DT kijelentette: el akarja foglalni, meg akarja szerezni magának a Himaláját. Amikor megkérdezték, hogy miért, azt válaszolta: mert ott volt. S hozzátette: Shambala kérdése is megoldottnak tekinthető, miután egy nagyszerű beszélgetés során megállapodott a lakosaival, akik barátságos, vidám emberek: cserében, hogy nem bombázza meg birodalmukat, és kapott tőlük ajándékba jégmintákat és üveggyöngyöket, hagyja őket ugyanúgy élni, mint eddig – ha nekik ez jó.

DT a GOP elitje előtt a mikrofonban keleti stílusú táncmozdulatokat mutatott be élenk arcjátékkal, néha grimaszok kíséretében, mikor eszébe jutott, hogy Melanie nem szereti, amikor táncol. Nagyon szépen táncolok, fantasztikus átéléssel, és az emberek csodálatosak, fantasztikusan szeretrik, amikor táncolok, mondta lelkesen, hamiskás mosollyal az USA 45. és 47. elnöke. A közönség hálás, fergeteges tapssal jutalmazta a váratlan produkciót, amire nem volt felkészülve, elszórva elismerő csettintéseket lehetett hallani. Érdekes jelenet volt, amikor megkérdezték az elnököt, aki ugye egyszerre állam- és kormányfő, hogy milyen lépéseket készül tenni Grönland ügyében, és ő bemutatta: ilyen lépéseket… meg ilyeneket… ezeket csak én tudom, fantasztikusan szép és fontos lépések… az emberek halnak meg értük. „Ezt megbeszéltem Vlagyimirral és Volodimirrel is, mindig összetévesztem őket, fantasztikusan jó beszélgetéseink voltak, most várjuk, hogy mi a pöcsöm fog történni…”
(A keletiek – ez proxemikai közhely – inkább a felsőtestükkel és a kezükkel táncolnak, eltérően például a nyugat-európaiaktól, akik inkább a lábukat használják. E sorok írója emlékezete szerint már említette e hasábokon a „vásárhelyi pisilős” nevű topogótáncot, ahol minden testrész külön és együtt mozog nyögések közepette, hallhatatlan zenére.
– u7szerk.)

ND több órára – estétől másnap délre – Párizsban rekedt, mert a román (elnöki) katonai repülőgápet a Charles de Gaulle fő repülőtér nem engedte használni, a három kisebbik – Orly, a Le Bourget és a Párizs-Beauvais diszkont járatokra berendezkedett állomás – nem volt felkészülve a rossz időre… Köd, havazás, szél, mostoha körülmények a „tettrekészek” találkozása közben és után. Mondják, ilyen gonosz idő évek óta nem volt Franciaországban.
A fontos, hogy szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg és fogadtak el egymás között: francia és brit csapatok garantálják Ukrajna biztonságát egy fegyverszünet esetén. Persze, ha ebbe Oroszország is beleegyezik. Ha…

Az eset kapcsán Dan államelnök – bár jó pár évet töltött Párizsban – most először bukkant fel az egyik tévé-hírműsorban, ez arról szólt, hogy a hirtelen jött rossz idő (amihez ugyan hozzászokhatott Bukarestben is, ahol a tél mindig meglepi és felkészületlenül éri a főváros gazdáit) mennyire megviselte a fény városa külvárosainak hajléktalanjait.

