Telex
Oroszország új 11-es tankönyvében, amelynek megírását Putyin a tanácsadójára, Vlagyimir Megyinszkijre bízta, több történelmi ferdítés van. Bár a történelemtankönyv inkább a „hazafias nevelés” erősítését célzó propagandakiadvány lett, szeptembertől Oroszországban ez válik kötelezővé az iskolákban. A G7-hez a Meduza szerkesztőségén keresztül eljutott a tankönyvben
- közel száz oldal foglalkozik Putyin uralkodásával,
- tizennyolc oldal a „különleges katonai művelettel”, azaz a háborúval,
- és fasisztáknak nevezik benne az ’56-os magyarokat.
A magyar vonatkozást leghangsúlyosabban 1956-nál tárgyalja az új tankönyv, bár csak két bekezdés szól erről, a ledöntött Sztálin-szoborral illusztrálták azt. A szöveg szerint
„Sztálin személyi kultuszának kritikáját számos kelet-európai országban felhasználták a szovjetellenes erők. (…) A magyar válságot a nyugati titkosszolgálatok és az általuk támogatott belső ellenzék akciói katalizálták. A Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, és segített a magyar hatóságoknak a tiltakozás elfojtásában.”
Ahogy Ukrajnában a narancsos forradalomnál is Amerika és a fasizmus a főellenség az orosz narratívában, úgy 1956-ban is hasonlóan.
Az orosz gyerekek ezek alapján fasiszta múltú radikálisokról és nyugati operatív műveletekről tanulnak majd a magyar forradalom kapcsán.
A putyini Oroszország ezzel visszatért a szovjet ’56-os értelmezéshez. Hasonlóan áll Oroszország a csehszlovákiai bevonuláshoz is, itt „polgári engedetlenség zavargásairól” írnak.
A tankönyv első fele nagyrészt a szovjet örökséget rehabilitálja, a második fele Putyint ünnepli. Az „ukrán neonácizmus” című alfejezet azt taglalja, hogy Ukrajnában a ’90-es évek óta több generáció „Oroszországgal szembeni ellenszenvvel, neonáci eszméken nevelkedett”, az ukrán hadsereg pedig a NATO parancsait követi, hogy „saját polgárait emberi pajzsnak használja”. Oroszország alternatív háborús valóságában azt is állítja, hogy az orosz hadsereg „kategorikus parancsa”, hogy nem lőhet civilek lakta területre. A brüsszeli szankciók pedig? Kéremszépen:
„Oroszország ellenállt a csapásnak, és gyorsan tudott alkalmazkodni az új körülményekhez. A külföldi cégek távozása után számos piac nyílt meg előtted. Lehetőségek nyíltak egy fantasztikus üzleti karrierre a saját startup vállalkozásodban. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget! Ma Oroszország a lehetőségek igazi földje.”
Rossz Gorbacsov, jó Szovjetunió
A keleti blokk szovjetizálása sem megszállás a tankönyvben, hanem a hála eredménye lényegében. „A szovjetbarát erők győzelme a kelet-európai országokban a Szovjetuniótól kapott hatalmas anyagi segítségnek is köszönhető. De a döntő tényező a Szovjetunió nemzetközi presztízse volt, amely a náci zsarnokságtól való megszabadulást hozta el az európai népeknek”, írják. Meghamisított választásokról, versenytársak kizárásáról, szalámitaktikáról, elhurcolásokról nem szólnak.
A Szovjetunió, kiemelten az ‘50-es és ’70-es években egy igazi sikertörténet a tankönyvben, ahol „megnyitották az emberiség előtt az utat az űrbe, lenyűgöző eredményeket ért el a tudomány, az orvostudomány és az oktatás fejlődésében.” A putyini világban a XX. század tragédiája a Szovjetunió halála, ennek antihőse Gorbacsov, aki a nyugati népszerűséget hajhászta.
„1989-ben megkezdődött a szovjet csapatok egyoldalú kivonása Kelet- és Közép-Európából. Ez egy különösen átgondolatlan döntés volt, mert a szovjet katonai jelenlét gyengülése a szövetséges országokban a nacionalista és szovjetellenes érzelmek erősödését okozta”, írja a szovjet szatelitállamok, például Magyarország elengedéséről a könyv.
Putyin tankönyvfelelős tanácsadója, Megyinszkij maga nem történész, de van mégis doktorija történettudományból. Bár kiderült, hogy bibliográfiája kamu, a lehivatkozott saját publikációi nem léteznek, mégis megtarthatta címét.
A háború alapeleme a putyini értelmezésben a Nyugat árulása, Oroszország semmibevétele volt. Az ő értelmezésükben a nemzetközi megaláztatások és a zavaros ’90-es évek után Putyin felemelte újra Oroszországot. Ennek betetőzése volt az ukrajnai háború és „az orosz földek gyűjtése”:
„A modern történelem legfontosabb eseménye volt a csatlakozás, vagy inkább történelmi földjeink visszatérése a Föderációhoz. Kétségtelen, hogy a Nyugat által támasztott kihívás erősebbé teszi országunkat, és még egységesebbé a soknemzetiségű orosz népet.”
