A Portfolio elemzője, Hornyák József megdöbbentő statisztikai adatokat és összefüggéseket ismertet.
Egyáltalán nem volt túlzás, amikor a koronavírus-járványt sokan egy olyan láthatatlan ellenséghez hasonlították, amellyel háborúban áll a világ. A 2020-as magyarországi csata eredményeit illusztrálják a KSH friss adatai, amelyek a várható élettartam drasztikus visszaesését mutatják. A rossz hír az, hogy minden bizonnyal a 2021-es halálozási adatok is kellemetlenek lesznek. De mi vár ránk a Covid-járvány után?
Csökken a várható élettartam
Csata egy láthatatlan ellenséggel? Háborús helyzet a kórházakban? Vagy csak egy kis nátha? Egy kis influenza? A Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelmű képet festenek: a koronavírus-járvány Magyarországon húszéves csúcsra emelte az elhunytak számát, és akkora zuhanást okozott a várható élettartamban, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.
Tavaly 143 ezren haltak meg, ami több mint 10 ezerrel haladja meg a megelőző évek adatait, és jól látható, hogy a koronavírus-járvány megtörte az évtizedek óta tartó, kedvezőnek mondható halálozási trendet. (Érdemes megjegyezni, hogy az már a járvány előtt is világos volt, hogy az elkerülhető halálozások száma érdemben tovább csökkenthető lenne.)
A születéskor várható élettartam ezzel párhuzamosan 75,52 évre csökkent 2020-ban az előző évi 76,16 évről, ami 0,64 éves mérséklődésnek felel meg. Ilyen drasztikus visszaesésre a rendszerváltás óta nem volt példa.
Magyarországon a koronavírus-járvány előtt átlagosan 0,2 évvel nőtt a várható élettartam évente. Az extrém mértékű visszaesés azonban nem meglepő, Európa legtöbb országában – ahol nem tudták megfékezni a koronavírus-járványt – hasonló számokat láthatunk.
Habár Magyarországon nem lehet tudni, hogy az egyes megyékben mennyien haltak meg a koronavírussal összefüggésben, annyi biztos, hogy a várható élettartamot mindenhol negatívan befolyásolta a járvány. Azt sem lehet tudni, hogy inkább azért esett vissza a várható élettartam egy megyében nagyobb mértékben, mint egy másikban, mert nagyobb volt a járvány, vagy azért, mert a vírus miatt háttérbe szorultak egyéb egészségügyi ellátások. Ahol jelentős – megközelíti vagy meghaladja az egy évet – a csökkenés mértéke, ott nem kizárt, hogy mindkét tényező egyszerre következett be.
A várható élettartam becslését az alábbi térkép tartalmazza, amely megmutatja, hogy továbbra is Budapesten a legkedvezőbb a helyzet.
Mi az a születéskor várható élettartam?
A várható élettartam (amelyet gyakran várható átlagos élettartamnak neveznek) a halálozás komplex mérőszáma, amelyet a halandósági tábla segítségével számítunk ki, írja a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI). Ferenci Tamás biostatisztikus rámutat: a várható élettartam egy hipotetikus érték: azt mutatja meg, ha egy – képzeletbeli – csoport az adott évben érvényes halandóságoknak lenne kitéve minden életkorukban, akkor a körükben mennyi lenne az átlagos élettartam. Az adott évi mutató tehát nem az adott évben megszületők életkilátásait méri. Az NKI szerint mivel a halandósági tábla az adott év korspecifikus halálozási rátáiból indul ki, a várható élettartam valójában nem azonos azzal az életidővel, amelyet egy személy átlagosan a továbbiakban élni fog. Ennek oka, hogy a számításhoz használt korspecifikus halálozási ráták időben változnak, általánosságban javulnak. A koronavírus-járvány időszaka, amikor romlanak, kivételesnek számít.
Érdemes a 2020-as visszaesés alapján egy pillanatra belegondolni, hogy a korlátozásokkal, lezárásokkal együtt is milyen kedvezőtlen számokat láthatunk most. Még ha egyértelmű is, hogy az első hullám kivételével a szigorítások megkésettek és gyengék voltak Magyarországon, megbecsülni sem lehet, hogy a lezárások nélkül milyen kedvezőtlen statisztikákat látnánk most.
