Mint tudjuk, az intelligencia több úton-módon mérhető. Az IQ tesztek igen elfogadottak, de sokan az érzelmi intelligenciát is legalább olyan fontosnak tartják (EQ). Az IQ teszteket csak az 1900-as évek elején fejlesztették ki, de korábban is léteztek módszerek, amelyek alapján becsülni lehet ezt az értéket. Az is nyilvánvaló, hogy éltek/élnek emberek, akiknek társadalmi helyzetük vagy körülményeik nem tették lehetővé, hogy kibontakozzanak, így képességeik rejtve maradtak a világ előtt.
Lássuk a Föld 24, valaha élt (és ismertté vált) legintelligensebb emberét!
24. William Sidis (1898-1944)
Sidis amerikai csodagyerekként indult, 250-300 körüli IQ-val, ami vélhetőleg minden idők legmagasabb értéke lehetett. Kiemelkedő képességei voltak matematikában, 11 évesen nyert felvételt a Harvardra, és 40 nyelven beszélt. Felnőttként kiégett, problémái adódtak a törvénnyel, és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egész élettörténete körül a mai napig sok a bizonytalanság.
23. Polgár Judit (1976)
Hazánk büszkesége, kiváló sakkozó, akit minden idők legnagyobb női sakkozójának tartanak. Akkor is rekordot döntött, amikor 15 évesen nagymesterré vált (ezzel megelőzve Bobby Fischert). 170-es IQ-val rendelkezik.
22. Philip Emeagwali (1954)
Nigériai feltaláló és tudós, állítólag 190-es IQ-val rendelkezik. Minden idők legnagyobb afrikai tudósaként jegyzik, és matematikai munkáját az internet egyik alapkövének tartják.
21. Terence Tao (1975)
Kínai származású, Ausztráliában született matematikus. Ő is csodagyerekként indult, 220-230 közötti IQ-val dicsekedhet. Jelenleg matematikaprofesszor a Kaliforniai Egyetemen.
20. VII. Kleopátra (i.e. 69-30)
Egyiptom utolsó fáraója, mintegy harminc évig vezette az államot. Öt nyelven beszélt folyékonyan, és 180 körül lehetett az IQ-ja.
19. Srinivasa Ramanujan (1887-1920)
Indiai matematikus, bár sosem részesült matematikaoktatásban, jelentős felfedezéseket tett a számelmélet és a végtelen sorozatok terén. IQ-ját 185-re becsülték.
18. Garri Kaszparov (1963)
Örmény-zsidó származású sakkozó, sokak szerint minden idők legnagyobb játékosa. 190-es IQ-jával közel két évtizeden keresztül első számú sakkozónak számított, mindössze 22 éves volt, amikor megnyerte a világbajnokságot.
17. Aryabhata (476-550)
Talán a legelső indiai matematikus és csillagász volt. Híressé vált arról, hogy megbecsülte a pi értékét és bevezette a nulla szám használatát.
16. Voltaire (1694–1778)
Voltaire, azaz François-Marie Arouet a francia felvilágosodás egyik vezéralakja. 190-200 körüli intelligenciahányadossal élő, rendkívül szellemes író és filozófus.
15. Hypatia (Alexandriai Hüpatia) (kb. 350-70-415)
Görög csillagász, filozófus és matematikus, aki előbb Egyiptomban, majd a Keletrómai Birodalomban élt. Az első női matematikus, akiről tud a történelem, 170-190-re becsült IQ-val.
14. Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832)
Német polihisztor és a nyugati irodalom egyik legismertebb alakja, 213-ra kalkulált IQ-val.
13. Avicenna, azaz Ibn Sina (980-1037)
Perzsa polihisztor, akit az iszlám aranykor legfontosabb gondolkodójának tartanak. Az orvoslástól kezdve a matematikán át a filozófiáig számos tudományterületen alkotott.
12. Galileo Galilei (1564-1642)
A csillagászattól a fizikáig, a matematikától a filozófiáig számos területen alkotott maradandót ez az olasz lángelme. Újító gondolataiért máglyahalálra ítélték, végül házi őrizetben kellett élnie. IQ-ját 180-200 körülinek vélik.
