A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) médiaelemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a magyar médiában két narratíva övezi az orosz-ukrán háborút: „nyugati háborúpárti erők által hangoztatott”, valamint „az orosz állami narratíva”. A hivatal elemzésében azt is felsorolja, hogy kik terjesztik ezeket a narratívákat, írja a Telex.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal a kormány álláspontját nem említi mint önálló politikai narratívát, pusztán egy oldalban felvázolja, hogy a magyar álláspont békepárti, ami önmagában áll szemben a nyugati és orosz háborús narratívákkal. „Az európai és amerikai háborúpárti erők narratívájának célja, hogy rábírja a magyar közvéleményt a háborúpárti célokkal és érdekekkel való azonosulásra” – írják.
Az elemzésben több független sajtóterméket is elemeztek, köztük a Telexet, a 444-et, a HVG-t és az RTL-t. Azokat a cikkeket, amiket nyugati háborúpártinak tartanak, hét oldalon keresztül listázzák, és jelentős részük véleménycikk, háborús tudósítás, közvélemény-kutatások eredményeinek bemutatása vagy interjú.
Az orosz narratívát az elemzés alapján szinte csak a Magyar Jelen és az Orosz hírek terjesztik, de erre csak két oldalnyi példát találtak. Az SZVH szerint a két narratíva abban megegyezik, hogy mind a kettő azt akarja elhitetni a magyarokkal, hogy az eszkaláció és az egyik fél győzelme jó lenne Magyarország számára.
A nyugati narratívát terjesztők az elemzés szerint azt sugallják a magyarok felé, hogy fegyvert, katonát kell küldeni, valamint azt, hogy azért világháborús fenyegetésről nincs szó.
Az oroszpárti narratíváról azt találták, hogy csak kisebb elérésű médiatermékekben jelenik meg, amik azt terjesztik, hogy Ukrajnában népirtás folyik az orosz kisebbség ellen, hogy az ukránok nácik, valamint azt, hogy Ukrajnában biofegyvereket fejlesztenek és Oroszország csak védekező háborút folytat.
A felvázolt módszertanból az nem derül ki, hogy mi alapján választották ki, hogy melyik sajtótermékeket vizsgálják meg, így nem tudni, hogy miért maradt ki például a folyamatosan világháborúval riogató Origo, a közmédia, vagy a KESMA-lapok. Főleg, hogy ezek rendszeresen szemlézték az orosz propagandaoldalakat.
Erről a Telex kérdéseket küldött az SZVH-nak.
Nem a sajtót célozzák, de azért mégis
Bár amikor először felmerült a hivatal létrejötte, a kormány azt ígérte, hogy nem azért hozzák létre, hogy a független sajtót támadják, hanem csak azért, hogy feltárják a külföldről finanszírozott szervezetek működését. Ehhez képest az egyik első lépésük az volt, hogy vizsgálatot indítottak az Átlátszó ellen.
Bár a hivatal csak néhány hónapos, az Állami Számvevőszék már eljárást indított ellene, mert nem tett eleget az adatszolgáltatási és átláthatósági kötelezettségeinek, mivel nem tette közzé az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseit, támogatásait vagy kifizetéseit.
Mi az a Szuverenitásvédelmi Hivatal?
Tavaly év végén fogadta el a parlament a szuverenitásvédelmi törvényt, ami miatt azóta uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A törvénnyel papíron létrehozták a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek élére januárban még Novák Katalin akkori köztársasági elnök kinevezte Lánczi Tamást. Ő korábban a Figyelő főszerkesztője volt, amikor a lap egy „Soros-listát” tett közzé random összeválogatott civilekről, politikusokról, újságírókról és aktivistákról.
A Transtelex olvasói többek között akkor olvashattak a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenységéről az oldalon, amikor a Magyar Nemzet cikke nyomán vizsgálatot indított Magyar Péter mozgalma ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról a Telex itt írt bővebben.