A friss adatok is illusztrálják, hogy a legjobb járványkezelés az, amikor megakadályozzák a járvány elhatalmasodását. Ahol kiterjedt teszteléssel és kontaktuskövetéssel, szigorú (egyéni) karanténokkal, gyors fellépéssel, határozott védelmi intézkedésekkel, jól szervezett járványügyi hálózattal, az egészségügy túlterhelődésének elkerülésével, nyílt és őszinte kommunikációval igyekeznek a társadalmat védeni a vírus terjedésétől, ott jobb az esély a vírus megfékezésére. Ezt a modellt sikeresen alkalmazták tavaly a kelet-ázsiai országok, Új-Zéland, Ausztrália, Európában pedig pl. Dánia, Finnország és Norvégia. Az országok elkerülték az egészségügy túlterhelődését, így a várható élettartam sem esett vissza. Ahogy a standardizált halálozási ráták alapján látható, Dániában nem emelkedett a ráta a járvány ellenére sem.
Mikor jön a javulás?
A mostani visszaesés a magyarországi várható élettartamban persze nem azt jelenti, hogy a tavaly születettek helyzete rosszabb lenne, mint az egy évvel korábban születetteké (ld. keretes írásunkat), csupán annyit, hogy a 2020-as halandósági táblák fennmaradását feltételezve (ha nem változna a halálozási minta) kevesebb ideig élnének. Miután azonban feltehetően nem konzerválódik a kedvezőtlen halálozási szám, vagyis 2022-től már minden bizonnyal nem okoz olyan közegészségügyi krízist a koronavírus, mint 2020-21-ben, így a várható élettartam újra emelkedésnek indulhat. Így a 2020-21-ben születetteknek feltehetően pont olyan jók az életkilátásai, mint a 2018-19-ben születetteké volt, illetve a 2022 után születetteké lesz. A 2021-es év azonban még kedvezőtlen statisztikákat hoz majd, ez már látszik az év első hónapjainak (harmadik hullám miatti) halálozási számaiból, és az idei kilátások is bizonytalanok (várható negyedik hullám).
A VÁRHATÓ ÉLETTARTAM VISSZAEMELKEDÉSE TEHÁT NAGYBAN MÚLIK AZON, HOGY MILYEN GYORSAN TUDJA MAGA MÖGÖTT HAGYNI AZ ORSZÁG A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY KEDVEZŐTLEN HATÁSAIT.
Vagyis, hogy okoz-e újabb halálozási kiugrást egy-egy újabb, például a negyedik járványhullám, illetve, hogy a járvány időszaka alatt lekötött egészségügyi kapacitásoknak milyen tovagyűrűző negatív hatásai lesznek az emberek életére. Az egészségügy leterheltsége, az elhalasztott műtétek (ami miatt újra extrém várólisták alakultak ki) kedvezőtlen hatással járnak, illetve lehetnek olyanok, akik a járvány miatti félelem okán inkább nem fordultak orvoshoz a panaszaikkal. Vagyis a nem Covidos betegek háttérbe szorulása nagyban hozzájárulhat az egyéb okból történő halálozás esetleges megemelkedéséhez. Egy ezzel ellentétes hatás is elképzelhető: azok a rossz állapotú betegek, akik halála a következő egy-két évben következett volna be, de a járvány azt előrehozta, automatikusan javítani fogják ezen évek statisztikáit (az epidemiológusok ezt szokták „mortalitás eltolódásnak” nevezni).
Tisztázatlan kérdés az is, hogy a long-Covid befolyásolja-e a várható élettartamot. Amelyik országokban ugyanis hatalmas járványhullámok voltak, azokban az országokban a Covidból felépültek nagy száma is érdemi tényezővé válhat. Erre vonatkozóan egyelőre csak a sötétben tapogatódzhatunk, ugyanis nem világos, hogy a poszt-Covid milyen hosszú ideig tart és milyen kockázatokkal jár, de egyes tanulmányok szerint a gyógyultak 20%-a hosszú ideig küzdhet még a szövődményekkel. Az is világosnak tűnik, hogy azoknak a Covidból felépülteknek, akiknek valamilyen súlyosabb krónikus betegségük vagy szervi problémájuk alakul ki a vírus miatt, már aligha nyerik vissza korábbi egészségi állapotukat. Ez pedig – amennyiben kifejezetten sokan vannak a súlyos long-Covidosok – hosszabb távon is kedvezőtlen hatást gyakorolhat a halandósági táblák alakulására.
Forrás: Portfolio