Rávették, rákényszerítették tehát a visszalépésre Joe Bident, az USA negyvenhatodik elnökét. Harminchat évig volt szenátor. Tapasztalata óriási – nem csak végzettsége, empátiája és intellektuális képességei szempontjából, hanem politikai jártassága tekintetében is toronymagasan felülmúlja a negyvenötödiket, aki most a negyvenhetedik akar lenni.
Igaz, legyengült, tapasztalatból tudjuk, hogy az agy kihagy; de ítélőképessége, emberi tartása érintetlen és nem tűr összehasonlítást.
Magam előtt látom Barack Obama alelnökeként – harminchat évi szenátorság után nyolc évig volt Amerika második embere, mielőtt minden idők kolosszális szavazatszám-rekordjával minden idők legeredményesebb elnökeinek egyikévé választották minden idők legnehezebb periódusára –, magam előtt látom, amint videón nézik Oszama Bin Laden likvidálását; akkor születtek olyan beszámolók, miszerint Biden nem támogatta az Obama elnök által 2011 májusában engedélyezett műveletet – ami egyszerűen nem volt igaz: „Amikor kimentünk a szobából és felmentünk az emeletre, azt mondtam neki, hogy szerintem menjen, kövesse ösztöneit”; „Én soha… nem mondom el, hogy mit gondolok, amíg fel nem megyünk kettesben az Ovális irodába.” Hatalmas, történelmi esemény volt, hiszen széles körben az volt a vélemény, hogy Bin Laden áll a kelet-afrikai amerikai nagykövetségek elleni merényletek, a 2000-ben Jemenben az USS Cole elleni támadás, valamint a 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni merényletek mögött.
A Kennedy-gyilkosság (1963. november 22-én), a holdra szállás (ötvenöt éve, 1969. július 20-án) és az ikertornyok elleni merénylet (2001. szeptember 11-én) mellett ez volt az egyik nagy katartikus világtörténelmi pillanat, amelyet intenzíven figyelemmel követtem, ezt többen nyolcvanasok elmondhatjuk magunkról.
Joe Biden nyilvánvalóan nem tudott volna végigvinni még egy elnöki mandátumot. Erről valahol azt írtam, ha be tudná látni, hogy le kell mondania az újabb jelölésről, akkor nem kellene lemondania róla. Most a hazája érdekében megtette.
Hátha a Demokrata Párt új jelöltje helyre tudja hozni a kárt, talán még van idő rá a novemberi elnökválasztásig. Donald Trump nem lehet Amerika elnöke – nem csak alkalmatlan, de egyenesen életveszélyes harsány primitív hazudozó, aki felforgatta a világot, bűnös felelőtlensége klímaügyben és a Covid-járvány idején emberek sokaságának életébe került, veresége után lázításra vetemedett a parlament ellen.
Van izgalom bőven. A „merénylet” hatása után jöhet a „fordulat” hatása. A közönségnek történet, izgalmas dráma kell.
Addig is a jó öreg Joe előtt állnak még elnöki teendői. Mint annyi mindennek sikeres pályafutása során, ezeknek is meg fog felelni ez a sokat próbált, tiszteletre méltó államférfi. Meglepetéssel is szolgálhat.
*
Joseph Robinette Biden, Jr. (IPA: ˈˈd͡ʒəʊzəf ˌrɒbᵻˈnɛt ˈbaɪdən) vagy röviden csak Joe Biden (Scranton, Pennsylvania, 1942. november 20.) amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke, beiktatására 2021. január 20-án került sor. 2009. és 2017. január 20-a között az ország alelnöke volt Barack Obama elnöksége alatt.
A claymonti Archmere Középiskolában halfback és wide receiver pozíciókban játszott az iskolai amerikaifutball-csapatban, kimagasló teljesítménnyel, emellett pedig baseballozott is. Nem volt jó tanuló, de tehetsége volt a vezetés iránt, így a középiskolai éveiben osztályelnök volt. 1961-ben érettségizett.
Amikor 1973-ban, harmincéves korában elfoglalta pozícióját Washingtonban, ő volt a hatodik legfiatalabb szenátor az amerikai szenátus történelmében. 2009-ig volt szenátor, mi sem természetesebb: ellentmondásos, ma gyakran hibásnak tartott nézetekkel, tevékenységgel. Mindent összevéve, példátlan politikai karrier áll mögötte.
Több mint három évtizeden keresztül volt Delaware állam szenátora, mely tisztségre 1972-ben választották meg először. Az évek során hatszor választották újra, míg 2009-ben alelnök nem lett. Elnöke volt a szenátus külpolitikai és igazságügyi bizottságának, számos kiemelkedő fontosságú törvény fűződik a nevéhez, többek között az általa előterjesztett 1994-es „büntetőjogi törvény”, amit „Biden-törvény” néven is emlegetnek.
A 2020-as amerikai elnökválasztáson Donald Trump hivatalban lévő elnök ellen indult a Demokrata Párt színeiben, és megnyerte a választást. Alelnöke Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke. Elindult a 2024-es választáson is, de életkora miatt 2024 júliusában visszalépett, alelnökét támogatva.
Elnökként fő céljai a Covid19-pandémia és az azt követő gazdasági válság megoldása volt. Ezek közé tartozott az American Rescue Plan Act, a kétpárti Infrastructure Investment and Jobs Act, illetve az Inflation Reduction Act átjuttatása a kongresszuson. Biden írta alá az azonos neműek házasságát törvénybe iktató javaslatot és visszavonta a DOMA törvényt, ami 1996 óta tiltotta a szövetségi kormánynak, hogy elfogadja az államokban azonos nemű párok között kötött házasságokat. Ő nevezte ki Ketanji Brown Jacksont a Legfelsőbb Bíróságba és visszalépett a párizsi éghajlatvédelmi egyezménybe. Az ő elnöksége idején ért véget az afganisztáni háború, aminek következtében az országban tálib hatalomátvétel történt, illetve Oroszország Ukrajna elleni inváziója során szankciókat vezetett be az oroszok ellen és támogatta Ukrajnát fegyverekkel, illetve segéllyel. Wikipédia
