Több lap, portál, blog stb. tárgyalja a magyar nyelvészvilágot felkavaró legújabb fejleményt, jelesen hogy Grétsy Lászlót, a neves nyelvészt 2022. február 1-jei hatállyal, kevesebb mint két héttel a kilencvenedik születésnapja előtt – másodmagával – eltávolították a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságából. A legalaposabban talán a Magyar Hang tájékoztat és értelmez.
Elkerülte a nyilvánosságot a nyelvészkörökben tavaly kezdődő vita, ami egy folyóirat, a Magyar Nyelvőr kapcsán robbant ki. A dolgok odáig jutottak, hogy a Balázs Géza által korábban vezetett társaság leváltotta a szerkesztőbizottságból többek közt Grétsy Lászlót is, új felelős szerkesztőnek Balázst nevezve ki. Széles szakmai összefogás alakult ki az ügyben, de hiába.
Az első állásfoglalások tavaly év végén születtek, először csak a válságos helyzetre felhívva a figyelmet. Több egyetem is kiállt mellettük, ennek ellenére több szerkesztőbizottsági tagot, illetve a felelős szerkesztőt is leváltottak. Így idén a szerkesztőbizottság több tagja is lemondott, az ezt követő tartalomért szakmai felelősséget nem vállalva. A nyelvészprofesszorok ragaszkodnak hozzá, hogy a folyóirat alapítói joga a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) tartozik. Egyébként egy idén 150 éves, folyamatos megjelenésű, nemzetközi minősítés szerint Q2 besorolású kiadványról van szó.
Szerkesztőbizottság: Adják át a lapot az ELTE BTK-nak!
A folyóirat szerkesztőbizottsága tavaly szeptemberben kongatta meg a vészharangot az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének honlapján. Mint írták, nyáron értesültek arról, hogy az MTA folyóiratának alapítói joga a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához került, mindezt a felelős szerkesztő, valamint a szerkesztőbizottság tudta és jóváhagyása nélkül. Az új alapító pedig lépéseket tett a felelős szerkesztő leváltása, illetve a szerkesztőbizottság átalakítása irányába. Erre válaszul azt kérték az említett társaságtól, hogy az alapítói jogáról mondjon le, és adja át a lapot az ELTE BTK-nak. Ezt az állásfoglalást olyan tekintélyes nyelvészek írták alá, mint Keszler Borbála felelős szerkesztő, továbbá Tolcsvai Nagy Gábor, Adamikné Jászó Anna, Gósy Mária, Grétsy László, Heltainé Nagy Erzsébet, Laczkó Krisztina és Tátrai Szilárd.
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (MNYKT) elnöke tavaly szeptemberig Balázs Géza volt, azóta pedig Arató Balázs vezeti a szervezetet.
Széles szakmai összefogás, mindhiába
Októberben aztán az egyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszéke is kiállt a szerkesztőbizottság mellett, olyanok csatlakozásával a fent említett nevekhez, mint Antalné Szabó Ágnes, Raátz Judit, Kardosné Balogh Judit, Bartha Csilla, Haader Lea vagy Kugler Nóra. Azaz majdnem a teljes tanszék csatlakozott. Ugyanitt oktat ugyanis Balázs Géza, aki jelenleg a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetnek is a tagja. A nyilatkozathoz csatlakozott az egyetem több tanszéke, továbbá a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete. A Nyelvtudományi Közlemények szerkesztőbizottsága is támogatásáról biztosította az állásfoglalást. Az ELTE Finnugor Intézetének tanácsa is egyetértett szeptember végén.
Hiába viszont a széles szakmai összefogás, a dolgok mentek tovább a maguk útján. Ami azt jelenti, hogy az új alapító leváltotta a felelős szerkesztőt és a bizottság több tagját, február 1-jétől pedig a folyóirat felelős szerkesztőjévé Balázs Gézát nevezte ki. (Ez a változás azonban egyelőre nem jelenik meg a folyóirat impresszumában.) Azaz az új elnök (Arató Balázs) a korábbi elnököt. Arató egyben felmentette a szerkesztőbizottsági tagok közül Grétsy Lászlót és Heltainé Nagy Erzsébetet. Ezért január végi közleményük szerint Tolcsvai Nagy Gábor, Tátrai Szilárd és Laczkó Krisztina nem vállalták tovább a tagságot. „A jelzett dátumtól nem tartozunk felelősséggel a Magyar Nyelvőrben megjelenő tartalmak szakmai minőségéért. Továbbra is fenntartjuk, hogy a Magyar Nyelvőr jogos alapítója a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek támogatását reméljük a tulajdon- és kiadói viszonyok rendezésében” – tették hozzá.
