Telex
Európa azt kockáztatja, hogy nemzetközileg alárendelt, megosztott és iparilag fejletlen lesz, ha nem alakul igazi föderációvá – többek között erről beszélt Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank volt elnöke hétfőn a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemen tartott beszédében.
Draghi szerint szükségszerű, hogy Európa konföderációból föderációvá váljon, mert úgy látja, hogy a globális rend mára megszűnt létezni – írta az Euronews. Draghi az egyetem tiszteletbeli doktori címének átvételekor mondott beszédében egy kudarcot vallott globális rend képét festette le. „Ez egy olyan jövő, amelyben Európa egyszerre kockáztatja, hogy alárendelt, megosztott és deindusztrializált lesz, és egy olyan Európa, amely nem tudja megvédeni az érdekeit, az az értékeit sem fogja tudni tovább megőrizni” – figyelmeztetett Draghi.
A Politico beszámolója szerint Draghi azt is mondta, hogy az Európai Unió csak azokon a területeken ért el globális befolyást, ahol a tagországok összefogták a kompetenciáikat. „Ahol Európa szövetséget kötött, például a kereskedelem, a verseny, az egységes piac és a monetáris politika terén, ott hatalomként tisztelnek minket, és egységesen tárgyalunk” – mondta, hivatkozva a közelmúltban Indiával és Latin-Amerikával kötött kereskedelmi megállapodásokra. Szerinte az EU-nak jelentősen meg kell változtatnia a szerkezetét, ugyanis „a kis országok összefogása nem eredményez automatikusan egy erős blokkot”. Javaslatát „pragmatikus föderalizmusnak” nevezte, ami szerinte megoldaná a mai patthelyzetet anélkül, hogy bárkit is alárendelt helyzetbe hozna.
Draghi szerint jelenleg azok a területek az Európai Unió gyenge pontjai, ahol a tagállamok fenntartják a nemzeti ellenőrzéseket, ilyen például a védelempolitika, az iparpolitika és a külügyek is. „Ezeken a területeken laza, középméretű államok szövetségeként tekintenek ránk, akiket meg lehet osztani, és ennek megfelelően is kezelnek minket” – mondta.
A volt olasz miniszterelnök dicsérte viszont az EU álláspontját Grönlanddal kapcsolatban. „A közvetlen fenyegetéssel szemben összefogva az európaiak felfedezték azt a szolidaritást, amely korábban elérhetetlennek tűnt. […] Az Egyesült Államok vámokat vet ki Európára, veszélyezteti területi érdekeinket, és most először teszi világossá, hogy az európai politikai széttöredezettséget az érdekeit szolgálónak tekinti” – tette hozzá. A beszédében arra is kitért, hogy Kína továbbra is ellenőrzi a globális ellátási láncok kritikus csomópontjait, és hajlandók is kihasználni ezt a befolyását a piacok elárasztásával, vagy az áruk visszatartásával.
Draghi a jövő héten egy másik volt olasz miniszterelnök, Enrico Letta társaságában részt vesz egy informális európai vezetői találkozón, amelynek célja a blokk versenyképességének irányvonaláról való megbeszélés lesz. Draghi 2024-ben dolgozta ki az EU jövőbeli versenyképességéről szóló jelentését, ami szerint lassú agónia vár az Európai Unióra, ha a közösség nem hajt végre jelentős gazdasági reformokat. A dokumentum fő javaslataival ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.
*
Mario Draghi (Róma, 1947. szeptember 3. –) olasz közgazdász, menedzser bankár és politikus. 2011 és 2019 között az Európai Központi Bank elnöke, 2021 és 2022 között Olaszország miniszterelnöke.
Sergio Mattarella olasz államfő 2021. február 3-án kérte felegy szakértői kormány megalakítására.
2021 végén a Politico Europe(wd) éves rangsorában Európa legnagyobb befolyású emberének nevezte, mivel az országot független miniszterelnökként kormányozva stabilitást tudott vinni az olasz politikába, egyensúlyban tartva az országot a Covid19-járványból való kilábalás során és egyúttal gazdasági reformok sorát bevezetve, így újra súlyt tudott adni Olaszországnak az európai színtéren.
2024. szeptember 9-én Brüsszelben bemutatta az Európai Unió gazdaságának versenyképességéről szóló 400 oldalas jelentését, amire Ursula von der Leyen kérte fel, és már júniusban esedékes lett volna. Draghi a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európának radikális változásra van szüksége, ha nem akar lemaradni a világgazdaságot uraló Amerikai Egyesült Államok és Kína mögött. Ehhez a GDP 5 százalékával növelni kellene a beruházásokat. Ez az innovációra fordított összeg évi 800 milliárd eurós növelését jelentené. „Az Európai Uniónak jobban koordinált iparpolitikára, gyorsabb döntésekre és jóval több beruházásra van szüksége, ha lépést akar tartani a világgazdaságban az Egyesült Államokkal és Kínával.”
