Elmérgesedő vita folyik a kínai vakcina hatásosságáról (lásd cikkeinket ITT, ITT és ITT). A hivatalos oldal cáfol: a kínai hivatalosság is, a magyar külkereskedelmi miniszter is. A politikusok vitatkoznak és vádaskodnak – pedig milyen egyszerűen el lehetne dönteni legalábbis a hatékonyságnak a dilemmáját, ha mondjuk a jogi vonatkozások az igazságszolgáltatásra tartoznak is: meg kellene vizsgálni a kínai vakcina hatásosságát! Tulajdonképpen az a címe – Egy magyar orvos-biológus szerint mielőbb meg kellene vizsgálni a kínai vakcina hatásosságát – a Telex cikkének is (jegyzi Koroknai Gergely), amelyet az alábbiakban ismertetünk.
*
A koronavírus ellen Magyarországon is használt Sinopharm-vakcina hatásosságának átfogóbb vizsgálatát sürgeti Sarkadi Balázs akadémikus, orvos-biológus, hogy pontos képet kapjunk arról, mennyire hatásos az oltás, és mennyi idő után milyen védettséget ad az ezzel beoltottaknak. Erről a HVG írt egy Sarkadi által a kutató kollégáinak címzett levél alapján – ezt a levelet korábban a Telex is megkapta, ám Sarkadi engedélye nélkül nem akartuk közölni annak tartalmát.
Sarkadi azért szorgalmazza az átfogó vizsgálatot, hogy valódi képet kaphassunk a Sinopharm vakcinája által kialakított védettségről, az oltás hatásosságát ugyanis sem a magyar, sem az európai hatóságok nem vizsgálták, a magyar engedélyeztetés is rendelet alapján történt.
Mivel a hatásosságról csak a gyártó közlése érhető el – a Sinopharm szerint az eredeti vírusváltozat ellen 70-78 százalékos, a brit variáns ellen 60 százalékos védettséget nyújt –, minden egyéb ellenőrizetlen.
„A hazai adatok egyelőre anekdotikusak, hiszen nem történt lényegi, szélesebb körű vizsgálat. A klinikákon történt vizsgálatok szerint azonban több Sinopharm-vakcinával oltott páciensnél három hét után sem volt mérhető ellenanyag (kvantitatív vizsgálatok), ráadásul ebből négy esetben a páciens több hét után megfertőződött a CoV-2 vírussal, és klinikai kezelésre szorul.” – áll Sarkadi levelében.
Az MTA rendes tagja felveti azt is, hogy a Sinopharm vakcinájának elsősorban antitestválaszt kellene kiváltania, „ugyanakkor egyre több hazai adat van arra vonatkozóan, hogy a CoV-2 ellenes antitest több hét után sem jelenik meg az evvel a vakcinával oltottak szérumában.”
Sarkadi tehát nem vonja kétségbe a kínai vakcina hasznosságát, pusztán arra világít rá, hogy mindenki szerint az volna a legjobb eset, ha az aggodalom feleslegesnek bizonyulna, és kiderülne, hogy a Sinopharm-vakcina „igen magas százalékban pozitív antitesteredményt és megfelelő klinikai védettséget ad”. Ehhez viszont szükséges a vizsgálat, ami Sarkadi szerint alacsony költséggel elvégezhető lenne.
Kedden egyébként Rusvai Miklós virológus is arról beszélt, fontos lenne tisztán látni a Sinopharm-oltás ügyében, és szerinte ezt egy önkénteseken végzett reprezentatív vizsgálattal gyorsan el is lehetne intézni.
*
Elsőként az Egyesült Arab Emírségekben merült fel, hogy bizonyos, ritka esetekben szükség lehet egy harmadik adagra is a Sinopharm-oltás esetében, majd Szerbiában, sőt, Kínában is előkerült ugyanez a kérdés, igaz, a kínai járványügyi központ később erősen árnyalta a korábbi nyilatkozatot. Erre reagálva a Sinopharm annyit közölt, hogy megvizsgálja, szükség van-e harmadik emlékeztető oltásra is a hatásosabb védettség érdekében.
*
Ami a magyarországi helyzetet illeti, Müller Cecília országos tisztifőorvos április 12-én azt mondta, „nincs ok változtatni a Sinopharm-vakcina alkalmazásán”, de ha hivatalos adat jön a gyártótól vagy valamilyen hatóságtól, akkor megteszik a szükséges lépéseket, ahogy azt egyébként bármilyen más vakcina esetében is tennék.
