A rajzok akár egyetlen sorozat darabjai is lehetnének. Variációk egy témára. Az örök téma: a női figura. Változatainak száma: száz és száz.
A nő megjelenítése Bitay Zoltánnál rögeszme és ideál; lehet mitológiai alak (faun társaságában üldögélő nimfa) vagy szélben hajladozó fiatal lány, a termékenység méltóságát és erejét magában hordozó anya vagy bánattól megtört asszony.
És mindenekfelett jelkép: Tavasz. Élettől duzzadó formáit görög istennők irigyelhetnék. A formák mintha örökös változásban, a vonalak, fények, árnyékok örökös kergetőzésben lennének ezeken a rajzokon.
Az űrből tömegek válhatnak ki bármelyik pillanatban, a tömegek pedig semmivé locsolhatnak, levegővé, széllé. Bitay Zoltán, a grafikus lírai költő.
Megjelent A Hét III. évfolyama 15. számában, 1972. április 14-én.
