Az összuniós, reprezentatív közvélemény-kutatás alapján idén február-márciusban a romániaiak 50 százaléka látta pozitívnak az EU-t, amivel átlag felett vagyunk – írja a G4Media. A Telex összefoglalója szerint Magyarországon a megkérdezettek 46 százalékának van pozitív véleménnyel az unióról, ami ugyan egy százalékponttal elmarad az EU-s átlagtól, de még mindig öttel több, mint amit tavaly ősszel mértek.
Ehhez képest a romániaiak 65 százaléka gondolja úgy, hogy országa profitál az EU-tagságból, amivel elmaradunk az EU-s átlagtól. Az európai polgárok jelentős többsége, 71 százalékuk állítja, hogy országa profitál az EU-tagságból. A magyarországi megkérdezettek 77 százaléka gondolkodik erről így.
Az európai polgárok 60 százaléka nyilatkozott azt, hogy érdeklődik a 2024. júniusi EP-választások iránt. Ez 3 százalékponttal több, mint amit 2023 őszén mérték, és 11 százalékponttal haladja meg a 2019 februárjában/márciusában mért értékeket. A válaszadók 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg el fog menni szavazni, ami +3 százalékpontot jelent 2023 őszéhez és +10 százalékpontot 2019 februárjához/márciusához képest.
A felmérés eredményei arra utalnak, hogy az uniós polgárok tisztában vannak a választások fontosságával a jelenlegi geopolitikai környezetben. Tízből nyolc válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy a szavazás most még fontosabb, mint korábban.
A romániai válaszadók véleménye egybecseng az EU-s átlaggal. A válaszadók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érdeklődik a 2024. júniusi választások iránt. 2023 őszéhez képest Romániában ez nem jelent emelkedést, de 11 százalékponttal haladja meg a 2019 februárjában/márciusában mért értékeket. A román állampolgárok 74 százaléka véli úgy, hogy valószínűleg szavazni fog az EP-választásokon. Öt évvel ezelőtt még a románok 55 százaléka vélekedett hasonlóan. A romániai válaszadók 68 százaléka gondolja úgy, hogy a szavazás fontosabb a jelenlegi geopolitikai környezetben, mint korábban. Magyarországon 15 százalékponttal emelkedett 2019-hez képest azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy érdeklődnek az EP-választások iránt.
Az EU-s polgárok 81 százalékának van pozitív vagy semleges képe az Európai Parlamentről, míg a romániai megkérdezettek esetében ez 80 százalék. Érdekesség, hogy a felmérés történetében az Európai Parlamentről pozitívan gondolkodók aránya először haladja meg azokét, akik semlegesen gondolkodnak az EP munkájáról. Átlag a megkérdezettek 41 százaléka véli pozitívnak a munkájukat, és 40 százalék viszonyul hozzá semlegesen. A megkérdezettek 56 százaléka szeretné, ha az EP-nek fontosabb szerepe jutna, ami azt jelenti, hogy sikerült megfordítani 2020 óta húzódó negatív trendet.
Az EU-s polgárok azt szeretnék, ha a választási kampány során a fő témák a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (33 százalék), valamint a közegészségügy helyzete (32 százalék) lenne. A gazdaság és a munkahelyteremtés támogatása, valamint az EU védelme és biztonsága 31 százalékkal a harmadik helyre kerültek. Utánuk következik a klímaváltozás elleni fellépés 27 százalékkal. Romániában a gazdaság és a munkahelyteremtés támogatását tartották szeretnék leginkább fő témának (42 százalék), majd a közegészségügy helyzete (37 százalék), valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (33 százalék) említették a leggyakrabban fontos topikként. Magyarországon a közegészségügyet tartják a legfontosabb kérdésnek.
Az EU védelme és biztonsága téma végzett a legtöbb országban az első helyen, összesen 9 tagállamban tartották ezt a legfontosabb témának, többek között Dániában, Finnországban, Litvániában, Lettországban, Csehországban, Németországban, Lengyelországban, Hollandiában és Észtországban.
A felmérés eredményei itt olvashatók részletesen.
