kampányzáró eseményen 2024. szeptember 27-én (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)
Először nyert parlamenti választást Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A jelenlegi kormányt alkotó Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek egyaránt leszerepeltek, és a szociáldemokraták (SPÖ) történetük legrosszabb eredményét érték el. Az FPÖ-nek viszont nehéz lesz kormány alakítania, mivel a rivális pártok a választás utáni értékelésekben is elzárkóztak egy Szabadságpárttal kötendő koalíciótól. Így az sem lehetetlen, hogy végül a vesztesek – ÖVP, SPÖ – lépnek majd nagykoalícióra, az FPÖ pedig „hoppon marad”.
A Szabadságpárt győzelme azért rendkívüli, mert korábban sohasem fordult elő Ausztriában, hogy szövetségi választáson ne a két nagy párt – ÖVP és SPÖ – egyike gyűjtse be a legtöbb szavazatot. Az éjfél előtt megszületett nem hivatalos eredmény alapján a Szabadságpárt a szavazatok 28,8 százalékát begyűjtve győzött. A második helyen a Karl Nehammer jelenlegi kancellár által vezetett Néppárt végzett 26,3 százalékos eredménnyel. A szociáldemokrata párt (SPÖ) csupán a harmadik helyet szerezte meg 21,1 százalékkal. Noha az első eredmények alapján még fej-fej mellett álltakt a liberális NEOS és a Zöldek, végül a NEOS futott be negyedikként (9,2 százalék), a Zöldek 8,3 százalékra végeztek. Utóbbi párt eddig a Néppárttal alkotott kormánykoalíciót.
Az eredmény azt jelenti, hogy az FPÖ 56 mandátumot szerzett, de egyedül nem képes kormányt alakítani. Ezzel együtt a Kickl-pártban történelmi eredményről beszélnek. Az ÖVP – amely igen jelentős veszteségeket szenvedett – ezúttal 52 képviselői hellyel kell beérnie, míg az SPÖ 41 képviselőt küldhet a parlamentbe. A NEOS-nak 18, míg a Zöldeknek 16 képviselője lesz. A kormányzati többséghez legalább 92 mandtáumra van szükség. Mint arról beszámoltunk, a választás előtt valamennyi párt elutasította a koalíciót az FPÖ-vel, amelyet szélsőjobboldaliként tartanak számon. Noha látszott esély arra is, hogy új párt is bekerül az osztrák törvényhozásba, ez sem a Bierparteinak, sem a korábban Grazban és Salzburgban is sikereket felmutató kommunistáknak (KPÖ) nem sikerült (KPÖ: 3,76 százalék; Bierpartei: 2,11 százalék).
Az előzetes eredményeket 17 órakor tették közé, miután utolsóként a bécsi szavazóhelyek is bezártak. Addigra azonban már számos szavazóhelyiségben befejeződött voksolás, sőt a szavazatokat is megszámolták. Ez az oka annak, hogy az előzetes eredmények még néhány tizedszázaléknyival nagyobb előnyt mutattak az FPÖ-nek a Néppárt előtt. Utolsóként a bécsi szavazatokat számolták, amelyek hatására minimálisan jobb lett a szociáldemokraták eredménye. Ám az SPÖ így is története legrosszabb szereplését produkálta. A választási részvétel egyébként magasabb volt, mint a 2019-es választás alkalmával: az ORF választási műsora szerint a választópolgárok 78 százaléka voksolt.
Herbert Kickl a választás várható eredményét értékelve köszönetet mondott a választóknak az optimizmusért, a bátorságért és a bizalomért. Szerinte az FPÖ-vel kormánykoalíciót kizáró pártoknak – mindenekelőtt a Néppártnak és az SPÖ-nek –, arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy mit gondolnak a demokráciáról.
Karl Nehammer kancellár értékelésében a pozitívumokra összpontosított: Az ÖVP visszaküzdötte magát onnan, ahol néhányan már látni vélték a pártot, a politikai eljelentéktelenedésből. Úgy véli, a jövőre nézve az a feladat, hogy megértsék, miért kaptak több szavazatot a radikálisok, mint ők – jelentette ki az FPÖ-re utalva. Hozzátette: a Néppárt képviseli a politikai közepet és az értelmet.
Andreas Babler, az SPÖ tavaly megválasztott elnöke csalódottságának adott hangot: Ez az eredmény a szociáldemokrácia számára nem az, amelyet az ember kíván – mondta az ORF-nek. Szerinte Ausztria nem léphet Magyarország útjára – jelentette ki Kicklre utalva, aki több aspektusban is Orbán Viktor politikáját példaértékűnek tartja.
Az esti órákban Alexander Van der Bellen államfő is értékelte az eredményeket. A kompromisszumok szükségességét hangsúlyozta, és arról beszélt, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányalakítás során a demokrácia alapvető szabályait betartsák. A köztársasági elnök szerepe felértékelődik a következő időszakban: ő ad ugyanis kormányalakítási megbízást. Korábban úgy nyilatkozott – az FPÖ esetleges győzelme esetére – nem magától értetődő, hogy a legtöbb szavazatot gyűjtő listavezető kap majd kormányalakítási megbízást. Erre akkor Kickl úgy felelt: ha nem így lenne, az komoly politikai válsághoz vezetne Ausztriában.
