A népszavazást követően nemsokra, április 8-tól megtekinthető a Szépművészeti Múzeumban a Bosch-kiállítás.
Bár ez a triptichon nem lesz itt Pesten (a velenceiek nem engedik a szállítását), ezt is Hieronymus Bosch mester festette:
Az olaszul Santa Liberatának nevezett megfeszített hölgy hivatalosan nem került kanonizálásra, de Nyugat-Európa sok országában tisztelik/imádják szentként a római katolikusok. Egyben ő a testi deformitásokkal rendelkező, szörnyetegnek vagy torzszülöttnek bélyegzett emberek védőszentje is, de emellett a kegyetlenkedő férjeiktől szabadulni akaró asszonyoké és az az abúzust szenvedett nőké is. Meg az anorexeké… És egyes eurovízós énekeseké, olimpikon sportolóké etc…
(Wikipédia, Katolikus lexikon) A Bosch által is megfestett szent a legenda szerint a lány valamikor a nyolcadik-kilencedik században élt az Ibériai-félsziget nyugati felén, talán a portugál Galiciában (nem tévesztendő a lengyel-ukrán-osztrákmagyar de főként zsidó Galíciával…), egy helyi luzitán potentát lányaként. Pogány atyja keresztre feszíttette, mert nem volt hajlandó a kijelölt – pogány, pontosabban mór-muszlim – férfihoz feleségül menni, sem a keresztény hitét elhagyni. Hogy állhatatos maradhasson, kérésére a leányt Isten egy szakállas férfi külsejével ajándékozta meg. Vagyis: nem született transgender volt – a Jóisten tette azzá… Hogy megőrizhesse ártatlanságát… (A szent furcsa nevének alapja a feltételezések szerint a latin Virgo Fortis.) A tömlöcbe zárt leány nem vett magához élelmet sem, hogy még csúnyább lehessen (így lett az anorexiások védőszentje… a jelenség vallási definícija: anorexia mirabilis). Szakálla – a Jóisten segedelmével – egy éjszaka alatt nőtt nagyra és dúsra…
Az alábbi – fából faragott, festett – ábrázoláson, melyet Grazban őriznek egy templomban, Heiligen Kümmernis (ez a német nyelvterületen elfogadott neve) krisztusi pózban – és a Megváltóra hasonlító ábrázattal – látható és imádható… Különösen Németalföldön, Bajorországban és az Alpok német vidékein terjedt el a kultusza, valószínűleg a holland Bosch Mester figyelmét is ezért ragadta meg. Sűrű Graz-járásai során akár még jelenlegi – Karmelita-kolostori – vezérünk figyelmét is megragadhatta…
A történelmi Magyarországon amúgy egyetlen helyen őrzik csak a szent emlékét: a most Szlovákiához tartozó Csetnek egyik templomának freskóján szerepel. (Amúgy Csetnek nem a Tisza folyó, hanem a Rozsnyó patak partján épült, vagyis a nyelvtörő csikós csak ott itathatta a lovait, nyakukban a szépen csengő sárga cserépcsengővel…) De bevonható lehetne akár a Puskás-akadémia kápolnájába is…
A triptichon három táblája tölgyfából készült. A középső, kerek tetejű panel 105 cm × 63 cm (41 hüvelyk × 25 hüvelyk) méretű, és egy női szent keresztre feszítését ábrázolja a nézők tömege előtt. A Krisztus keresztre feszítéséhez kapcsolódó ábrázoláson a nő az ég felé emelt helyzetben, üdvösségére tekint, a kereszt tövében összegyűlt nagy tömeg, köztük hóhérok és közemberek egyensúlyozva, a tipikus elemével. ájuló ember, akit a szomszédai támogatnak. A festményt 2013 és 2015 között restaurálták, hogy a Bosch 2016-os halálának 500. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon szerepeljen. E restaurálás során derült ki, hogy a szent szakállas
A szent története elsősorban az erőszakos férjeiktől szenvedő asszonyokat ragadta meg… A Szakállas Szent Leány kultuszának kezdetén még nem került szóba esetleges transzgendersége, de az utóbbi időkben az LGBTQ ’gender fluid people’ mozgalom katolikus csoportjai is védőszentjüknek választották.
Vagyis: a XIII. századtól ő a középkor – máig tisztelt – szakállas migráns genderes női szentje és vértanúja…
A szerkesztő megjegyzése
Érdekes adalékok olvashatók a caféblog nevű felületen: íme a bejegyzésnek az anorexiát (illetve az alkotás vele való, fentebb idézett összefüggését) illusztráló részlet:
A Wilgefortis-kultuszt a kor orvoslásából lehet megérteni. Az anorexia nervosát először arab orvosok írták le, de az Egyház visszautasította az iszlám kultúrából származó diagnózist. A névadás azt a gondolatot tükrözi, hogy ő az erős szűz (Virgo Fortis), aki megszabadult a kíntól és aggódástól (Kümmernis). Olyan nőnek tartották, aki megfosztotta magát a női gondoktól (pl. menstruáció). Portugáliában a szexuális problémákkal küszködő nők védelmezője volt. A legérdekesebb a legendában, hogy nemcsak az anorexia tüneteit írja le pontosan, de azokat a pszichés félelmeket is, amelyek ezt a betegséget kísérik.
A kór pszichológiai jellemzője, hogy a beteg fél a normális testsúlyától, és hajszálvékony szeretne lenni. Egyfajta morbid félelem él benne a kövérségtől. Ez olyan viselkedéssel társul, amellyel jelentős súlyvesztést ér el, majd ebből adódóan az endokrinológiai következmények is megjelennek a testén. Néhány páciensnél a hormonális egyensúly elvesztése abban nyilvánul meg, hogy szőrnövekedés indul meg a felső ajak fölött és az állon. A haj elvékonyodik és kihullhat, emiatt minden más arcszőrzet hangsúlyossá válik a beteg megjelenésében.
Ma az anorexiát az érzelmek, a család és a társadalom által előidézett kombinált tünetegyüttesként írjuk le, de a középkori Európában ez csodának tűnt. Szent Wilgefortis alakja tehát nem fiktív szentet takar, hanem egy erkölcsi dilemmában az éhezést és vértanúságot vállaló királylányt és sorstársait. Summa summarum adott volt egy létező pszichés betegség, amelyhez hozzárendeltek egy legendát, majd az áldozatot azonosították egy korai Krisztus ábrázolással. Hmmm.