Balázs Géza: A gerjesztett vitában nem kívánok részt venni
Levélben kerestük Balázs Gézát azzal kapcsolatban, mit gondol ezekről az állásfoglalásokról, illetve a folyóirat helyzetéről. A nyelvész lapunknak azt válaszolta: bár csaknem ötven éve a Nyelvőr munkatársa, és 30 éve a szerkesztőbizottság tagja, de csak két hete lett felkérve szerkesztőnek. „A gerjesztett vitában nem kívánok részt venni, ezért sem álláspontom, sem véleményem nincs. Viszont később készséggel állok rendelkezésére, mint eddig is, minden sajtómunkatársnak” – közölte.
Az MNYKNT tavaly októberben azt írta, a Nyelvőr a felelős szerkesztő és a szerkesztőbizottság kérésére került 2020-ban a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához. Állításuk szerint nem avatkoztak a szerkesztésbe, az átadás óta hat szám jelent meg, ezekkel szemben pedig nem is volt kritikai észrevétel. „Ennek ellenére 2021 szeptemberében a felelős szerkesztő és a szerkesztőbizottság a nyilvánossághoz fordult azzal, hogy a lap jövőjét egy másik intézménynél látná jobban biztosítottnak” – közölte a szervezet. Az akkori állásfoglalás végén ez szerepelt: „A Magyar Nyelvőrnek az elmúlt harminc évben több gazdája is volt. Az Akadémiai Kiadó után az ELTE, azután a szerkesztőbizottság kérésére a Magyar Nyelvtudományi Társaság, majd ismét a szerkesztőbizottság kérésére az MNYKNT, most pedig ismét – a már egyszer otthagyott – ELTE került képbe. Az MNYKNT egyeztetéseket folytat a szerkesztőbizottsággal, és a lap felelős szerkesztőjének felkérte a szerkesztőbizottság akadémikus tagját.”
Október óta péntek délutánig bezárólag nem találtunk több hírt az MNYKNT honlapján a vitáról. Levélben kerestük őket is, érdeklődve a felelős szerkesztő és a bizottsági tagok felmentéséről, Balázs Géza kinevezéséről és arról, a széles szakmai összefogás ellenére miért nem került az ELTE BTK-hoz a folyóirat. Érdeklődtünk arról is, hogy ha álláspontjuk szerint a szerkesztőbizottság kérte a folyóirat hozzájuk kerülését, akkor miért mondták utóbbiak, hogy nem tudtak erről, majd miért váltottak le többeket, és lett a felelős szerkesztő Balázs Géza. Egyelőre nem kaptunk választ.
„Balázs Géza megígérte, hogy egy napon belül elintézi a dolgot”
Kerestük továbbá Keszler Borbálát, Tolcsvai Nagy Gábort, Laczkó Krisztinát és Tátrai Szilárdot is, akiket arról kérdeztünk, mivel indokolták számukra a felelős szerkesztő felmentését, illetve ők miért látták veszélyben a szakmai színvonal fenntartását. Egyeztettek-e Balázs Gézával a konfliktusról, illetve utóbbi milyen szerepet játszott az egész folyamatban? Közösen megfogalmazott válaszukban Tátrai, Laczkó és Tolcsvai Nagy azt írták, tudomásuk szerint Arató Balázs bizalomvesztésre hivatkozva mentette fel Keszlert. Amely bizalomvesztés oka az volt, hogy a felelős szerkesztő tájékoztatta a szerkesztőbizottságot arról: az MNYKNT át kívánta alakítani a szerkesztőbizottságot és a folyóirat szakmai karakterét, amit ő nem támogatott. Hozzátették, hogy azt egyébként Balázs Géza is elismerte: az MNYKNT akkori elnökeként, azaz az alapítói jogok gyakorlójaként az átalakítási terveit levélben megosztotta Keszler Borbálával. Grétsy László és Heltainé Nagy Erzsébet felmentésének indoklásáról viszont nem tudnak.
