Ma már aligha kell elmagyarázni a magyar internetezőknek, hogy mi az az Arcanum. Ez pedig Biszak Sándornak köszönhető, aki kitalálta és évtizedek munkájával megvalósította a bárki számára elérhető digitális adatbázist, amely nyomtatott, elsősorban magyar nyelvű újságokat és egyéb kiadványokat, fontos dokumentumokat, térképeket, festményeket és még népzenei gyűjteményt is tartalmaz.
Ez az adatbázis természetesen folyamatosan bővül, hiszen újabb és újabb digitalizálható értékek kerülnek elő, amelyeknek ott a helyük. A magyar nyelvű újságokon és dokumentumokon kívül már szlovák és román nyelvű lapok is bekerültek az adatbázisba. A kereshetőség is egyre kifinomultabb, néhány éve az úgynevezett arckereső is működik, amely mesterséges intelligenciát használva bárkit megtalál az adathalmazban. Kevesen tudnak róla, de egy ideje már szövegfordító is segíti az olvasókat az oldalon.
A felhalmozott adatokból négy nagyobb terméket hoztak létre az Arcanum adatbázisában. Az ingyenesen elérhető Hungaricanát, amely 150 közgyűjtemény közös adattára, a szintén ingyenesen elérhető Térkép gyűjteményt és az Arcanum Kézikönyvtárat, ami a cég régi CD-it tartalmazza, például 50 költő összes versét. Az előfizetős Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) pedig a negyedik és talán a legnépszerűbb, amely az újságok és folyóiratok digitalizált és kereshető gyűjteményét foglalja magában.
Az Arcanum alapítóját, Biszak Sándort 2024. március 15-én a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki a köztársasági elnök. A kitüntetéshez járó oklevélen az áll, hogy mindezt
a közgyűjteményi digitalizáció területén végzett hiánypótló szakmai tevékenysége, különösen a legjelentősebb hazai folyóiratbázis létrehozása érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként
ítélték oda az alapítónak.
Az alábbiakban felidézünk pár fontos pillanatot ebből a kitartó munkából, amelyhez természetesen az Arcanum adatbázisát is használjuk.
Egy vegyész, aki már a legelején pályát módosított
Biszak Sándor eredetileg az ELTE-n végzett 1984-ben vegyészként. Ám gyorsan kiderült, hogy egy másik irány érdekli. Elméleti vegyészként kvantumkémiával kezdett foglalkozni, majd a Richter Gyógyszergyár könyvtárában dolgozott, ami azonnal rabul ejtette. „Százötven ország harmincezer lapjával találkoztam ott, köztük a nagy múltú, több mint száz éve megjelenő Chemical Abstracts-szel is, amely a magyar Beton című folyóiratot is szemlézte” – emlékszik vissza egy interjúban a kezdetekre.
Ekkor aztán történt valami, aminek nyomán megszületett a magyar adatbázis ötlete. A leendő alapító így folytatja a történetét:
„1983-ban ez a Chemical Abstracts kivonatgyűjtemény felkerült az internetre, és én a Richtertől fel tudtam hívni a kaliforniai Palo Alto-t egy tárcsás telefonon. Egy számítógép és egy nyomató segítségével le tudtam kérni például a magyar nyelvű Beton cikkeket tőlük. Tehát ha egy magyar szabadalmat akartam keresni, akkor felhívtam Palo Altot, mert jobban feldolgozták az elmúlt évtizedek adatait, mint Magyarországon. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy “Gyerekek, ilyet azért mi is tudunk csinálni!” és így készítettünk először egy magyar szabadalmi adatbázist, ami 20 db floppy lemezen elfért. Erre figyelt fel a Szabadalmi Hivatal, és jelezte, hogy ezt ki kellene adni CD-n és emiatt alapítottuk a céget.”
Így indult el 1989-ben a vállalkozás, amely apró lépésekkel jutott el végül a mára nélkülözhetetlennek is tekinthető Arcanum adatbázis létrehozásához.
