Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétette az idei népszámlálás előzetes eredményeit. Az INS elnöke, Tudorel Andrei máris bejelentette, hogy Románia lakossága mintegy 19 millió fő, egymillióval kevesebb, mint a 2011-es népszámláláskor. „Megfigyeltünk egy tendenciát: a megyeszékhelyek városainak lakossága csökken, a szomszédos városokban pedig nő a népesség” – mondta Tudorel Andrei.
Románia lakossága jelen pillanatban: 19 053 815 fő. Ez 2011-hez képest 1 067 826 fős csökkenést jelent. Nemekre lebontva az adat a következőképpen néz ki: 9 808,3 ezer (ami 51,5%-ot jelent) nő, és a fennmaradó 48,5 százaléka férfi. A populáció nagyobb hányada él városi környezetben: az összegyűjtött adatok szerint: 9.941,2 ezren laknak városon (ami 52,2%-ot jelent).
Etnikai adatok
Az etnikai hovatartozásra vonatkozó információk 16 568,9 ezer személyről álltak rendelkezésre (a Románia állandó népességét alkotó 19 053,8 ezer személyből).
A népszámlálás során regisztrált magyar nemzetiségű népesség száma 1 002,2 ezer fő volt (6,0%, az előző népszámlálás 6,5%-ához képest).
A magukat romának vallók száma 569,5 ezer fő, ami 3,4%-t jelent, a 2011. évi 3,3%-hoz képest kismértékben emelkedett ennek az etnikai kategóriának az aránya.
Azok az etnikai csoportok, amelyek esetében 20 ezer fő feletti létszámot regisztráltak, az ukránok (45,8 ezer fő), a németek (22,9 ezer fő) és a törökök (20,9 ezer fő) voltak.
A népszámlálás részletesebb eredményeiből ugyanakkor az is kiderül, hogy nem éri el az egymilliót azoknak a magyar nemzetiségűeknek a száma, akik magyar anyanyelvűnek is vallották magukat. Összesen 977.450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek Romániában, amíg a magyar nemzetiségű személyek közül 22.353 román anyanyelvűnek, 1.335-en roma nyelvet beszélőnek, 191-en pedig német anyanyelvűnek vallotta magát.
Voltak néhányan, akik magyar nemzetiségűként ukrán, orosz, szerb, szlovák, horvát, bolgár, olasz vagy épp macedón anyanyelvűként határozták meg magukat. Hogy még bonyolultabb legyen a képlet, a magukat románnak valók között is vannak olyanok, akiknek magyar az anyanyelve, összesen 24.650 személy. A romák között 32.086 magyar anyanyelvű van a hivatalos statisztika szerint, a németek között 3.841 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg a zsidók között 3.841 magyar anyanyelvű volt tavaly december elsején. Az adatok szerint összesen 1 038 806 személy vallotta magát magyar anyanyelvűnek.
Vallás
A felekezeti hovatartozást 16 397,3 ezer személy regisztrálta, és a rögzített adatok azt mutatják, hogy a vallásukat bevallók 85,3%-a ortodox vallású (86,5%-ról csökkent);
4,5% vallotta magát római katolikus vallásúnak (4,6%-ról csökkent), 3% református vallásúnak (3,5%-ról csökkent).
0,4% és 0,8% között volt a görög katolikus (0,7%), a baptista (0,6%), a hetednapi adventista és a muszlim (egyenként 0,4%). A teljes népesség 0,9%-a vallotta magát „vallástalannak”, ateistának vagy agnosztikusnak.
A magukat magyar nemzetiségűnek vallók közül 19 162-en mondták azt magukról, hogy ortodox vallásúak, 405 212-en azt, hogy római katolikusok, 453 621-en azt, hogy reformátusok, 46 186-an pedig azt, hogy unitáriusok. Összesen 12 772 magyar vallotta magát görögkatolikusnak, 10 922-en baptistának, 10 534-en evangélikus-lutheránusnak, 9 054-en a Jehova tanúi felekezethez tartozónak, 6 673-en hetednapi adventistának, 5 852-en pedig pünkösdi egyházhoz tartozónak. 1081 magyar állította azt magáról, hogy ateista, 6017-en vallástalannak, 422-en pedig agnosztikusnak vallották magukat.
Iskolázottság
A teljes lakosság 43,5%-a rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel (középiskola, szakközépiskola, szakiskola vagy mesterképzés), szemben a korábbi 41,4%-kal. Emellett 40,5%-uk alacsony szintű (általános iskolai, középiskolai vagy semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezik) – 44,2%-ról csökkent. A felsőfokú végzettségűek aránya 16%, szemben a korábbi 14,4%-kal.
143,6 ezer ember írástudatlan, ami a 2011-es 245,4 ezerhez képest jelentős csökkenést jelent.
A magukat magyarnak vallók közül 130 051 (12,9%) személynek van felsőfokú végzettsége, 501 411 (50%) személynek középfokú, míg 370 689 (36,9%) személynek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettsége.
Demográfiai elöregedés és lakosságvesztés
A lakosság elöregedési folyamata a tíz évvel ezelőttihez képest elmélyült, az idős (65 éves és idősebb) népesség arányának növekedésével. A demográfiai öregedési index közel 20 százalékponttal nőtt: 100 fiatalra jelenleg 121,2 idős személy jut (LPR 2021) a 101,8 (LPR 2011) korábbi arányhoz képest. A demográfiai függőségi ráta egy évtized alatt 47,0-ról 55,5-re nőtt: ez a 100 felnőttre jutó fiatal és idős személyek számának a megoszlását jelöli.
A 2011-ben regisztrált állandó népességhez képest Románia 1,1 millió lakost (1067,8 ezer főt) veszített. A 42 megyéből (beleértve Bukarestet is) 39 megye lakossága csökkent. Kivételt képez Ilfov megye, amely 153,9 ezer fővel gyarapodott, de Beszterce-Naszód és Suceava megye is, amelyek 9,8, illetve 7,7 ezer lakossal gyarapodtak.
A legnagyobb népességcsökkenést Caraș-Severin (-16,6%, azaz 49,0 ezer fővel kevesebb) és Teleorman (-14,9%, azaz 56,6 ezer fővel kevesebb) megyében regisztrálták.
Abszolút értékben a legnagyobb népességveszteséget Bukarest önkormányzata könyvelhette el, 166,4 ezer fővel (-8,8%). Meg kell azonban jegyezni, hogy Ilfov lakossága erőteljesen növekedett, ami azt jelenti, hogy sok bukaresti települt a szomszédos településekre. Prahova (-67,8 ezer fő, ami 8,9%-ot jelent) és Dolj (-61,1 ezer fő, ami 9,3%-ot jelent) megye is veszített lakosságából.
Az előzetes eredmények bejelentésre már reagált is az RMDSZ, amely azért kampányolt a számlálási időszakban, hogy meglegyen az 1 millió magyar. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a romániai magyaroknak, akik büszkén kiálltak a magyarságuk mellett, és mindazoknak, akik megszervezték, vagy valamilyen formában segítették a lekérdezés mindkét szakaszát: a számlálóbiztosoknak, a történelmi magyar egyházaknak, a civil szervezeteknek, a sajtó képviselőinek és az RMDSZ-ben dolgozó kollégáknak egyaránt.
„2022-ben ismét megmutattuk, hogy a szülőföldön akarunk jövőt tervezni magunknak erős magyar közösségként. 2023-ban is számíthatunk egymásra!” – idézi az RMDSZ közleménye Kelement.
Címkép forrása: u7szerk.