Kérdésünkre, hogy mi az oka az MNYKNT állításaival való ellentmondásnak, fenntartották: a folyóirat alapítói joga a felelős szerkesztő és a szerkesztőbizottság tudta és jóváhagyása nélkül került a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságához. 2019 nyarán, egy szerkesztőbizottsági ülésen, amelyen mindhárman jelen voltak, a szerkesztőbizottság azt támogatta, hogy a folyóirat nyomdai megjelentetését az MNYKNT átvegye az Argumentum Kiadótól (az Argumentum Kiadó a folyóiratnak sem az alapítói, sem a kiadói jogaival nem rendelkezett). A szerkesztőbizottság egy Arató Balázsnak címzett levélben határozottan visszautasította az MNYKNT közleményében szereplőket (a levelet Balázs Gézán kívül a szerkesztőbizottság összes tagja aláírta).
Tárgyaltak-e minderről Balázs Gézával? Elmondásuk szerint 2021 szeptemberének elején az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékén, ahol 2022. febr. 1-ig a szerkesztőbizottság működött, oktatói megbeszélést tartottak. Itt elmondásuk szerint Balázs Géza azt ígérte, egy napon belül elintézi, hogy a Nyelvőr alapítói jogaival jelenleg rendelkező Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága lemondjon az alapítói jogokról, ha ezt a főszerkesztő, Keszler Borbála kéri tőle. „Ezért azzal együtt is személyes felelősséget vállalt, hogy tematizálódott, már nem ő az említett társaság elnöke. Ám amikor Keszler Borbála pár nappal később kérte tőle, tegye meg az ígért lépéseket az alapítói jog átadásáról, ezt nem tette meg” – fűzték még hozzá, megjegyezve, hogy a szerkesztőbizottság ezt követően fordult az MYNKNT jelenlegi elnökéhez, de ez sem hozott sikert.
Azt, hogy miért látták veszélyben a folyóirat szakmai színvonalát, a szerkesztőbizottság tudományos tevékenységének szakmai autonómiáját, az általunk fentebb idézett állásfoglalásukban részletezték. Az ezután következő felmentések pedig csak fokozták a kétségeiket. „Törekvésünket, hogy a Nyelvőr alapítói, illetve kiadói joga visszakerüljön az MTA-hoz, illetve az ELTE BTK-hoz, a szakmai közvélemény, beleértve annak meghatározó intézményeit, határozottan támogatta és támogatja ma is. A tulajdon- és kiadói viszonyok rendezésében ezért is kértük és reméljük az MTA támogatását” – zárták válaszukat.
Kiemelt kép: Az ELTE BTK épülete (Fotó: Wikipedia)
A szerkesztő megjegyzése
A Magyar Nyelvőr 1872. január 15-én alapított magyar nyelvművelő folyóirat. Alapította Szarvas Gábor Pesten. Negyedévenként jelenik meg. Tehát idén volt masfél évszázados! Nemzeti kincs.
A folyóiratot Szarvas Gábor Hunfalvy Pálnak, Budenz Józsefnek és Gyulai Pálnak a kezdeményezésére, az MTA támogatásával indította útjára.
A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig nagy érdemeket szerzett. Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is sokat foglalkoztak.
Összességében betöltötte és betölti hivatását a magyar nyelvművelés területén. Az 1950-es évektől a Kossuth rádió, később a magyar televízió is nagy teret adott évtizedeken keresztül a nyelvművelés kérdéseinek, mintegy tanították a lehetséges médiumokon keresztül a helyes magyar beszédet és kiejtést.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának folyóiratát 1994-ig az MTA adta ki, 1994 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem adja ki.
(Forrás: Wikipédia)
Az első szám (a lap első füzetének) címoldala
A legújabb szám címoldala