11. Gottfried Leibniz (1646-1716)
Ugyancsak német polihisztor, filozófus, matematikus, a kettes számrendszer megfogalmazója. Vélhetően valahol 182 és 205 között volt az IQ-ja.
10. Nikola Tesla (1856-1943)
Szerb születésű feltaláló és villamosmérnök, számos szabadalom jegyzője, 195 körüli IQ-val.
9. Satyendra Nath Bose (1894-1974)
Bengáli indiai fizikus, akinek leghíresebb munkája az Einsteinnel közös briliáns munkája a kvantumfizikáról. Nevét a bozonok őrzik.
8. Marie Curie (1867-1934)
Lengyel fizikus és kémikus. Ő volt az első nő, aki Nobel-díjat nyert (sőt, kétszer is megkapta). 180-200 közötti IQ-val rendelkezett a radioaktivitás, a polónium és a rádium felfedezője.
7. Konfuciusz (i.e. 551- i.e. 479)
Nagyhatású kínai filozófus és tanár. Az erkölcsi tanításairól, aforizmáiról ismert tanító körüli történetek egy részét sokan csak legendának tartják.
6. Albert Einstein (1879-1955)
Német zsidó származású elméleti fizikus. Vitathatatlanul a valaha élt legnagyobb tudós, a relativitáselmélet megalkotója, Nobel díjas lángelme. Az IQ-ját 160 és 190 közé teszik.
5. William Shakespeare (1564-1616)
Az angol irodalom legnagyobb alakja, író, költő, a legtöbbet idézett alkotó. Becslések szerint 210-es IQ-val rendelkezett Rómeó és Júlia hallhatatlan szerelmi történetének papírra vetője.
3-4. Platón (i.e. 427 – i.e. 347) és Arisztotelész (i.e. 384 – i.e. 322)
Görög filozófusok, akiknek óriási hatásuk volt a későbbi korokra. Platón a nyugati tudományok alapító alakja, matematikus, filozófus, államférfi. Arisztotelész, aki a tanítványa volt, a biológiától a színházig rengeteg területtel foglalkozott. Mindketten kb. 180-190-es IQ-val rendelkeztek.
2. Sir Isaac Newton (1642-1726)
Angol fizikus, matematikus, a gravitáció jelenségének felfedezője. Rendkívül elismert és nagyhatású tudós, a számítások szerint 193-as intelligencia hányadossal.
1. Leonardo da Vinci (1452-1519)
Az itáliai reneszánsz ember, aki számos tudományterületen és művészeti ágban bizonyította elképesztő talentumát és kreativitását. A rendkívül sokoldalú polihisztor IQ-ját 200 körülire becsülik.
Forrás: Morzsafarm.hu
A szerkesztő megjegyzése
Minden ilyen lista esetleges, hozzávetőleges – és nem veti alá magát a cáfolhatóság tudományos kritériumának. Játéknak azonban jó, és titokban azért érezzük, hogy több is, mint játék… Senki a listán nincs érdemtelenül, legfeljebb – biztosan – az adott értéktartományban további több száz embernek helye lenne… Személy szerint az első héttel (nyolccal) mindenképpen „egyetértünk”. Tudni kell még, hogy aki okos, nem feltétlenül intelligens, és aki intelligens, nem feltétlenül bölcs.
Azok közül a lángelmék közül, akik a fenti „rangsorból” kimaradtak, külön megemlítendő azonban egy, aki sokak szerint minden idők legokosabb embere. Ez nem
más, mint Grigorij Jakovlevics Perelman zsidó származású orosz matematikus. Egyedülálló nem csak hihetetlen intelligenciaszintje, hanem az is, hogy megveti a hírnevet, a megjelenése sem nagyon érdekli. Jelentős eredményeket ért el a Riemann-geometriában és a geometriai topológiában. Minden jel szerint igazolta Thurston geometrizációs sejtését. Ha ez valóban így van, akkor ezzel megoldotta a Poincaré-sejtést, ami a matematika egyik legfontosabb és legnehezebb problémája. A napokban, június 13-án lesz ötvenöt éves.