„Fogytán vannak az értelmes anyagok”
Nagyot ugrunk az időben. Az Educatio című folyóirat 2013-ban közölt egy kerekasztal-beszélgetést, amely a digitalizációról, az emlékmentésről és az azzal kapcsolatos szelekcióról szólt. A résztvevő kutatók és levéltári szakemberek közt Biszak Sándor is ott ült, akkoriban már a jól ismert Arcanum Adatbázis Kft. cégvezetőjeként. Ne feledjük, ekkor már huszonnégy éve dolgozott az eredeti ötleten.
Az alábbi idézet egyrészt megmutatja, hogy milyen szívós és alapos munkára van szükség a szakszerű digitalizáláshoz, másrészt az interjú óta eltelt tizenegy év eredménye is kirajzolódik. Ugyanis mára valóban szinte elfogytak a digitalizálható, magyar nyelvű, írásos anyagok.
„Az Arcanum Adatbázis Kiadó digitalizálással foglalkozik, elsősorban a második világháború előtti anyagokkal. Nagyon sokat dolgozunk levéltárakkal, könyvtárakkal. Külön projekt keretében digitalizálunk tudományos folyóiratokat is, ez idáig százhúsz, százharminc folyóirat teljes állományát digitalizáltuk, olyanokét, mint az Athenaeum, a Vasárnapi Újság vagy a Századok.
A teljesség igényével dolgozunk, de persze azt megmondani, hogy a Századoknak hány melléklete volt, ez hány oldalon jelent meg és hol található, még az Országos Széchényi Könyvtár szolgálati katalógusának felhasználásával is igen nehéz. Jellemzően nyolc, tíz könyvtárból tudunk összeszedni egy teljes sorozatot egy folyóiratból, melyeket oldal szinten dolgozunk fel és ellenőrzünk. Havonta fél millió oldalt digitalizálunk, s én azt érzem inkább, ahogy fogynak el az anyagok.
Ki gondolta volna még 1989-ben, a cég alapításakor, hogy 2010-re a magyar szabadalmak teljes állománya digitalizált és kereshető módon hozzáférhető lesz? Nem nagyon találunk olyan jelentősebb folyóiratot, ami ne lenne digitalizálva. Jelenleg a napilapokkal dolgozunk (Népszava, Pesti Hírlap, Pesti Napló), s bár ez tényleg jelentős mennyiség, az már látható, hogy jövő ilyenkorra elfogynak ezek is. Fogytán vannak az értelmes anyagok. S míg a mi kapacitásainkkal egy hónap alatt félmillió oldalt digitalizálunk, addig a Google ugyanannyi idő alatt félmillió könyvet.” (Educatio, 2013, 22. évfolyam, 3. szám)
„2020-ig az összes fellelhető magyar lapot feldolgozzuk”
„Az arcanum szó titkot, más értelmezésben csodagyógyszert, az alkímiában egyenesen a bölcsek kövét jelenti. Mindkét jelentésében telitalálat az Arcanum Adatbázis Kft. tevékenységére, ugyanis a digitalizált oldalak rég elfeledett titkokról lebbentik fel a fátylat, és egyben a bölcsek köve azoknak, akik a hosszas levéltári keresgélést ma már kényelmes kattintásokra cserélhetik” – írtuk egy három évvel ezelőtti bejegyzésben, amikor az Arcanumban található cikkek segítségével összeállítást készítettünk Biszak Sándor munkásságáról. Itt egy 2018-as riportban még csak „nagy álmaként” beszélt arról, hová szeretne eljutni a magyar újságok digitalizálásával.
„Nagyjából 25-en dolgozunk, aminek eredményeként több mint 15 millió oldallal végeztünk, s havonta akár egymillió újabb újságoldalt tudunk digitalizálni. A nagy álmom, hogy 2020-ig az összes fellelhető magyar lapot feldolgozzuk” – olvasható a Szabad Föld 2018-as egyik januári számában.
