Aggódik az EB!

Aggódik az EB, halljuk sokszor, de hát sokan aggódnak; emlékezetes a román államelnök nemes aggodalma már nem is tudjuk, hogy mi fölött…
Halljuk most is, az Európai Bizottság régóta aggódik a magyarországi médiahelyzet miatt, a torzulásai miatt. Ennek a fele se tréfa.
Nagyon féltjük az EB-t. (Nem az Európa-bajnokságokat, azok a világjárvány ellenére megvannak, köszönik szépen, épp hallottuk a nagy médiazajban, hogy idén megtartják a vadászlövő Eb-et is…) Nem is tudjuk, hogy bírja idegekkel, türelemmel.
Tíz éve már tüntettünk a magyar médiatörvény ellen, meg voltunk győződve róla, hogy az EB szolidáris velünk, de legalábbis aggódik. Európa, úgy általában, tudjuk, hogy aggódott, ő is olyan, érzékeny, nagyon tud aggódni, általában. Most kiderült, hogy az EB is. Már akkor. És azóta újabb meg újabb csapásokat mér érzékeny lelkületére a magyar médiahatóság kilenc fejű sárkánya. (Mind fideszes.) Jól teszi, hogy otthon ül, maszkot visel, mossa kezeit. Fontosabb gazdasági ügyekkel foglalkozni.
Igen, ne szépítsük a dolgot, az EB feszt aggódik. (Vagy más magánhangzó kellene ide?)
De kísért a gondolat: ez a folytonos aggodalom, ez a véget nem érő, elviselhetetlen stressz – nem fog megártani kontinentális kormányunknak? Persze rendben van, tudjuk, az EB edzett, hiszen a korrupció meg a járvány miatt feszt aggódni még borzasztóbb, de mégis.
Aggódunk az EB szellemi, lelki és erkölcsi épségéért.