltaképpen eleve „hatalomváltásra”, magyarán hatalomátvételre törekedett, vagyis arra, hogy amolyan sorcserével a Fidesz egy – minél nagyobb – részének a helyét maga foglalja el az embereivel, utána meg, ugye – deal! Tehát gyakorlatilag a Messiás becsapta a híveit, szavazóit.

És még tovább lehet kombinálni az egészet! Ha Magyar Péterék „egyszerű” hatalomváltásra, pontosabban (szélső)jobboldali hatalommegosztásra játszanak, akkor vajon nem tételezhető fel egy pokoli – emelkedettebben borgesi – „mesterterv”: egy titkos előzetes megállapodás a két Fidesz között (a kegyelmi botrány csúcsán, ami végzetesnek tűnt), ami után sorozatos igazításokkal sikerült a két „egylényegű” szereplő között megosztani a szavazók stupid poeple-it?

Összeesküvés-elméletnek tűnik? És hátha a lényegét tekintve „Se non è vero, è ben trovato”? Vagyis ha bizonyítani nem lehet is, Orbánról és Magyarról nem lehet mindezt és bármit elképzelni?

Ui.
Én nem szavazhatok, de ha szavazhatnék sem szavaznék: megtanultam a rengeteg romániai választás során, hogy önbecsülésből, mentálhigéniás megfontolásból soha ne fogadjam el, hogy „az ördögre is, csak XY menjen már a búsba!”, mert utána, ha megkaptam az ördögöt, egy még ördögebbre fogok szavazni és így tovább, csinálják nélkülem; de ha a mostani helyzetben mégis, mindezek ellenére szavaznom kellene, akkor azt az utolsó pillanatra hagynám, s hogy akkor kire adom a voksomat, azt a szereplők politikai érettsége, kompromisszunkészsége döntené el, az, hogy meg tudtak-e egyezni, van-e esély a rendszerváltásra. Mert ha nincs, egy szimpla sorcserére nem pazarolom az időmet.

AI- alapú áttekintés

A boszorkánykonyha metafora
A boszorkánykonyha eredetileg a néphitben a boszorkányok varázsszereinek, bájitalainak és mérgeinek elkészítési helye. Átvitt értelemben kaotikus, gyanús kevergetést, vagy kísérletezést jelent, ahol különös összetevőkből főznek, gyakran a mágiához kapcsolódva. Képletesen olyan helyet is jelölhet, ahol „titkos” vagy furcsa dolgok készülnek.
A boszorkánykonyha fogalma a kultúrában:
Mágikus hely: A mesékben és hiedelmekben egy sötét, titokzatos hely (gyakran egy barlang vagy kunyhó), ahol üstben főzik a varázsitalokat.
A „főzés” jellege: Nem hagyományos ételkészítés, hanem mágikus célú, gyakran undorító vagy különleges alapanyagok (gyógynövények, állati részek) felhasználása.
Képletes jelentés: A hétköznapokban használják olyan helyzetre, ahol sok, furcsa összetevőt kevernek össze (például „igazi boszorkánykonyha”, ha valahol valami különös kísérlet zajlik).
Népi hiedelmek: A boszorkányok a természet szellemeivel dolgoznak, és a konyhájukban készítik el a gyógyító vagy rontó szereket.
A „boszorkánykonyha” politikai metaforája olyan háttérben működő, informális „műhelyt” jelent, ahol politikai stratégiákat, manipulációkat, kampányfogásokat vagy propagandát „főznek ki”. A szó hangulata szándékosan kissé baljós: titkosságot, intrikát és manipulációt sugall.

Mi a mesterterv?
A „mesterterv” kifejezés a találatok alapján leggyakrabban a magyar politikai és gazdasági elemzésekben bukkan fel mint stratégiai terv, kampányfogás vagy geopolitikai manőver. A legfrissebb információk szerint 2026 elején a következő kontextusokban emlegetik:
Politikai kampánystratégia (2026): A kormánypárti kampányt „mestertervként” írják le, amely nemcsak számháború, hanem stratégiai küzdelem. A Mandiner Mesterterv című műsora a kampány első ütközeteit, a pártok (például a Tisza Párt) esélyeit és a közvélemény-kutatások kérdéseit elemzi.
Geopolitikai és hadiipari törekvések (2026): A Portfolio beszámolója szerint egy „mesterterv” keretében a keleti szuperhatalom sakkban tartaná a nyugati fegyveripart. Egy másik, 2026. március 13-i hír szerint készül a mesterterv a német kancellár szerint, amelyben két ország kulcsszerepet játszhat Európa energiabiztonságában.
Ellenzéki/politikai elemzések: Gyakran használják a „mesterterv” szót a politikai ellenfél stratégiájának leleplezésére vagy kritizálására („Ha ez volt a mesterterv, akkor Orbán a sajátjait is átverte” – Telex).
Gazdasági kontextus: Régebbi (2013-as) gazdasági blogbejegyzésekben a „mesterterv” kifejezés a piacok működésére utal.
Összességében a „mesterterv” a jelenlegi magyar közbeszédben egy átfogó, sokszor titkosnak vagy rafináltnak beállított politikai vagy gazdasági stratégia leírására szolgál, különösen a 2026-os választásokra és a nemzetközi geopolitikai helyzetre vonatkozóan.