Ami azt illeti, Magyarországon is „hóhelyzet” van. Csoda a magyar–román határon, olvassuk a címet, és reflexszerűen jön a hideglelés. A Székelyhíd és Létavértes közti magyar–román határátkelőhelyen míg a magyarországi oldalon teljes egészében hó borította az utat, Románia területére érve már hómentes úton tudott továbbautózni, pedig ott is esett hó bőven, ez a lényege a videóval alátámasztott hírnek. Emlékszünk, valamikor a repülőgépről milyen szépen látszottak a földek, a vetések, és milyen óriási különbség volt a magyar és a román „oldal” között. Milyen büszkék voltunk! Most mit kellene éreznünk? Persze az nem úgy van, hogy érezni „kell”… Zavarban vagyunk. A fiatalember olvasó, a videó beküldője, aki az autót vezeti, lemondóan nyugtázza: ez van. Hát igen, ez van. És semmi csoda: Románia már lassan minden fontos mutatóban lehagyta Magyarországot. Az áfában nem, a magyar áfa, a 27 százalék EU-bajnok. A Nagy Magyar Csődről, amit a NER-maffia produkált, áttekintést ad egyik mai jegyzetünk. És ezek nem olyan dolgok, amik rövid idő alatt helyrehozhatóak. A felsorolt aljasságok között nem szerepel az, hogy Orbánék három nemzedékre megmérgezték Erdély népét.

Mondatok a fészbukról (és nem csak)

„Mindenesetre, ha Gyuri bácsi legközelebb például a színházban egy ártatlan fehér nőt fojtogató migránst lát, akkor ne hívja rögtön a TEK-et mivel az csak az Othello utolsó felvonása.” (Batka Zoltán)

„Van a háborúban valami gyermeki őrület, építjük, festjük, csinosítjuk a világot, mint ötéves gyerek a homokvárat, aztán jön a kétéves, és az egészet összerombolja. A háborúban minden arról szól, hogy lerombolják azt, ami a békében fontos.” (Bödőcs Tibor)

„Rossz hó esetén mindenki maradjon otthon, üljön át, szögezze be az ablakot. Magyarország kormánya elutasítja az ilyen havat! Ha kell, karhatalommal is, amint arra a Miniszterelnök Úr belbiztonsági főtörzsfőnöke mindig készen áll. Meggumibotoztatja, ahogy Xerxész megkorbácsoltatta a tengert.” (Konok Péter)

„Mindenesetre tudni azt is érdemes, hogy ha Donald Trump nem lenne amerikai elnök, bárhol sikeresen pályázhatna a falu bolondjának állására.” (Szele Tamás)

„Van egy mondás Felcsúton: aki nem vejem, az ellenem.” (Magyar Péter)

„Egy kedves kolléganőm Koppenhágában gyakran kártyázott dánokkal. Mikor először mondta, hogy ‘pikk’, kitört a röhögés. Dánul ez férfi nemi szervet jelent.” (Szűcs R. Gábor)

„Külpompával akarják a lényeg hiányát, a népképviselet meghamisítását, a parlamentarizmus elfajulását, a szavazógép romboló működését pótolni, s előnkbe adnak egy 9 és fél milliós költségvetést, aminek sietős megszavazását kérik, hogy azáltal a jövő országgyűléseket a bevégzett tény kényszerhelyzetébe sodorjuk és pazarlás bűnrészesévé tegyük” – fejteget­te Orbán Balázs képviselő az Országgyűlés 1884. május elsejei ülésén. (Nyerges András)

„Mindkét meneten sokkal többen voltak, mint a másikon.” (Varga István)

„Festetlen hajjal sosem léptem közönség elé.” (Korda György)

„Vagy az is lehet, hogy mindez csak egy büdös önsajnálat. Mr. Krasznahorkai, mit akarsz az alvóknál? Laci, a ravaszt meg kell húzni, nem beszélni kell róla. Semmi sem marad utána.” (G. Fodor Gábor)

„Nem tudom (…), hívő emberek hogyan képesek elhessegetni azt a problémát, hogy a vallásukon kívül számos másik létezik, melyek ellentmondanak egymásnak. Ez az egészet megtorpedózza. A kereszténység addig működött, míg zárt volt a világ.” (Tóta W. Árpád)

„Nem kell az elmekórtan területére kalandoznunk, hogy olyan emberpéldányokra akadjunk, akiknek kijelentései előtt értetlenül állunk, mert az állítás hamissága felől nem lehet kétségünk, de azt már nem vagyunk képesek megállapítani, tudja-e maga a beszélő is, hogy hazudik”. (Primo Levi)

„X feltette a pontot az i-re. Határozott ember volt. A szó a ‘tanít’ volt.” (Ágoston Hugó)