megalakulásáról. Az PSD, PNL, USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek bejelentették,
hogy konszenzusra jutottak egy közös kormányzati program alapján
Szorít az idő, akkor is szokatlan, példás gyorsasággal alakult meg (gyakorlatilag) Romániában az új kormánykoalíció. Lebegtették, hogy nem veszik be, de végül ott lesz az USR is; Iohannis érdemben nem szólhat bele (ünnepélyessége még üresebb és ostobább lesz), a hibrid támadás elhárítva, az euroszkeptikus ellenzék totál jelentéktelen (persze a hangulatot mérgezheti) satöbbi – jöhet a munka! Hatalmas munka, ha az utóbbi húsz év elnöki rombolását nézzük. Viszont most újból bebizonyosodott, hogy Románia az utolsó utáni pillanatban is valahogy mindig képes megrázni magát, és újabb reményteljes korszakba kezdeni. Utána persze… de hátha most nem úgy lesz.
Túlzás nélkül állítható, hogy Kelemen Hunor kiemelkedő szerepet vitt a megbeszélések során. Ha korábban ironikusan, méltatlankodva mondták azt, hogy a kormányalakítás az a folyamat, amelynek során megállapítják, kivel gyakorolja a végrehajtói hatalmat az RMDSZ, most ugyanezt – a szövetségi elnök tekintélyének, tapasztalatának, kiegyensúlyozottságának (Orbán Viktorral való barátságának?), valamint a magyar miniszterek kiváló teljesítményének köszönhetően – joviális elismeréssel mondják. A román sajtóban mintha jelei mutatkoznak annak is, hogy megtanulják, az RMDSZ elnökének a családneve Kelemen, és a továbbiakban nem szólítják Hunor(úr)nak…
Domnu’ Hunor szabatosan, határozottan fogalmaz, ezért szívesen idézik. A Digi24 tévében például nem átallotta lehetséges elnökjelölteket javasolni, amit eddig, az Alkotmánybíróság korszakos döntése után, egyetlen vezető politikus sem mert megtenni. Miután korábban finom humorral megjegyezte, hogy sem „Marcel” (Ciolacu miniszterelnök), sem „Ilie” (Bolojan, a liberálisok vadi új elnöke) nem képes „érzelmeket megmozgatni”, a sikeres koalíciós tárgyalás után kijelentette: „Vannak ilyen típusú személyiségek, ha az akadémiai szférában akarunk keresni, ott van Daniel David, egyetemi tanár, az UBB rektora – nem beszéltem vele, ez az én személyes véleményem. Ha a politikai szférából keresünk valakit, akkor beszélhetünk Daniel Funeriuról, Toader Paleologuról, Crin Antonescuról – ők olyan személyiségek, akiknek megvannak az intellektuális képességeik, az emberi és politikai kvalitásaik. De nem beszéltem velük (…) És ott van Nicuşor Dan is, de mindenki egyetértésére szükség van ezzel a jelölttel kapcsolatban.” (Bármilyen furcsa, Crin Antonescut magam is jónak tartanám, főleg ha hosszú pihenése során tökéletesedett az angolja. Nicusor? This person is a disaster. És Geoană? – ő aztán tud angolul, vele a világon mindenki szóba áll…)
A legfontosabb azonban, hogy rég nem volt ilyen többségük a kormánypártoknak Romániában, rég nem állt össze ilyen széles konszenzusos kabinet. A parlamenti tömbség lehetővé teszi az állam igazi, mély reformjához szükséges organikus törvények meghozatalát. (Valamikor, nem egyszer, alkalmam volt megcsodálni, hogy működik – ha egyszer beindul – a parlamenti szavazóhenger; persze fontos nagyon, hogy kik állnak a két ház élén; a Szenátus elnöke az államfő után az ország második embere.) Nos, lássuk!
Románia Alkotmányának 73. szakasza szerint organikus törvénnyel szabályozandó:
a) a választási rendszer; az Állandó Választási Hatóság szervezete és működése;
b) a politikai pártok szervezete, működése és finanszírozása;
c) a képviselők és szenátorok jogállása, a díjazásuk és más jogaik megállapítása;
d) a népszavazás szervezése és lebonyolítása;
e) a Kormány és a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács szervezete;
f) a részleges vagy teljes mozgósítás állapotának és a háborús állapotnak a jogállása;
g) az ostromállapot és a sürgősségi állapot jogállása;
h) a bűncselekmények, a büntetések és végrehajtásuk rendszere;
i) a közkegyelem vagy a kollektív megkegyelmezés gyakorlása;
j) a köztisztviselők jogállása;
k) a közigazgatási bíráskodás;
l) a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának, a bírói hatóságoknak, az Ügyészségnek és a
Számvevőszéknek a szervezete és működése;
m) a tulajdon és az öröklés általános jogállása;
n) az oktatás általános szervezete;
o) a helyi közigazgatás és a terület szervezése, valamint a helyi autonómia általános jogállása;
p) a munkaviszonyok, a szakszervezetek, a munkáltatói szervezetek és a szociális védelem általános jogállása;
r) a romániai nemzeti kisebbségek jogállása;
s) a vallásfelekezetek általános jogállása;
t) a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány organikus törvények elfogadását írja elő.
A másik közhatóság, a Kormány aktusai (108. szakasz):
(1) A kormány határozatokat és rendeleteket fogad el.
(2) A határozatokat a törvények végrehajtására bocsátják ki.
(3) A rendeleteket felhatalmazási különtörvény alapján bocsátják ki, az ebben előírt keretek és feltételek között.
(4) A kormány által elfogadott határozatokat és rendeleteket alá kell írnia a miniszterelnöknek és ellenjegyezniük kell az alkalmazásba tételükre kötelezett minisztereknek, és azokat közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a határozat vagy a rendelet semmisségével jár. A katonai jellegű határozatokat csak az érdekelt intézményekkel közlik.
Valamennyi felsorolt pont köré oda képzelhetjük a teendőket, és akkor konkrétabban is láthatjuk, hogy milyen fontos és milyen sok munka vár a romániai politikai osztályra. És el ne felejtsük: adjunk hálát az Alkotmánybizottságnak!