Nincs arra utaló jel, hogy az oroszok szándékosan támadják a NATO-tag Románia területét,  az ukrán dunai kikötők elleni támadásokkal viszont a tűzzel játszanak.

A tűzzel játszik, a román határhoz veszélyesen közeli támadásokkal provokálja a NATO-t a Kreml
Július közepe óta módszeresen rombolja az ukrán dunai kikötői infrastruktúrát és gabonaraktárakat az orosz
hadsereg. A Kreml tisztában van azzal, hogy egy drón román területre való becsapódásával mit kockáztatnak
Fotó: YULII ZOZULIA | Forrás: NurPhoto via AFP

Öt nap alatt négyszer támadták az orosz erők az ukrajnai Izmail dunai kikötőjét. A legutóbbi, csütörtök hajnali dróntámadás három órán át tartott. A hármas ukrán-román-moldáv határ az utóbbi időben Európa egyik legforróbb pontjává vált, amióta Oroszország július közepén kilépett az ENSZ égisze alatt működő gabonaszállítási egyezményből. Ezzel a fekete-tengeri ukrán gabonaexport ellehetetlenült és kiemelt szerepet kaptak a dunai kikötők, az orosz hadsereg pedig szisztematikusan kezdte lerombolni a kikötői infrastruktúrát és a térségbeli gabonaraktárakat.

A legnagyobb ukrán dunai kikötő, az Odessza régióhoz tartozó Izmail, de Reni és Kilia is ijesztően közel van a NATO-tag Románia területéhez, hogy bármikor véletlenül is román területre csapódjon be egy eltévedt orosz drón vagy oda hulljanak át az ukrán légtérben semlegesített drónok darabjai. Itt a Duna ukrán és román partjai között helyenként csupán 200 méter a távolság. Maga Reni kikötője is ugyanennyire fekszik a Duna közepén húzódó határtól, és alig 10 kilométerre a legnagyobb román dunai kikötőtől, Galați-tól.

A román Chilia Veche községet és az ukrán Kilia kikötőt csupán a Duna legészakibb ága, a Chilia-ág választja el egymástól, itt annyira kicsi a távolság, hogy a rakodómunkások a két parton hallják egymást.

Oroszország ennek tudatában szisztematikusan támadja az ukrán dunai kikötői infrastruktúrát. Teszi mindezt azok után, hogy a Fekete-tengeren is a tűzzel játszik – nemrég az egyik román tengerparti üdülőtelepülés szállodája mellett robbant fel egy odasodródott akna, sérült már meg román járőrhajó is, az ugyancsak NATO-tag Bulgária partjain is kötöttek már ki orosz, ukrán aknák egyaránt.

A román hatóságok napokon át cáfolták azt az ukrán bejelentést, hogy az egyik, az ukrán légvédelem által lelőtt orosz drón román területre csapódott be Izmail vasárnap hajnali támadásakor. Csakhogy az orosz drónok a következő napokban is megállás nélkül hullottak, a Duna túlpartján a román lakosság állandó fenyegetettségben él, háborús filmként, rettegve szemléli a hangos „tűzijátékot”. A román médiákban megjelent elbeszéléseik szerint saját ablakaik is remegnek a túloldali robbanásoktól.

A román védelmi minisztérium szerdán, a Bukarestben zajló Három Tenger Kezdeményezés értekezlet napján ismerte be, hogy orosz drón darabjai hullottak át román területre, a határtól 250-300 méterre fekvő Plauru falu határában. A szaktárca hangsúlyozta, hogy ezek nem jelentettek közvetlen katonai fenyegetést Románia területére vagy felségvizeire. Ugyanezt közölték szinte szó szerint csütörtöki közleményükben is, a hajnali Izmail elleni támadás után is, hangsúlyozva, hogy az illetékes román szervek az orosz támadások alatt valós időben, elektronikus megfigyelőrendszerek és egyéb megfigyelési eszközök révén figyelték a határ menti légteret.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megerősítette tegnap, hogy a katonai szövetség nem tapasztalt arra utaló jelt, hogy Oroszország szándékosan támadná Románia területét. Az incidenssel kapcsolatban a NATO már szerdán közleményt bocsátott ki, amelyben a tagállamok „erős szolidaritásáról” biztosította Romániát és jelezte, hogy a katonai szövetség folyamatosan figyelemmel követi a helyzetet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter tegnap telefonon egyeztetett a kérdésről román kollégájával, Luminița Odobescuval.  

Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023- szeptember 8-án.