– írja a könyv hozzátéve: „legyen Oroszország történelme igazi támaszotok és segítsen benneteket a sikerben!” A propagandisztikus történelemkönyv, melynek funkciója a hűséges kormánypárti nevelése, orosz narratívában egyébként azzal érvel, hogy a “nyugati dezinformációs műveletek” ellen lép fel az új történelemkönyvvel. A gonosz nyugati főhős ebben a narratívában is Soros György, aki például a putyini narratíva szerint még Sztálin tetteit is elferdítette – arra van az új könyv, hogy “objektívan” mutassa ezt be.
A korábbi évfolyamok új egységes tankönyvei jövőre jönnek ki, így nem tudni, Sztálinhoz hogy áll majd a putyini rezsim: a mostani tankönyvben szó esik a katonatisztek elleni ötvenes évekbeli koncepciós eljárásokról és a csak Sztálin halála miatt félbehagyott orvosperekről, Sztálinnal kapcsolatban jóval több a pozitív értékelés.
Fájó ütés a Fidesznek
2020-ban megjelent Nemzeti Alaptanterv hasonlóan arra épült, hogy erősítse a „nemzeti identitást”. Az újraírt magyar egyentankönyvek a hazafias nevelést hangsúlyozzák. Emlékezetes a szabados hozzáállása a magyar egyentankönyveknek is a történelemhez, tavaly szeptemberben mutattuk például meg azt a 8-os földrajzkönyvet, amelyben az ukrajnai háborút ezzel az ábrával rendezik le a tankönyvírók:
Megérkezett az új NAT-tal a honvédelmi oktatás is az állampolgári ismeretek keretében, hogy a szükséges “normákat” át tudja adni a rendszer. A NAT 2020-as megjelenésénél ráadásul a magyar és történelem tantárgy esetében szinte hisztériáig fokozódott a hangulat, tiltakozás és petíció indult, régi és új tanári szervezetek üdvözlik vagy éppen bírálják az ott leírtakat, politikai pártok követelik az anyag visszavonását.
De úgy néz ki, mindhiába az oroszoknak kedves fentebbi ukrajnás illusztráció a magyar tankönyvekben, az orosz tankönyv oda ütött, ahol fájhat a magyar kormánynak: 1956, az ’56-os hősök fontosak a Fidesz és a Fideszhez közeli kommunikációban. Például 1956 előkerül, ha azt kell mondania Kovács Zoltánnak, hogy Gyurcsány Ferenc még azt is szembeköpi. De előkerül akkor is, ha a KDNP azt akarja mondani, hogy „régen a szovjet tankoktól, ma a brüsszeli szankcióktól kell megvédeni a magyar családokat”.
’56 Fidesz általi kisajátítása mutatja azt is, hogy hogyan kopott ki Orbán beszédéből a kelet elleni harc, és hogyan lett az egy kommunikációs fogás arra, hogy Brüsszelről beszéljen. Míg 2007. október 23-án Orbán úgy fogalmazott, hogy a magaslatról visszatekintve látni igazán, hogy 1956-ban mi egy Kelet elleni forradalmat vívtunk”, addig később, újabb beszédeiben 1956 egyre kevésbé szól a keleti és nyugati világrend közötti harcról, arról pedig már végképp nem szól, hogy a magyarok a nyugathoz akarnak tartozni.
2022-re már Orbán értelmezésében 1956 azt jelentette, hogy harcolni kell a béketárgyalásokért, a Nyugat pedig elárult minket. (Hogy hogy alakult át a Fidesz számára 1956, arról itt írtunk hosszan, évről évre elemezve Orbán beszédeit 2007. óta). De hasonló volt a helyzet 2021-ben is, amikor baloldalazás, gyurcsányozás ment október 23-án a kormány részéről.
Idén Kárpátalján óriásplakátok tűntek fel, amik arra próbáltak utalni – valószínűleg a kormánynak címezve ezt -, hogy Magyarország kommunikációjában mintha elfelejtené a párhuzamot ’56 és a mostani ukrajnai háború között. Az ezeken szereplő szöveg azt mondta, Oroszország 1956-ban Magyarországot gyilkolta, 2014 óta pedig Ukrajnát. Ennek megfelelően a plakát egyik felén a budapesti Corvin közt látjuk az 1956-os forradalom idején, a másik felén pedig egy szétlőtt ukrajnai épületet.
Az ’56-os párhuzamot a kormányközeli propaganda azzal próbálta kivédeni, hogy például a Pestisrácok szerkesztőségében az orosz állami hírügynökség újságírójával értekezte meg, hogy, beszámolójukból idézve, “a Soros-féle hatalmi hálózat és David Pressman amerikai nagykövet hangoztat, hogy a magyarok elárulták az 1956-os szabadságharcot”. A lap ekkor azt hangoztatta, hogy “1956-ban, egy egészen más történelmi helyzetben a totalitárius kommunista rezsimmel és a vörös hadsereggel küzdöttek a szabadságharcosok” – bár a fentebbi példa mutatja, az 1956-os forradalom és az ukrajnai felkelés közötti különbséget Magyarország hiába hangsúlyozza, a Putyin által átírt történelem már kevésbé látja.