Nos, ez az álom teljesült, hiszen egy ideje már elmondhatjuk, hogy leszámítva néhány, jogi akadályba ütköző kivételt, a valaha megjelent összes magyar újság elérhető az Arcanumon. Jelenleg pedig már 57 millióhoz közelít a digitalizált oldalak száma.
Legújabban hidegháborús adatbázis készül
Nem kell persze megijedni, hogy nincs már mit digitalizálni. Most éppen az egykori szocialista országok napilapjai, valamint türkmén, üzbég, kazah, ukrán és orosz újságok, a volt Szovjetunió központi lapjai kerültek az Arcanumhoz, amelyeket jelenleg még feldolgoznak, majd egy úgynevezett „Hidegháborús adtabázisként” illesztik be a többi adattár közé.
Annak idején a Szabad Európa rádió szerkesztőségének munkáját segítették ezek az újságok, és most sikerül ezeket együttműködésben digitalizálni. A magyar olvasóknak ez azért érdekes, mert a környező országokban élő magyar lakosság mindennapjai is megjelennek az oldalakon. Településekre vagy személyekre rákeresve, a beépített fordító segítségével ugyanúgy tanulmányozhatjuk majd ezeket a lapokat, ahogy a magyar nyelvű adatbázist. Erről a munkáról az RTL készített egy rövid összeállítást:
Biszak Sándornak olvasóink közül is sokan gratuláltak, munkáját itt is szeretnénk megköszönni!
Az alábbi képek a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének átadásán készültek.
Forrás: Arcanum blog [„A teljesség igényével dolgozunk” – Biszak Sándor tisztikeresztet kapott] A cikkben idézett remek videó a fenti linkre kattintva tekinthető meg. Lásd még Arcanum Adatbázis Kft.
A szerkesztő megjegyzése
56 857 426 oldal – szinte felfoghatatlan: újságok, magazinok, tudományos folyóiratok, könyvek és válogatott tartalmak példátlan, könnyen hozzáférhető demokratikus telephelye, kincsesbányája! A rendszerváltás utáni sajtó- és kulturális élet egyik legfontosabb, káprázatos megvalósítása!
Az erdélyi újságírók-szerkesztők, kutatók, felhasználók és egyszerű lelkes olvasók nevében is lelkesen gratulálunk a megérdemelt kitüntetéshez!
Rokonszakma végzettjeként (az elméleti fizika rendkívül közel áll a kvantumkémiához, amely utóbbinak doktora például Angela Merkel volt német kancellár…) külön elismerésünk a magyar tudományos életet bemutató, illetve a tudományos ismeretterjesztést művelő lapok, folyóiratok, szakkiadványok hozzáférhetővé tételéért.
Végül köszönet azért, hogy az Új Hét „alapjánál álló” ötven évvel ezelőtti lap, A (régi, bukaresti) Hét cikkeit felelevenítve az Arcanum csodája segítségével bemutathatjuk, milyen színvonalas műhelyt és fórumot tudott teremteni az erdélyi magyar értelmiség a diktatúra körülményei között is.
Az Arcanum nem csak minden elismerést, tiszteletet, de minden támogatást is megérdemel! Meg vagyunk győződve róla, hogy Biszak Sándor és csapata nem csak a múltat láttatja, de látja a jövő teendőit is. (Á. H.)
Életút
Biszak Sándor az ELTE vegyész- és könyvtárszakán végzett. Később az INFOKER Kisszövetkezetnél kezdett el dolgozni, majd 1989-ben megalapította napjainkig működő ARCANUM-ot. Szerinte a kultúránk akkor fejlődhet, ha a közös tudásunkat és identitásunkat hordozó emlékeinkből minél többet tudunk eljuttatni a lehető legtöbb emberhez. Mindezt úgy, hogy a befogadókban a továbbgondolkozás igényét is elősegítjük. Hobbija a tenisz és a kirándulás.
Az ‘arcanum’ latin eredetű szó, jelentése rejtély, titok. Átvitt értelemben titkos gyógyszereket is jelentett, amelyeket mint az egészséget helyreállítókat vagy mint a testnek szépségét előmozdítókat adtak el a császárok alatt Rómában.
