A Hungarian Spectrum írásának magyar változata. A cikk remek befejezése: „A Pegazus-botránnyal az ellenzék korai karácsonyi ajándékot kapott. Kósa Lajos mégiscsak jó valamire.”
Nem túl gyakran fordul elő, hogy egy másodhegedűs magyar politikus neve bejárja a nemzetközi sajtót. Kósa Lajosnak viszont az elmúlt tíz évben ez már kétszer is sikerült. Talán emlékeznek rá, hogy 2010 június elején nemzetközi pánikot keltett, amikor Magyarország pénzügyi helyzetét Görögországéhoz hasonlította. És bár a másik nem volt nemzetközi sztori, de érdemes felidézni kínos találkozását az álörökösnővel.
Nos, most újra a hírekben szerepel, mert akaratlanul is beismerte, hogy valóban egy magyar kormányhivatal vásárolta az NSO Grouptól a nagy teljesítményű Pegasus kémszoftvert. Persze a politikai elemzők már legalább 2018 eleje óta biztosak voltak abban, hogy a magyar kormány vásárolta és alkalmazza széleskörűen a szoftvert, de kormányzati tisztviselők ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandóak. A fürge Varga Judit igazságügyi miniszter különösen sikeresen hárította el azokat, akik esetleg váltani akartak volna vele egy-két szót arról a több száz felhatalmazásról, amelyeket állítólag aláírt a Pegasus használatára a kormány feltételezett ellenségeivel szemben.
Kósa beismerésére ugyanazon a napon került sor, amikor a Biden-kormányzat bejelentette, hogy új exportkorlátozásokat vezet be az izraeli NSO Group, a hírhedt lehallgatót gyártó cég számára. Az ok az volt, hogy termékeit a”transznacionális elnyomás végrehajtására” használták. Az amerikai kereskedelmi minisztérium felvette az NSO-t az “entitási listára”, amely korlátozza az amerikai alkatrészekhez és technológiához való hozzáférését azzal, hogy az exporthoz kormányzati engedélyre van szükség. A Haaretz megjegyezte, hogy “az amerikai feketelista az NSO végét jelentheti, amennyire mi ismerjük”. Az NSO feketelistára kerülése egyben üzenet a magyar kormánynak “a Biden-Harris-kormány azon törekvéseiről, hogy az emberi jogokat az amerikai külpolitika középpontjába helyezze”.
Erin Brady, a Newsweek munkatársa részletesen leírta, mi történt a parlament védelmi és rendészeti bizottságának szigorúan titkos ülése után, amelynek elnöke Kósa Lajos. Bár utasítást kapott, hogy soha ne ejtse ki a “Pegazus” szót, beleesett a riporter csapdájába, és a “Pegazus” szóval kezdte válaszát, de csak a “Peg….” szóig jutott el. Ettől kezdve nem talált kiutat irigylésre nem méltó helyzetéből. Azt állította, hogy a belügyminisztérium rendelte meg a szoftvert az NSO-tól. Mindezek az információk állítólag szigorúan titkosak voltak, és 2050-ig nem hozhatóak nyilvánosságra.
A Kósa-interjú talán legjobb leírása Gulyás Balázstól, a Magyar Hang munkatársától származik, aki így foglalta össze: “Lajos csütörtök délután kisétált a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésének ajtaján, és egy egyperces nyilatkozatban széttüsszente azt a kártyavárat, amit kollégái mintegy fél éve építettek”.
Néhány órával később Vadai Ágnes, aki 2007 és 2009 között volt honvédelmi államtitkár, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja az ATV-ben adott interjújában cáfolta Kósa információit. Azt nem tudta elárulni, hogy pontosan mit hallott, de “nem arról volt szó, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a kémszoftvert”. Kósa egyéb információkat is elkotyogott, amelyek nem szerepeltek a Vadai által ismert vizsgálat témái között. Ezért feltételezi, hogy Kósa olyan forrásokból kapott részleteket a Pegasus beszerzésével kapcsolatban, amelyek mások számára nem hozzáférhetőek. Kósa például felidézte a szerződés egy részletét, amely az eladó és a vevő közötti, az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó állítólagos megállapodásra utalt. Ha Vadainak igaza van, akkor ez azt jelenti, hogy ha a magyar kormány kezességet vállalt az emberi jogok tiszteletben tartására, akkor bizonyosan megszegte ezt a megállapodást.
Stummer János (Jobbik), a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a Facebookon azt írta, hogy Kósa azzal, hogy elismerte, hogy Magyarország vásárolt és használt Pegazus szoftvert, “minősített adatot hozott nyilvánosságra és a Büntető törvénykönyv 256. § (1) bekezdése szerinti minősített adattal való visszaélést követett el, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A nemzetbiztonsági bizottság elnökeként meg tudom erősíteni, amit Kósa Lajos mondott. Sőt, láttam a szerződést. A bizottság legutóbbi külső bizottsági ülésén, amely a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál volt, volt alkalmam megnézni. Mindkettőnket vagy egyikünket sem viszik el? Hogy lesz ez, belügyminiszter úr? Mindenesetre megteszem a szükséges jogi lépéseket”.
Vadai emellett megosztotta a nyílt ülésen elhangzott tételt: Varga Judit igazságügyi miniszter tevékenységét a belügyminiszter vizsgálni fogja, hogy kiderüljön, szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül-e az, ahogy a lehallgatási parancsok kiadását felügyelte. Varga Judit ugyanis ahelyett, hogy maga adta volna ki az elfogatóparancsokat, a felelősséget egyik helyettesére hárította át, és ezzel figyelmen kívül hagyta a nemzetbiztonsági törvényt, amely ezt a felelősséget kizárólag a miniszterre ruházza.
De térjünk vissza a belügyminisztérium kérdéséhez. Szele Tamás szerint a belügyminisztériumnak nincs hatásköre arra, hogy kémszoftvereket szerezzen be. Ehelyett az igazságügyi miniszter az, aki engedélyt és utasítást adhat egy ilyen beszerzésre a megfigyelést végző Nemzetbiztonsági Szolgálatnak. Varga Judit mellett Szijjártó Péter külügyminisztert is be kellett vonni az ügyletbe, mert két ország közötti üzlet lebonyolítása a külügyminisztérium bevonása nélkül “izgalmas, de lehetetlen”.
A baklövéseiről elhíresült Kósának köszönhetően tehát a magyarországi Pegasus-ügyről ma már sok minden köztudott. Mint mindenről Magyarországon, a szoftver megvásárlásáról és használatáról is Orbán Viktornak kellett döntenie. Mivel a magyar hatóságok 2018 elején kezdték el használni a Pegasust, valószínűsíthető, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter volt az, aki kezdetben érintett volt az ügyben. Varga, aki 2019 júliusában lett igazságügyi miniszter, csupán megörökölte azt a feladatot, hogy százával írja alá a lehallgatási értesítőket. Amikor ez nehézkessé vált, vagy amikor egy kis lehetőséget akart a feladat tagadására, átadta azt valamelyik államtitkárának.
A Pegazus-botránnyal az ellenzék korai karácsonyi ajándékot kapott. Kósa Lajos mégiscsak jó valamire.
2021. november 5.
Balogh S. Éva blogbejegyzései magyarul is megjelennek a https://ujnepszabadsag.com/ oldalon.
Forrás: Újnépszabadság