Bezárt Oroszország utolsó ikonikus emberi jogi szervezete, a Szaharov Központ is, Az ortodox húsvét alatt sem hallgattak a fegyverek.
Csomagol az utolsó fecske is Oroszországban, vasárnap bezárta kapuit a Szaharov Központ moszkvai székhelye is. A tavaly Nobel-békedíjjal elismert, 2021 decemberében betiltott Memorial Társaság mellett az 1996-ban, a szovjet disszidens és Nobel-békedíjas Andrej Szaharov emlékére megnyitott központ volt a – The Moscow Times megfogalmazása szerint – „a szabad vita ritka szigete az orosz fővárosban”.
A Szaharov Központ utolsó rendezvénye Jelena Bonner, Szaharov felesége életpályáját bemutató kiállítás volt, a jogvédő születésének 100. évfordulójára időzítve. Bonner maga is jelentős szovjet disszidens volt. Részt vett a Moszkvai Helsinki Csoport megalapításában az 1970-es években, Szaharov 1989-ben bekövetkezett halála után pedig ő hozta létre a Szaharov Központot és nyitotta meg a Szaharov-archívumot. A 2011-ben elhunyt jogvédő következetesen bírálta Oroszország csecsenföldi háborúit is, így a vasárnap este zárult kiállítás is többszörösen szimbolikus értelmet kapott az ukrajnai háború és a durvuló oroszországi elnyomás kontextusában.
A Szaharov Központ bezárása nem volt meglepetés. A szervezetet már 2014-ben külföldi ügynöknek minősítette a Putyin-rezsim, majd idén január 23-án a Bonner által az Egyesült Államokban bejegyzett társalapítványt is „nemkívánatos” szervezetnek nyilvánította az orosz főügyészség arra hivatkozva, hogy „tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjait és biztonságát”. A moszkvai központ egyúttal megkapta a kilakoltatási végzést is, az ikonikus helyszínt április 28-ig kell kiüríteni, az állandó Szaharov kiállítást már a hónap elején leszerelték.
A nyilvános színhely nélkül maradt alapítvány azt tervezi, hogy online folytathatja munkáját, de ez vélhetően hiú ábránd, ugyanis épp zajlik az Igazságügyi Minisztérium soron kívüli ellenőrzése és ennek eredményétől függ a szervezet további sorsa. Oroszországban az ukrajnai invázió kezdete óta minden, még talpon lévő emberi jogi szervezetet felszámoltak, a kizárólag orosz alapítványokon túl a nagy nemzetközi hálózatokat is. Az ország legrégebbi emberi jogi szervezetét, a Moszkvai Helsinki Csoportot idén januárban bírósági végzéssel zárták be, februárban a több mint egy éve felszámolt Memorial jogvédő csoport nyolc vezető tagja került rendőrségi razziák célkeresztjébe. A Human Rights Watch tavaly kényszerült bezárni moszkvai irodáját. A bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij korrupcióellenes hálózatát 2021. júniusában nyilvánította szélsőséges szervezetté, s ezzel gyakorlatilag törvényen kívülre helyezte és bezárásra kényszerítette a moszkvai bíróság. A száműzetésben élő milliárdos volt Lukoil vezér Mihail Hodorkovszkij Nyílt Oroszország alapítványa 2021. májusában kényszerült feloszlatni magát a külföldi ügynöktörvény szigorítása miatt.
Halál a feltámadás ünnepén
Tizenegy emberéletet – köztük egy kétéves kisfiúét – követelt az a Szlovjanszk elleni orosz rakétatámadás, amelyet az ortodox nagypénteken zúdított a kelet-ukrajnai városra az orosz haderő. A hét becsapódott rakéta öt lakóházat, egy iskolát és egy közigazgatási épületet döntött romba, a halálos áldozatok mellett 21 sérültje is van a támadásnak. A mentési munkálatok még tartanak, a romok alatt még mindig vannak ott rekedt emberek.
A mindkét országban most ünnepelt húsvét ellenére a hétvégén is folytatódtak a harcok Ukrajnában. Kijevi jelentések szerint az orosz hadsereg szombatról vasárnapra virradóra két tinédzsert ölt meg a déli Mikolajiv régióban. A Zaporozsje régióban Jurij Malascsenko, a katonai közigazgatás vezetője szintén az orosz erők „masszív támadásáról” számolt be. Itt egy templomot is megrongáltak olyannyira, hogy a feltámadási istentiszteletet sem lehetett megtartani. Az egyetlen „húsvéti gesztust” a hadsereg vezetésével és a Kremllel egyre nyíltabban szembenálló hírhedt Wagner zsoldoscsoport vezetője tette. Jevgenyij Prigozsin vasárnapi videoüzenetében azt mondta, legalább száz hadifoglyot adtak át az ukránoknak az ünnepre való tekintettel. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint a húsvéti fogolycsere keretében mintegy százharminc ukrán hadifogoly térhetett haza.
Moszkvában eközben zajlottak a húsvéti egyházi szertartások. Kirill pátriárka a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyházban azért imádkozott, „hogy a béke és a közös jó élet, a testvéri kapcsolatok ismét egyesítsék népeinket, akik egykor az egységes Oroszország egységes népe voltak”.
A vasárnapi misén Vlagyimir Putyin elnök is jelen volt. A szertartás után közleményben méltatta az egyház társadalomerősítő szerepét.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. április 16-án.
