A szélsőjobbot ismét karanténba zárták.
Fotó: Jan Van de Vel| Forrás: European Union
Három magyar EP-képviselő is vezető tisztséghez jutott az Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban, amelyek kedden tartották alakuló ülésüket. Mindhárom tisztségviselő a Tisza Párt, illetve az Európai Néppárt (EPP) színeiben politizál az EP-ben. A megbízatás két és fél évre szól. A radikális jobboldali Patrióták Európáért pártcsoporthoz tartozó Fidesz-KDNP delegációjának egyetlen irányító hely sem jutott. A Szocialisták és Demokraták (S&D) soraiban ülő Demokratikus Koalíció (DK) két politikusa nem is pályázott elnöki vagy alelnöki tisztségekre, ahogyan a legszélsőségesebb parlamenti frakcióban, a a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) soraiban helyet foglaló Mi hazánk Mozgalom tagja sem.
A tiszás EP-képviselők közül Gerzsenyi Gabriellát a felzárkóztatási pénzek odaítéléséhez és felhasználásához fűződő szabályrendszer kidolgozásával megbízott Regionális Fejlesztési Bizottság első alelnökévé, Kulja Andrást a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság negyedik alelnökévé, míg Magyar Pétert az európai intézmények működésével, az uniós szerződések módosításával kapcsolatos szakmai munkának helyt adó Alkotmányügyi Bizottság negyedik alelnökévé választották.
A Fidesz-KDNP delegációjából két képviselő is pályázott alelnöki pozícióra, de a szavazáson egyiküknek sem sikerült többséget szereznie, ahogy a frakciójuk többi tagjának sem. A demokratikus centrumpártok képviselői a „patrióták” valamennyi jelöltjét leszavazták a szakbizottságokban, így
Gál Kinga nem lett a Külügyi Bizottság negyedik, Hölvényi György pedig a Fejlesztési Bizottság harmadik alelnöke.
A szélsőjobbos képviselők a voksok összeszámolása után bírálták az eredményt és a demokrácia megcsúfolásának nevezték, hogy az EP harmadik legnagyobb politikai csoportjának tagjaiként nem kaptak vezető posztokat. Voltak szakbizottságok, ahol tiltakozásul ki is vonultak a teremből. A jobb- és balközép pártok korábban megállapodtak, hogy azokat a politikai erőket, amelyek szerintük az Európai Unió szétrombolását tűzik célul, megakadályozzák a pozíciószerzésben. Ez így volt az előző ciklusban is, amikor a szélsőséges Identitás és Demokrácia (ID) blokk tagjait nem engedték közel a tűzhöz. Most azonban a korábbi egy helyett két ilyen frakciója van az EP-nek, de a „szuverenisták”, akik a legkisebb frakciót adják, meg sem próbálták az indulást.
Nem kérnek Orbán Viktor szövetségeseiből az EP vezetésében, a fideszes Győri Enikő kiborult -„Hogy merik? Ragadozók!”
A keddi szavazásokon három olyan parlamenti bizottság is új elnököt kapott, amelyik az elmúlt ciklusokban sokat foglalkozott a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetével. Ezek közül a legfontosabb az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, amelynek most egy spanyol néppárti politikus lett az elnöke. A 2010-es évek második felében ebben a testületben született meg az Orbán-kormány elleni hetes cikkelyes, jogállamisági eljárás elindításának az ötlete. Az uniós pénzekkel elkövetett korrupciót is vizsgáló Költségvetési Ellenőrző Bizottság élén ahogy korábban, úgy most is egy német néppárti politikus áll, míg a média- és akadémiai szabadsággal kapcsolatos problémákat rendszeresen tárgyaló Kulturális és Oktatási Bizottság vezetőjévé egy ugyancsak német, de zöldpárti politikust választottak meg.
Megjelent a Népszava Belföld (!) rovatában 2024. júlis 23-án.
A szerkesztő megjegyzése
Az Európai Parlament vezetőiről – itt: Who’s who: overview of MEPs in key posts. Több mint érdekesség: Vincze Loránt annak az Alkotmányügyi Bizottságnak a tagja (és szóvivője), amelyiknek egyik alelnöke Magyar Péter. Bizonyára szorosan együtt fognak működni…
