Az Európai Bizottság (gúnynevén „Brüsszel”) Költségvetési Főigazgatósága (DG BUG) által közzétett adatok szerint 2000 – 2022 között, a befizetett összeghez képest, Románia 3,41-szer nagyobb összeget (80.410.700.000 eurót) kapott vissza. A Közös Agrár Politika (KAP) keretében “Közvetlen kifizetések” címszó alatt, a jelzett időszakban Romániába 20.135.400.000 euró érkezett.
Egy főre jutó GDP vásárlőerő-paritásban kifejezve
Az EU-s átlagot 100 egységnek tekintve Romániában a vásárlőerő-paritás 2012-2018 között 57 egységről 66 egységre növekedett, 2019-2023 között 70 egységről 80-ra: vagyis az elmúlt négy évben tíz egységet, míg az azelőtti hat év alatt kilenc egységet emelkedett. Látható: az elmúlt négy alatt átlagosan évi 2,5 pontos volt az emelkedés, míg az azelőtti években évi 1,5 pontnyi.
2012-2023 között a nemzeti összetermék valós növekedési rátája az EU-ban átlagosan évi 1,37 volt, Romániában évi 3,23 volt, Magyarországon évi 2,68.
Az átlagfizetések 2007-2023 között EU-s szinten 1,51-szeresre növekedtek, Romániában 3,29-szeresre, Magyarországon 1,71 -szeresre.
2023 -ban a romániai átlagfizetés az EU-s átlagfizetés 46,85 százaléka volt, míg korábban, 2007-ben 21,44 százalék, tehát több mint megkétszereződött. 2023-ban a magyarországi átlagfizetés az EU-s átlagfizetés 44,62 százaléka volt, 2007 -ben 39,31 százalék volt.
Minimálbéreket EU-s szinten nem lehet számolni. 2019-2023 között a romániai minimálbérek 159 százalékkal növekedtek, a magyarországiak 148 százalékkal. A romániai minimálbér, az Eurostat adatai szerint, 703euró, a magyarországi 686 euró.
A háztartások fogyasztási kiadása vásárlőerő-paritásban kifejezve
Románia tehát a középmezőny élén van 1.243-as értékkel, Magyarország az alsó harmad élén 922-vel.
