A pompás kifejezést a kiváló Válasz Online portál témába vágó cikkének bevezető szövegéből vettük, amely szenzációs fejleményről számol be a kínai vakcina ügyében. Íme a bevezető és – jelentéktelen elhagyásokkal – íme a cikk, jegyzi: Bódis András.. Szövevényes történet bontakozik ki, aminek még a mai körülmények között is lehet szomorú vége.
Folytatódik a Sinopharm-saga. A rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával – bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál a Válasz Online minapi cikke nyomán. Tényi úgy látja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
*
Amióta a kormány nyilvánosságra hozta a Sinopharm-vakcinák beszerzéséről szóló 55 milliárd forintos szerződést, „egy ország” találgatja, miért kellett a kínai és a magyar állam közé beékelni egy nevenincs, a NAV-nyilvántartás szerint jelenleg három alkalmazottat foglalkoztató gyógyszerkereskedőt, a Danubia Pharma Kft.-t, illetve a társaság nevenincs ügyvezetőjét, Tuza Mátét. Ami biztos: a Danubia jelenleg a még „nevenincsebb” Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi pedig két stróman neve alatt fut. Az emlegetett Tuza be is vallotta az Indexnek, hogy a társaság valódi tulajdonosai nem ők, hanem „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”.
Nyilatkozata után Tuza Mátét külön levélben figyelmeztettük: Magyarország Alaptörvénye értelmében „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. A magyar jogszabályok szerint ráadásul betekintési jogunk is van a Danubiát hivatalosan birtokló Syntonite Med Zrt. részvénykönyvébe – ám Tuza mindeddig nem érezte úgy, hogy lapunknak válaszolva eleget kellene tennie alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek.
A nyilvánosságnak egyelőre tehát csak áttételes információi lehetnek arról, hogy kik húzhatnak anyagi hasznot a hiperdrága kínai vakcinák behozatalából. Mint megírtuk, minden jel arra utal, hogy a tranzakció mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora. (…)
*
Cikkünk megjelenése után a 24.hu hírportál arra a következtetésre jutott: ha másnak nem is, a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) vezető Müller Cecíliának elvileg tudnia kellene, ki áll az 55 milliárdos kínai vakcinaüzletre kiválasztott cég mögött. Legalábbis az NNK és a Danubia Pharma között köttetett beszerzési szerződés 7. pontjában az eladó úgy nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül, azaz megismerhető a tényleges tulajdonosa. A hivatalos cégbírósági adatok között azonban nem látszanak a tényleges tulajdonosok, csak úgynevezett „részvényesi meghatalmazottak”, azaz strómanok. Ettől függetlenül a Danubia Pharma leadhatott egy átláthatósági nyilatkozatot, azaz legalább Müller Cecíliáéknak „megsúghatták”, kik keresnek a Sinopharm-bizniszen – ám a 24.hu kérdésére az NNK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem árulta el, birtokukban van-e ez a dokumentum.
*
Ilyen előzmények után a rendszeres feljelentő és volt Fidesz-tag Tényi István bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés bűntett gyanújával – ismeretlen elkövető ellen. Beadványában Tényi is megállapítja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye és a nemzeti vagyonról szóló jogszabályok értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára. Szerinte az ügyben – bizonyítottság esetén – felvetődhet a hűtlen kezelés bűntett gyanúja. Egyben arra kéri a hatóságokat, hogy a tényállás tisztázása érdekében szükség esetén indítsanak nyomozást, illetve állapítsák meg bűncselekmény gyanúját.