A Magyar Tudomány Ünnepe 2022-es programsorozatának ünnepi előadását Pléh Csaba pszichológus, nyelvész tartotta. Az idei MTÜ mottójához – Tudomány: út a világ megismeréséhez – kapcsolódó előadásában amellett érvelt, hogy ennek az útkeresésnek fontos feltétele az is, hogy az ember saját gondolkodását is tudományosan elemezze. Az előadás cikkünkben megnézhető.
Pléh Csaba szerint magunk megismerésével beláthatjuk és elfogadhatjuk azt, hogy emberi természetünk sajnos nem olyan tökéletes, mint ahogy azt hinni szeretnénk, ám éppen ennek elfogadásával – ennek tudományos megismerésével – tehetünk sokat azért, hogy társadalmi feszültségeinket helyén valóan kezeljük, és a tudomány felismeréseivel segítsük a világ megismerésében való előrehaladást.
Az akadémikus felidézte azt a mindennapjainkban sokszor látott jelenséget, hogy az emberek elveszítik az észszerűség fonalát, önmagába zárt világuk meggyőződéseit ismételgetik, átlépve a tények és a más vélemények korlátait. „A modern pszichológia túlmegy az efeletti sóhajtozáson. Megpróbálja rendszerezni, hogyan és miért tévedünk, amikor érdekeink fonatában, az idő sürgetése közepette hozunk döntéseket” – mondta. A modern pszichológia egyszerre akarja védeni a megismerő ember autonómiáját, a „merjünk tudni” (sapere aude) elvét, és néz szembe azzal, hogy vágyak és érdekek nélkül sehová sem jutunk, s egymásnak feszülő vágyaink tudásainkat is harcossá és karcossá teszik.
Szerinte a tudomány segíti e téren is az önkritikát. Ugyanígy egyensúlyt teremt abban is, hogy miközben társaink elvárásaikkal eltorzítják a „tiszta tudást”, igazodóvá és előítéletessé tesznek, ugyanakkor éppen társainktól tanulunk, és értjük meg egymás szempontjait.
Hosszú gyermek- és serdülőkorával az ember tanulásra ítélt lény. Az emberi gondolkodás erényeinek és csapdáinak megismerése elősegítheti, hogy a bölcsőben rugdalódzó bölcsek kíváncsisága megmaradjon, és mind a serdülő, mind az érett felnőtt magát próbálva nyitott maradjon a világra, a tudásra és a tudományra.
Forrás: MTA
