Dokumentum: a román Legfőbb Ügyészség közleménye!
Közlemény
A 2025. február 26-án, a 2025. augusztus 1-jén és 2025. augusztus 4-én kiadott sajtóközlemények folytatásaként a Legfőbb Ügyészség Büntetőeljárási Osztályának ügyészei vádat emeltek huszonkét vádlott ellen:
- egy vádlott (más ügyben már bíróság elé állítva) bűnsegédleti kísérlet az alkotmányos rend elleni cselekményekben, illetve hamis információk folytatólagosan elkövetett terjesztése miatt (két külön cselekmény),
- egy vádlott (távollétében előzetes letartóztatásban), az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérlete, a fegyverek és lőszerek kezelésére vonatkozó szabályok megsértése, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése, engedély nélküli pirotechnikai tevékenységek és közfelbujtás miatt,
- két vádlott (távollétükben előzetes letartóztatásban) az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérlete miatt,
- két vádlott (bírói felügyelet alatt) az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérlete és engedély nélküli pirotechnikai tevékenységek miatt,
- tizenhat vádlott (bírói felügyelet alatt) az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérlete miatt.
Az ügyészek a vádiratban rögzítették, hogy a Román Alkotmánybíróság 2024. december 6-án hozott 32. számú határozatával megsemmisítette a 2024-es romániai elnökválasztást. Ennek nyomán 2024. december 7-én délelőtt 10:51 és 12:01 között az első vádlott, aki jelölt volt ezen a választáson, titokban találkozott Ilfov megyei Ciolpani településen, egy lovasközpontban a második vádlottal (zsoldos, aki nemzetközi konfliktuszónákban tevékenykedett, valamint toborzásban és paramilitáris kiképzésben vett részt, és akinek támogatását a kampány idején és azt megelőzően is élvezte).
A két vádlott egy olyan tervet vitatott meg, amely szerint a második vádlott katonai felkészültséggel rendelkező vagy katonai jellegű képességekkel bíró emberekkel együtt 2024. december 8-án Bukarestben, tüntetésekhez kapcsolódva, erőszakos, szubverzív akciókat hajtott volna végre, hogy eltérítse a békés megmozdulásokat erőszakos demonstrációkká. A stratégia célja a társadalmi feszültség idején az érzelmek és magatartás manipulálásával az alkotmányos rend megváltoztatása vagy az államhatalom gyakorlásának akadályozása volt.
Az ügyészek rámutattak, hogy az első vádlott cselekedetei – a titkos találkozó megszervezése, a terv megtárgyalása, egy radikális-nacionalista szervezet vezetőjének megkeresése, valamint a televízióban elhangzott hamis és pánikkeltő információk terjesztése, illetve a választások folytatására való buzdítás – mind hozzájárultak a második vádlott bűnös elhatározásának megerősítéséhez.
A második vádlott huszonegy fős paramilitáris csoportot szervezett, amely hét autóval indult Bukarest felé, hogy ott állami hatóságok elleni tüntetéseket robbantson ki. Ezeket a megmozdulásokat erőszakossá kívánták tenni, ezzel akadályozva a törvényes államhatalom működését és veszélyeztetve a nemzetbiztonságot.
A vádirat rögzíti, hogy a csoport különböző veszélyes eszközökkel (kések, tőrök, teleszkópos botok, gázsprayk, boxerek, fejszék, lőfegyverek és 65 darab nagy erejű pirotechnikai anyag) felszerelve indult el Bukarest felé, de a hatóságok rendőrségi ellenőrzőpontokkal 2024. december 7–8. éjszakáján elfogták őket, és a több autóban talált fegyvereket lefoglalták.
Az ügyészek hangsúlyozták, hogy ezek a cselekmények közvetlenül veszélyeztették a nemzeti biztonságot és az alkotmányos rendet. A vádirat hosszan elemzi az „alkotmányos rend” fogalmát a Román Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában, kiemelve, hogy bármilyen kísérlet annak erőszakos megváltoztatására súlyos támadást jelent a jogállam és a demokratikus rend ellen.
A vádirat szerint az ilyen akciók – államcsínykísérletek, paramilitáris vagy inszurrekciós jellegű fellépések, radikális politikai mozgalmakhoz kötődő szubverzív cselekmények, valamint az ezekkel összefüggő módszeres információs manipuláció – mind az alkotmányos rend és a nemzetbiztonság elleni veszélyforrások, és büntetőjogi beavatkozást indokolnak.
Az ügyet a Bukaresti Ítélőtábla elé terjesztették, amely hatáskörrel rendelkezik az alapügy eldöntésére.
Az ügyészség hangsúlyozza, hogy az eljárásnak ez a szakasza a büntetőeljárási törvénykönyv szerint a nyomozás lezárását és a vádirat bíróság elé terjesztését jelenti, és semmiképpen sem sérti az ártatlanság vélelmét.
