Több okból. Nehéz mindegyiket megneveznem.
Első helyen van az, hogy nem igazságos a külhoniak szavazási rendszere, önmagában is csalásra ad lehetőséget. Gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy létező személy küldte be a borítékot a szavazatával, vagy sem. (Akár „holt lélek” is lehet.) Nem vigasz, sőt, hogy a „gyűjtőhelyeken” „vigyáznak” a „tisztaságra”, akik ott vannak… Ahány regisztráció – annyi szavazat a Fidesznek. Praktikus, mondta Kohn bácsi, amikor az automata több érméjét elnyelte…
Nem bírom az igazságtalanságot, ez is ok. Hiszen a magyar lakcímmel nem rendelkező külhoniak szavazhatnak levélben, míg a külföldön, más országban dolgozó magyar lakcímmel rendelkező állampolgárok nem szavazhatnak levélben. Pozitív diszkrimináció a javából, ez egy ilyen -náció. Aleset: egy erdélyi fiatal, aki mondjuk Angliában dolgozik, hazajön Romániába (Erdély Romániában van), regisztrál, szavaz – neki nem kell a ködös Angliában száz kilométereket utazgatnia, hogy a követségen, valamelyik konzulátuson sorban állva szavazhasson. Kohn bácsi odavan az elismeréstől…
Akik olvassák az Új Hetet, tudják a következő ezer okot, amiért nem szavazok a Fideszre. Nem sorolom, igyekszem a minősítéseket is mellőzni. Jó, jó, de hát lehet szavazni külföldről az egységes ellenzékre is, mondhatná valaki – erre mégis megnevezek egy okot, amiért nem szavaznék: akik csalnak kétharmadot, ezermilliárd forintokat, akik oltásellenesnek és háborúpártinak nevezik az ellenzéket, azok egy szavazatot ne bírnának „eltéríteni”? Belátom, ennek az érvnek vannak gyengéi, de a gyanú és a félelem többnyire nem racionális. Aki hazudik, az lop is, aki hatalommániás, az brutál is.
Végül az utolsó ok, amiért nem szavazok április 3-án: nem vagyok kettős állampolgár. Hogy ennek mi a megokolása, mármint annak, hogy nem vagyok magyar állampolgár? (Miközben a családom, rokonaim egy jó része ott él…) Nos, talán rászántam volna magam, ha nem egy olyan fickó ajánlja fel a nemzet nevében, akinek – már Václav Havel elnök figyelmeztetett – a szeme sem áll jól, aki azzal szerezte népszerűségét és hatalmát, hogy „hazakergette” a „ruszkikat” (miközben a magyar kormány már megállapodott a gorbacsovi orosz vezetéssel a csapatkivonásban), aki korábban – 2001-ben, miniszterelnökként – elvetette a kettős állampolgárságot, mivel az népszerűtlen volt a lakosság körében, aki a közszolgálati sajtót a szolgalelkűség és a gazemberség szinonimájává tette…
Így most nem kell hálásnak lennem, és nem kell szégyenkeznem, hogy megvásárolták a lelkemet és a szavazatomat, hogy bedőltem hamis, veszélyes, cinikus szólamoknak.