Közlemény: Románia radontérképének véglegesítése prioritás a lakosság egészségének védelme érdekében
A radon európai napja, november 7-e alkalmából a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Mérnöki Kara, valamint a Constantin Cosma Radonvizsgáló Laboratórium az Európai Tanulmányok Karának amfiteátrumában szervezett tudományos konferenciát a radonkoncentráció kimutatásának és mérésének szükségességéről a lakosság egészségének védelme érdekében.
A radon természetes, színtelen és szagtalan radioaktív gáz, amely a talajból származik az urán rádiummá, majd radonná alakulásával. Felhalmozódhat a lakott épületekben, és a dohányzás után a tüdőrák második leggyakoribb oka, ugyanakkor a lakosság természetes ionizáló sugárzásnak való kitettségének fő forrása.
„Románia radontérképének elkészítéséhez és a radon jelenlétének különböző helyszíneken történő kimutatásához további támogatásra van szükség az állami intézmények részéről. A jogszabályok kielégítőek, azonban a radonnak az otthonokban és intézményekben való jelenlétére vonatkozó valós statisztikák nélkül nem lehet végrehajtani e radioaktív gáz jelenléte esetén szükséges beavatkozásokat” – fogalmazott felszólalásában Borbély László államtanácsos, a Fenntartható Fejlődés Főosztály vezetője. Aki méltányolta, hogy a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztérium Kövér Orsolya államtitkár
képviseletében biztosította a konferencia hallgatóságát arról, hogy a 2026-os állami költségvetésbe előirányozzák azokat a forrásokat, amelyek biztosítják a térkép országos szintű véglegesítését, és továbbra is teljes mértékben támogatja a radon hatástalanítását azokban a térségekben, ahol a koncentráció magasabb, ezáltal pedig veszélyezteti a lakosság egészségét.
Mit kell tudnunk a radonról?
Amikor a radon a légkörbe kerül, felhígul, és elhanyagolható kockázatot
jelent az emberi egészségre. Azonban felhalmoyódása az épületekben egészségügyi kockázatot jelenthet.
A radon a talajból a falak vagy az alapok repedésein, a padlón és csöveken
keresztül jut be az épületekbe.
A méréseket követően Románia egyes területein az országos átlagnál jelentősen magasabb radonkoncentrációt állapítottak meg tizenhat megyében. A Nukleáris Tevékenység Ellenőrzéséért Felelős Országos Bizottság (CNCAN) honlapján, a romániai épületek radontérképén prioritási területekként osztályozták.
A radonszint télen magasabb, mint nyáron, a helyiségek és a külső hőmérséklet közötti különbségnek tulajdoníthatóan. A megelőzés legegyszerűbb módja a helyiségek megfelelő szellőztetése és ventilációja.
A radonszint megállapítása tanúsított tesztekkel és speciális felszereléssel végezhető el.
Az épített környezet minőségi feltételei között a radonnak való kitettség kockázatának
csökkentésére szolgáló legátfogóbb módszer: az épület alatti talaj aktív szellőztető/nyomáscsökkentő rendszerekkel való alapozásának kezelésére szolgáló megoldások, valamint a radon elleni vízszigetelő membrán beépítésének kombinációja.
A szerkesztő megjegyzése
Habár már javában használjuk az atomerőművek által termelt villamos áramot, a radioaktivitás még mindig ismeretlen és veszélyes valamiként él a köztudatban. Vajon hány szülő tudná elmagyarázni érdeklődő gyermekének, mi is az a radioaktív sugárzás? Vajon hány esetben hallhatnánk egy, az ember által alkotott veszélyes dologról? A tűz, a víz, a radioaktív sugárzás stb. mind a természet ajándéka, és csak az emberektől függ, hogy miként, hasznukra vagy önmaguk ellenében használják fel őket. Sajnos a kettő közti határvonal nehezen állapítható meg, illetve nézőpont kérdése. (Attól függ, hogy az emberiség rövid távú kényelmi érdekeit tartjuk szem előtt, vagy esetleg egész Földünk jövőjét figyelembevéve, hosszútávra előre tervezünk.)
A radioaktivitás egyes anyagok (kémiai elemek) viselkedése, amikor külső hatások nélkül, maguktól elbomlanak, más anyagokká alakulnak. A bomlási folyamat során radioaktív sugárzást bocsátanak ki. Van úgy, hogy egy anyag bomlása során továbbra is radioaktív anyag keletkezik, ami tovább bomlik, és esetleg még tovább is. Ezek a radioaktív anyagok Földünk keletkezésekor már jelen voltak a Föld anyagában, de nagy részük már elbomlott és a bomlási folyamat még most is tart.
Az egyes radioaktív anyagok különböző sebességgel bomlanak, ennek mérésére vezették be a felezési idő fogalmát, amelynek jelentése a neve alapján már sejthető. A felezési idő az az időtartam amely alatt az adott anyag fele elbomlik, ugyanannyi idő múlva a megmaradt félnek a fele bomlik el, és így tovább. (Néhány radioaktív anyag felezési ideje több milliárd év, az ilyen anyagok még viszonylag nagy mennyiségben fordulnak elő Földünkben.)
A Földünk talajában előforduló urán bomlásakor jelentős mennyiségű radioaktív radon jön létre, amely nemesgáz, és így felemelkedve a föld belsejéből levegőnkben jelentős mennyiségben fordul elő. A földből szivárgó radioaktív radon felezési ideje 3,8 nap és bomlása során újabb radioaktív anyagok keletkeznek.
