Aki ugyanolyan vétetésű, mint George Simion, ugyanolyan fociőrült ultra, mint George Simion, ugyanolyan hitszegő szélkakas, mint George Simion, ugyanolyan álságos, mint George Simion, ugyanolyan Európa-ellenes, mint George Simion, aki ugyanúgy gondolkodik, ugyanúgy beszél, ugyanúgy lop, csal és hazudik, mint George Simion – az George Simion.
A magyar Simion, Orbán Viktor miniszterelnök, öntörvényű amerikai példaképéhez hasonlóan, valósággal ontja az öngólokat. Számunkra most a legértékesebb a pénteki, amikor is „teljesen egyetértett” a román Orbánnal, szinte teljesen mindegy, hogy miben, hisz a fontos az, hogy mintegy megelőlegezve (apage satanas! – u7szerk.), hogy ki győz a romániai elnökválasztáson (hiszen ha „semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőjével szemben”, akkor mindenki számára világos, hogy kire gondolt), kit kell majd megvédenie. Gyakorlatilag: hogy kinek kampányolt. Mint Szele kolléga felfigyelt rá, „egy vasgárdista mellett kampányolt, ráadásul egy katolikus apátságban propagálta az ortodoxiát.” A román Orbán gyorsan köszönetet is mondott érte: „Köszönöm a nagyszerű üzenetet, Orbán Viktor! Meg kell nyernünk az előttünk álló harcot! Együtt!”
Ritka monumentális politikai baklövés, az embert elfogja az érzés, hogy valami nagyszerű dolognak a tanúja, kortársa, igen, ez történelem, a ritka fennséges alkalmak egyike, amikor egy politikus beveri az utolsó szöget a saját koporsójába. (Jóval több a szokott öntökönszúrásnál.)
Persze lehet, hogy „innen szép nyerni”, de az a nyertes nem mi leszünk, sokat próbált erdélyi magyarok. Képzeljük el, majd nyáron, Tusványoson, Kelemen Hunor ott ül a a román Orbán és a magyar Simion, ugyanakkor a magyar Orbán és a román Simion társaságában…
Viszont ha már Kelemen Hunor, ne legyünk kárörvendően igazságtalanok – szövetségi elnökünk ritkán fogalmazott meg határozottabb – tulajdonképpen – ellenvéleményt, bár nem utal rá, hogy szembeszáll a magyar Simionnal, szépen leírva a román Orbánt: „Simion se nem szuverenista, se nem keresztény – ő magyarellenes! Nem felejtjük el, hogy Úz völgyében nagyapáink sírjain táncolt, és nem felejtjük el, hogy perek százaival támadja anyanyelvünket, zászlóinkat, szimbólumainkat. (…) George Simion nem szuverenista, ő illuzionista, ő nem keresztény, ő sarlatán. George Simion minden idegében, minden porcikájában azt az elvet képviseli, hogy Romániában a magyaroknak nincs helye. (…) Május 18-án állítsuk meg Simiont, menjünk és szavazzunk Nicușor Danra!”
Maradjunk ebben, és drukkoljunk a magyar Orbán Viktornak, hogy május 18-án ne a román George Simiont válasszák meg államelnöknek az ország szavazóképes polgárai. Különben katasztrófa lesz Románia számára, benne számunkra. Mert Romániában élünk.
Amit a magyar George Simion elkövetett, mindenképpen emlékezetes, és a következményei egy év múlva megmutatkoznak. Trump és Putyin melankóliával nyugtázhatja majd, hogy még egy hasznos idiótájuk eltűnt a kukában.
Utóirat
És a rommagyar szavazók? Azt mondanánk szegényeknek: Látjátok, feleim, mik vagytok? Mivé lettetek? Mivé tettek magyar és román orv bánok? Gyűlölködtök már egymásra is. Vajon elmúlt az, hogy – az adott körülmények között, amennyire lehetett – a saját kezetekbe vegyétek a sorsotokat? Vajon legalább most, miután a Vezér ekkorát hibázott, elárulva magát, hogy leginkább a szavazataitok miatt volt rátok szüksége, nem ébred fel a „józan eszetek”, az önbecsülésetek?
Tegnap estefelé Kelemen Hunor közleményt adott ki: „Ma délután telefonon egyeztettem Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki egyértelművé tette: Magyarországról semmilyen módon nem kívánják befolyásolni a romániai elnökválasztást. A magyar kormány ugyanakkor meghatározónak tekinti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját, nemzetpolitikai kérdésekben az erdélyi magyarság érdeke az iránymutató. A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a választások után Románia mindenkori vezetőivel azon dolgoznak, hogy a romániai magyarság életét és megmaradását előmozdítsuk.”
Egyelőre ehhez egyetlen kérdés fűzhető: Na és!?